-Anyu, hol van Hercegnő?
-Még iskolában.
-De miért van ott eddig??
-Azt én is szeretném tudni.
Greg kijött a konyából enyhén idegesen
-Hercegnő kint van...a tornácon..Mia, megtennéd,hogy velem jössz?
Mia kiváncsian követte a lépcsőház ablakig. Kinézett és azt hitte elájul. Az ő kicsi lánya, kicsi hercegnője egy fiúval csőrözött a hátát a háznak vetve.
-Most mit csináljunk?
Greg már nyitotta is ki az ajtót, a két fiatal ijedten rebbent szét.
-Szép, jó estét, kislányom bemutatnád a barátodat?
-A nevem Andrew..művész úr
-Andrew...ez nem francia név ugye?
-Igen, amerikai...ott születtem.
-Értem. Manuéla Valéria kisasszony bemegy a házba! Most!
Hercegnő átvette a szőke haját a vállán ahogy sarkon fordult, és bement a házba.
-Te maradj még egy kicsit!
Andrew kelletlenül megállt és összefonta a karjait.
-Hány éves vagy?
-15
-A lányom 13.
-Nem vagyok babonás.
-Nagyon vicces...mit akar egy 15 éves srác egy ilyen kislánytól, mint az én Hercegnőm?
-Szeretem. És ő is engem, baj van vele?
-Ne próbálj keménykedni, mert ha ártassz a lányomnak velem gyűlik meg a bajod!
-Most ki keménykedik? Uram.
Greg megragadta a srác gallérját és halkan a fülébe sziszegett
-Gond nélkül átrendezem az arcod, te kis..
Andrew kitépte magát.
-Tartsa a kezeit a mikrofonon, ha megkérhetem. Adja át az üdvözletem Maninak. További szép estét.
Greg bement a házba és bevágta az ajtót.
                            *
-Kislányom, ébredj! El fogsz késni!-Mia egyre jobban rázta az ajtót, majd bement.
Hercegnő aludt. Szőke haja szétterült körülötte. Mia felrázta.
-Ébredj már!
Hercegnő nagy nehezen kinyitotta a szemét.
-Mi az?
-Reggel van.
-Máris?
-Igen.
Mia kiment, Hercegnő pedig belebújt a farmerjába és egy fekete Nike topba. Közben a tegnap estén merengett, amikor Andrew-val megszöktek és fél éjjel a Luxemburg-kertben lófráltak.
-Nem csoda, hogy alig tudtam felkelni..Te jó ég, hogy nézek ki! Talán Tori hagyott itt valami festéket, aztán én is veszek ma Liliannel...
Mikor végzett lement. Mia lent a picit etette, Greg pedig az ikrek uzsiját pakolta össze.
-Reggelt, mentem!-majd szülei válaszát meg sem várva elment az iskolába.
Greg felnézett
-Nem jó ez így! Teljesen megváltozott, kifordult magából.
-Csak szerelmes, tudod még, hogy mi az?
-Valahogy még rémlik-vigyorgott Greg és adott egy csókot Miának-mentem, este jövök, Chris, Christina, indulunk!
Greg elment, Mia pedig ott maradt a picivel.
-Na gyere kismanó, menjünk fel!
                                *
-Kislányom, megtudhatom, hogy hol vagy? 9 múlt!
-Tízre hazaérek apa!
-Most gyere haza, mindjárt év vége, és nem szeretném hogy elhanyagold a tanulást....Letette!!
Mia kijött az ikrektől
-Ne üvölts úgy, most fektettem le őket.
-Letette! Egyszerűen letette!! Várj csak ,míg hazajössz!
-Jajj szivem, nem érted, hogy csak szerelmes?
-13 éves!
-És? ne legyél ilyen középkori...Fiatal, boldog, szerelmes. Mi van abban?
-Jó..legyen..de..olyan fiatal még...nemrég a járókában játszott....most pasizik...
-Én 18 voltam, amikor megismertelek...az se sokkal több.
-Azért mégiscsak 5 év..és te érett nagy lány voltál-Greg rápislogott-Szexi nagylány.
-Valószínűleg Andrew is ezt gondolja.
-De Andrew 15 éves!
-És köztünk mennyi van? 18.
-Az más, te felnőtt voltál már...és...
-Nincs semmi és...hagyd élni! Ha tiltod még jobban csinálná, tudod milyenek a tinik. Amúgy meg én is pasiztam 13 évesen, mégis tisztességes vagyok.
-Sajnos..
-Disznó.
Az ajtó kinyílt, így Greg elkapta a fejét
Hercegnő lopakodott befelé. Greg felkapcsolta a lámpát. Hercegnő ledermedt, és elkezdte a szoknyáját(hogy került rá reggel még farmerben volt) és a topját igazgatni.
-Apa! Anya, sziasztok!
-Hogy képzelted ezt mondd?
-Élem az életem. Anyu, te nem vethetsz a szememre semmit, azok után, hogy Theóval...
-Az más...és rég volt.
-Hagyd anyádat békén, nagy bajban vagy kisasszony.
-Nem vagyok! -Hercegnő sarkon fordult és kirohant a házból-Kapjatok el! Ha tudtok!
Greg és Mia egy darabig ledermedten állt, majd kirohant utána az éjszakába.
                             *
Hercegnő csöngetett Andrew ajtaján. Újra, és újra.
-Szivem, én vagyok az! Tudom, késő van, de nagyon fontos lenne! Engedj be kérlek!
Az ajtórésben megjelent Andrew arca
-Mani...most nem jó, itt az u..unokahúgom...
-Van unokahúgod?
-Igen....izé...szóval, holnap beszélünk!
-Andrew...megszöktem otthonról...én....mindig jó gyerek voltam..és most nincs hova mennem..
-Várj...mindjárt visszajövök..
Pár perc múlva nyílt az ajtó.
-Fáradj beljebb!
-Köszi...tényleg nem tudom mi történt...mi mindig jóba voltunk..de mostanában annyira elegem van abból, hogy mindig én legyek a jó kislány..de apám nagyon dühös rám..
-Szerintem haza kellene menned...szügséged van a családodra..szereted őket..menj.
-De nem fogadnak vissza...nagyon haragszanak...utálnak.
-Biztos nem utálnak, aggódnak érted, és szeretnek! Menj haza!
-Ha te mondod. Köszi..tényleg köszi.
-Nincsmit, szia!
Andrew becsukta az ajtót, Hercegnő pedig elment.
                                   *  
-Hívjuk a rendőrséget. Vajon hova mehetett?
-Az én hibám...az én hibám...minden az én hibám...ő volt a tökéletes gyerek. Aztán megismerte ezt a fiút és...
Nyílik az ajtó
-Hercegnő!!!Édes hercegnőm, hát nincs semmi bajod?-hercegnő lecibálta az anyja karjait.
-Nincs...hazajöhetek?
-Hogy kérdezhetsz ilyet?
-Apa nagyon dühös?
-Nem, csak aggódott