Amióta a Pixel család Farm Village-be költözött, már egy hét is eltelt. A család kezd beleszokni a falusi életbe, bár ez egy kicsit nehezen megy. Dean továbbra is minden szabadidejét a számítógép mellett tölti, Phoebe és Jack pedig alig ismernek itt valakit, bár a munkahelyükkel nagyon meg vannak elégedve. Ryannek hiányzik a nagyváros, ezért gyakran chatel az ottani barátaival. Azonban ebben a faluban is van dolga: minél gyakrabban találkozni Nina Gruettával, aki nagyon szimpatikus neki. Nyilván sok időbe fog beletelni, míg a Pixel család megszokja a falusi életet. Addig is az itteniek sem unatkoznak, hiszen Annie és Ulrich meg akarják találni a régen árváházba adott lányukat, Marcelnek, a kis tipegőnek pedig ma lesz a születésnapja, amikor is gyerekké válik...

Mivel elég jó idő van, Nina (a két copfos) és Christy kimennek az udvarra fürdőruhában egy kicsit labdázni. Nina közben állandóan Ryanről áradozik: - Annyira jól néz ki, és annyira kedves! És annyira... - mondaná, de ikre félbeszakítja: - Okos, édes, aranyos, tudom! Már legalább százszor elmondtad. Te jössz, dobjál már!

Ryan eközben odalopódzik Dean gépéhez, hogy az öccse ne vegye észre, és chatelni kezd a városi barátaival. Szerencsétlenségére Maggie is fenn van a chaten, márpedig ő szeretné minél gyorsabban lerázni a lányt, hiszen egyáltalán nem szerelmes belé. Így hát amikor meglátja a Maggie Lius nevet a chaten, azonnal kijelentkezik, hiszen tudná, hogy a lány akár órákig is beszélgetne vele.

Délben a Gruetta-házban megtartják Marcel szülinapi partiját. Marcelt természetesen az anyukája, Sharon veszi fel, a tortához áll vele, elfújja helyette a gyertyákat, és várja, hogy Marcel gyerekké nőjön fel.

Pár perc múlva csillogó fények és színek között Marcel végre elhagyja a tipegőkorszakot, és a gyerekkorba lép. Kicsi, szemüveges és aranyos gyerek lesz belőle, aminek az egész család örül.

Ezen a napon Annie Brenken úgy dönt, elmegy abba az árvaházba, ahol a gyerekét örökbe adta, és megpróbál kideríteni valamit felőle. - Jó napot, Annie Brenken vagyok - mutatkozik be a recepciós Sarah Monitnak. - Harmincöt éve örökbe adtam itt a férjemmel egy lánygyermeket. Szeretném megtudni, most hol van - kéri. Sarah készségesen segít: - Azonnal megnézem a számítógépben.

Pár perc múlva Sarah megtalálja a szükséges adatokat, és az izgatottan várakozó Annie-hez fordul: - Itt az van, hogy a Brenken házaspár gyerekét pár másik árvaházi gyerekkel együtt egy fővárosi árvaházba vitték. Több adat nincs a lánygyermekről. Ajánlom, hogy kérdezősködjön a fővárosi árvaházakban - mondja. Annie megköszöni a segítségét, és tudja, hogy sok munka vár rá, hiszen a fővárosban (ahonnan a Pixel család is jött) nem egy árvaház van...

Később elkezd zuhogni az eső, így séta helyett Ryan elhívja magához Ninát. Örömmel beszélget a lánnyal a kanapén. - És tényleg minden este volt a városban diszkó? - csodálkozik most Nina, de Ryan nem tud válaszolni, mert a mobilja megcsörren, ő pedig ránézés nélkül felveszi.

- Szia Ryan, Maggie vagyok! - hallatszik a vonalból Maggie hangja. Ryan egyáltalán nem akar már beszélni a lánnyal, főleg, hogy most Nina is itt van, ezért egyszerűen kinyomja a telefont. - Ki volt az? - érdeklődik Nina, de Ryan csak ennyit mond: - Á, senki... - és gyorsan másra tereli a szót. Ninának hirtelen gyanús lesz a fiú. Úgy tűnik, mintha lenne valami titokzatos ügye...

A dolgok valahogy sosem alakulnak mindig rendesen... Míg Annie-nak és Ulrich-nak továbbra is sokat kell kutatniuk a lányuk után, addig Ryan próbálja megszakítani a kapcsolatot Maggie-vel, de ez nem nagyon sikerül. Ráadásul most már Nina is gyanút fogott, hogy valami nincs rendben Ryan-nel. Marcel pedig már nem kicsi tipegő többé, hanem egy igazi gyerek, aki nagyon várja már, hogy újabb testvére (vagy testvérei) megszülessenek...