Buddhizmusról

"A buddhizmus mindig is az a filozófiai irányzat volt, amely nagyon érdekelt. Körülbelül tizennyolc éves lehettem, amikor először találkoztam vele, és azóta is elég jó útmutatóként használ az életemhez." 

A buddhizmus megalapítója Gautama Sziddharta herceg, a harcosok kasztjából (Buddha megvilágosodottat jelent) i. e. 560–480 között élt. Csodás körülmények között született és nevelkedett, azonban megrázó élményt jelentett számára harmincéves kora körül az a felismerés, hogy a betegség, a szenvedés és a halál mindenki osztályrésze. Ezért elhagyta családját, lemondott a gazdagságról, és hét évig önsanyargató életet élt. Egy éjszakai elmélkedése alatt döbbent rá arra, hogy a szenvedés a tudatlanságból fakad, és úgy lehet megszüntetni, ha felismerjük, hogy a szenvedés a függőségből, a vágyak pedig a tudatlanságból fakadnak. Az, aki tud, képes megszabadulni a függőségtől, és így eléri a a nirvánát. Ettől kezdve hátralévő életét tanítással töltötte. Az ú.n. jobboldali út a függőség kioltását a vágyak kioltásával akarja megvalósítani, az ú.n. baloldali, tantrikus út, megengedi a vágyakat, amennyiben a függőséget el lehet kerülni tudással.
A buddha nem isten, nem is egy isten földi megtestesülése, hanem ember, aki ki van téve a betegségeknek, megöregedésnek, s akinek az élete szintén halállal végződik. De megkülönbözteti a többi embertől, hogy minden szenvedélyt és elvakultságot legyőzött, s így csodálatos erők működnek benne. A mágikus képességek többsége akkor jelentkezik, amikor a kiválasztott ember eléri a teljes megvilágosodást, és ezzel Buddhává, megvilágosulttá válik. A szent iratok szerint Gautamát több Buddha előzte meg és fogja még követni.
Gautama tanairól egyetlen sor írás sem maradt fenn, azokat később tanítványai foglalták írásba. A legrégibb irat a páli nyelvű Tri-pitaka (három kosár), amely az alaptanításokat írja le. Ezek kiindulópontja az a felismerés, hogy az egész élet szenvedés, melynek oka az élethez való ragaszkodás. Akinek sikerül lemondania a vágyakról, az kiszabadul az újabb szenvedéseket hozó újjászületésekből, és eljut a Nirvánába, ami nem a teljes megsemmisülés, hanem a léten túli, szavakkal ki nem fejezhető állapot a mahajana irányzat szerint, míg a hinajana szerint csak a vágyak kialvása. Mindkét irányzat elismeri, hogy a parinirvána (teljes kialvás) után nem lehet a semmit állítani a buddháról. A buddhizmus nem tanítja a lélek egységét, a világ valamennyi jelenségét átmenetinek tartja.


Orli a buddhizmusról
A buddhizmus fontos szerepet játszik az életedben?
"A buddhizmus mindig is az a filozófiai irányzat volt, amely nagyon érdekelt. Körülbelül tizennyolc éves lehettem, amikor először találkoztam vele, és azóta is elég jó útmutatóként használ az életemhez. Az élet ciklikus, mindennek megvan az oka és a következménye. Mindenre, amit teszünk, van egy válaszreakció. Ha végigmegyek az utcán és ok nélkül pofon vágok valakit, azt biztos, hogy én is visszakapom majd valamikor az életben. Nem biztos, hogy pofon lesz, de nem fog jólesni, az tuti. Az üzenet annyi, hogy éld az életed, örülj amikor csak lehet, hisz az élet egyáltalán nem könnyű. Lehet, hogy egyeseknek könnyebb, de mindenkinek vannak gondjai. Élvezni kell az életet, bátornak kell lenni és túlélni."