2.füzet Az élelmiszer-biztonság szereplőinek jogi felelőssége Magyarországon
2004.03.25. 09:12
Magyarországon a jogharmonizáció folyamata az
élelmiszerek területén is korán megkezdõdött. Az
élelmiszer-szabályozással kapcsolatos nagyszámú (több mint 200)
joganyag harmonizációja legnagyobb részben a földmûvelési tárca,
kisebb részben az egészségügyi, ill. a környezetvédelmi és a
gazdasági tárca felelõssége alá tartozik. Az FVM irányítása alatt már
1996-ban megalakult az Élelmiszer Harmonizációs Munkacsoport,
amelyben az EüM és intézményei is képviseltették magukat.
2. Füzet
Az élelmiszer-biztonság szereplõinek
jogi felelõssége Magyarországon
Harmonizált jogszabályok és változásaik
Magyarországon a jogharmonizáció folyamata az
élelmiszerek területén is korán megkezdõdött. Az
élelmiszer-szabályozással kapcsolatos nagyszámú (több mint 200)
joganyag harmonizációja legnagyobb részben a földmûvelési tárca,
kisebb részben az egészségügyi, ill. a környezetvédelmi és a
gazdasági tárca felelõssége alá tartozik. Az FVM irányítása alatt már
1996-ban megalakult az Élelmiszer Harmonizációs Munkacsoport,
amelyben az EüM és intézményei is képviseltették magukat. A
harmonizáció magyar jellegzetessége volt a háromszintû szabályozás:
Az utóbbi azért különösen kiemelendõ, mert a legtöbb
EU direktívát és rendeletet az Élelmiszerkönyv I. kötetébe vették át,
többek között a kifejezetten egészségügyi jellegû rendeleteket is.
Azokban az esetekben, amelyekben a közösségi elõírás átvétele
technológiai vagy ellenõrzési problémák miatt felkészülési idõt
igényelt, az elõírás csak Magyarország taggá válásakor vagy még
késõbb (derogáció kérése) válik kötelezõvé. Ezeknek a hazai
rendelettervezeteknek a kidolgozását az egészségügyi szakemberek
végezték, de az élelmiszerkönyvi elõírások FM- (FVM-) rendeletként
jelentek meg, így ez a jogharmonizációs munka ennek a tárcának a
tevékenységeként látott napvilágot.
Fontosabb törvények és rendeletek
1. Alapvetõ rendelkezések
2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekrõl (2003.
X. 20.), hatályba lépés: 2004. május 1.
1995. évi XC. törvény az élelmiszerekrõl, egységes
szerkezetben a végrehajtására kiadott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM
együttes rendelettel
40/1995. (XI. 16.) FM rendelet a Magyar
Élelmiszerkönyv kötelezõ elõírásairól
2. Kereskedelem
35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a vásárokról és a
piacokról
1/1997. (I. 17.) IKIM rendelet az
élelmiszer-forgalmazás rendjérõl
4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek
mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának
feltételeirõl
17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet az
élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai
feltételeirõl
59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és
vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól
3. Vendéglátás, étkeztetés
80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet a
vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás
és -forgalmazás feltételeirõl
16/1982. (XII. 30.) EüM rendelet a gombával
kapcsolatos közegészségügyi szabályokról
9/1985. (X. 23.) EüM-BkM együttes rendelet az
étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról
4. Élelmiszerek szállítása
25/1989. (III. 17.) MT rendelet a gyorsan romló
élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz
használt különleges szállítóeszközökrõl
17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet az
élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai
feltételeirõl
5. Termékspecifikus jogszabályok
Ásványvíz, ivóvíz
97/1999. (XI. 18.) FVM-EüM-GM együttes rendelet a
természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz és az ásványi
anyagokkal dúsított ivóvíz palackozásáról és forgalmazásáról
74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes
gyógytényezõkrõl
Borászat
106/1997. (XII. 19.) FM rendelet a
szõlõtermesztésrõl és a borgazdaságról szóló 1997. évi CXXI. törvény
végrehajtásáról
54/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet az egyéb borok
elõállításának, minõség-ellenõrzésének és fogyasztói forgalomba
hozatalának szakmai szabályairól
Dohánytermékek
36/1996. (XII. 11.) FM-NM-IKIM együttes rendelet a
dohánytermékek elõállításáról, forgalmazásáról és ellenõrzésérõl
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérõl és
a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól
Gyógynövények
37/1976. (X. 29.) MT rendelet a gyógynövények és
illóolajok vizsgálatáról, minõsítésérõl, forgalomba hozataláról és
ellenõrzésérõl, egységes szerkezetben a 2/1978. (III. 16.) NIM
rendelettel
Ökoélelmiszerek
140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet a mezõgazdasági
termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti
elõállításáról, forgalmazásáról és jelölésérõl
2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet a
mezõgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények
szerinti elõállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes
szabályairól
Tápszerek
17/2000. (VI. 20.) EüM rendelet az emberi
felhasználásra szolgáló tápszerekrõl
6. Élelmiszer-higiénia
6/1980. (III. 6.) MÉM rendelet az élelmiszeripari
gépek higiéniai minõsítésérõl
4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet az élelmiszerekben
elõforduló mikrobiológiai szennyezõdések megengedhetõ mértékérõl
12/1998. (XII. 11.) EüM rendelet az élelmiszerek
radioaktív szennyezettségének megengedhetõ mértékérõl
2/1999. (II. 5.) EüM rendelet az állatgyógyászati
készítmények élelmiszerekben elõforduló maradványának megengedhetõ
mértékérõl
17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet az
élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai
feltételeirõl
17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet az élelmiszerek
vegyi szennyezettségének megengedhetõ mértékérõl
9/2002. (I. 23.) FVM rendelet a vadon élõ állat és a
tenyésztett vad elejtésérõl, húsvizsgálatáról és forgalmáról,
valamint a házinyúl húsvizsgálatáról
10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetû
élelmiszerekben elõforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok
monitoring vizsgálati rendjérõl
5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet a
növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetõ
növényvédõszer-maradék mértékérõl
23/2002. (IV. 5.) FVM rendelet a tojástermékek
elõállításának és forgalombahozatalának élelmiszer-higiéniai
feltételeirõl
40/2002. (V. 14.) FVM rendelet a halászati termékek
termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai
feltételeirõl
70/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet a friss baromfihús
elõállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai
feltételeirõl
77/2002. (VIII. 23.) FVM-ESZCSM egy. rendelet a
vagdalt, darált és elõkészített (fûszerezett) húsok elõállításának és
forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai követelményeirõl
100/2002. (XI. 5.) FVM rendelet a friss hús
elõállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai
feltételeirõl
1/2003. (I. 8.) FVM-ESZCSM együttes rendelet a nyers
tej, a hõkezelt tej és a tej alapú termékek elõállításának és
forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl
7. Egyéb
21/1998. (IV 8.) FM-BM-HM-IKIM-NM együttes rendelete
az élelmiszerek ellenõrzésének rendjérõl
1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai
tevékenységrõl
Az egyes részterületekre vonatkozó
jogharmonizációs tevékenység
Az EU elõírások átvételével Magyarországon is
kötelezõvé vált valamennyi összetevõ feltüntetése az élelmiszerek
címkéjén. Az adalékanyagok jelölése a nemzetközi gyakorlatnak
megfelelõen a funkciós csoportnévvel (pl. színezék, antioxidáns stb.)
és az adalékanyag nevének vagy úgynevezett E számának feltüntetésével
történik.
Az állatgyógyászati készítmények élelmiszerekben
elõforduló maradványának megengedhetõ mértékérõl szóló közösségi
rendeletek elõírásait egészségügyi miniszteri rendelet (2/1999. (II.
5.), EüM) honosította, amely az idõközben megjelenõ újabb és újabb
elõírásokkal kiegészítve évente módosul. Magyarországnak korábban nem
volt ilyen jogszabálya, így az átvétel nem okozott visszavonási
problémát. A gyógyszermaradékok élelmiszerekben eltûrhetõ legnagyobb
mennyiségét az egészségügy korábban is meghatározta az engedélyezési
eljárás során, ezek azonban néhány kivételtõl (pl. antibiotikumok)
eltekintve nem jelentek meg hivatalosan.
Az állatgyógyszer-maradékok megbízható, mindenre
kiterjedõ ellenõrzése szinte lehetetlen. Nagyon sok hatóanyagra
egyáltalán nincs megfelelõen érzékeny, specifikus módszer.
Egészségügyi szempontból legfontosabb a tiltott anyagok (pl.
klóramfenikol, nitrofuránok, BST, sztilbénszármazékok stb.)
jelenlétének az ellenõrzése. Magyarországon az FVM mûködtet az EU
elõírásoknak mindenben megfelelõ monitoringrendszert az állatok és az
állati eredetû termékek ellenõrzésére. Az egészségügyi tárcának a
gyógyszer-törzskönyvezésben és a határértékek elõírásában van
szerepe.
Az élelmiszerekben lévõ szennyezõ vegyi anyagok és
természetes tartalomként elõforduló mérgezõ anyagok határértékeit
szabályozó korábbi, többször módosított egészségügyi minisztériumi
rendelet felülvizsgálata és egységes szerkezetbe foglalása 1999-ben
megtörtént - az Európai Közösség akkori elõírásaival való összhangban
- minden olyan szennyezõanyag és élelmiszer-kategória esetében,
amelyekrõl az EU rendeletek és direktívák rendelkeznek, és amelyeknek
a betartása a rendelkezésre álló hazai vizsgálati adatok alapján
teljesíthetõnek tûnt. A határérték elõírások az Európai Unióban is
megváltoztak, idõközben folyamatosan szigorodtak, és ezt
Magyarországnak is figyelembe kellett vennie. Az alaprendelet
legújabb módosítása naprakészen veszi át a jelenleg hatályos EU
elõírásokat, de megtartja azokat a speciális szabályokat is (pl.
alkaloidok határértéke az étkezési mákban, arzén és higany
határértékek különféle élelmiszerekben stb.), amelyekrõl a közösségi
elõírások nem szólnak.
Magyarország csatlakozása után ezeket nemzeti
rendelet formájában továbbra is érvényben lehet tartani, amennyiben
az indokokat az EU Bizottsága elfogadja.
Az élelmiszerekben lévõ vegyi anyagok vizsgáló
módszereivel és mintavételével kapcsolatos követelményeket tartalmazó
direktívák, mint a Magyar Élelmiszerkönyv elõírási jelennek meg.
Az egyre szigorodó elõírásoknak való megfelelés,
különösen a környezeti eredetû szennyezõ anyagok területén - a
megelõzés érdekében - további erõfeszítéseket és más szakterületekkel
való szorosabb együttmûködést tesz szükségessé.
Az alacsonyabb határértékek miatt a monitorozás és
az ellenõrzés modernebb analitikai módszerek alkalmazását követeli
meg, ezért laboratóriumaink felszereltségének folyamatos javítása
elkerülhetetlen.
A növényi eredetû élelmiszerekben és
élelmiszer-nyersanyagokban megengedhetõ növényvédõszer-maradék
határértékeket EüM-FVM rendelet tartalmazza. Magyarországon korábban
nem volt ilyen rendelet, a határérték-elõírásokat a növényvédõ szerek
okiratai, illetve egy ezek alapján szerkesztett nem hivatalos
kiadvány tartalmazta. Az új magyar rendelet mellékletében szereplõ
határértékek döntõ részükben megegyeznek a közösségi direktívákban
szereplõ, szinte folyamatosan változó elõírásokkal. Mivel a
növényvédõ szer- maradékok határértékeinek megállapításához az
élelmezés-egészségügyi szempontokon túl a technológiai
betarthatóságot is figyelembe kell venni, a jogharmonizáció ezen a
téren lassúbb. Az EU határértékeinek biztosítása érdekében ugyanis
felül kell vizsgálni a hazai növényvédelmi technológiákat, és
esetenként meg kell tiltani egy-egy szernek egy-egy adott
növénykultúrában való hazai alkalmazását, ha a szermaradékok kívánt
szintig való lebomlása nem garantálható.
Az egészségügynek továbbra is fontos szerepe marad a
monitorozásban, a határérték feletti vagy tiltott szerhasználat miatt
zárolt élelmiszer-tételek további sorsának elbírálásában, az
engedélyezési eljárásban és a határértékek megállapításában.
Az import élelmiszerek vizsgálatát az 1/1987. (I.
15.) EüM-BkM-KkM sz. együttes rendelet, valamint az 1/1996. (I. 9.)
FM-NM-IKM együttes rendelet alapján végezték. Az 1/1987-es rendelet
2002. augusztus 5-én, az 1/1996-os rendelet 2002. május 29-én
hatályát vesztette, és ezzel megszüntette az import élelmiszerek
elõmintáinak behozatal elõtti kötelezõ egészségügyi vizsgálatát.
Ezzel a magyar importellenõrzési rendszer sarokköve
szûnt meg anélkül, hogy helyette más rendszer bevezetésére sor került
volna. Így jelenleg (az állati eredetû élelmiszerekre vonatkozó
bizonyos állategészségügyi rendszabályoktól eltekintve) az import
élelmiszerek minden elõzetes vizsgálat vagy határkontroll nélkül
léphetnek be az országba. Jelenleg az importtermékek ellenõrzésére és
a fogyasztók védelmének biztosítására a piacgazdaság szabályai a
következõ megoldásokat engedik meg:
·
Az import élelmiszerek forgalomban történõ ellenõrzése:
Ennek elvégzésére az illetékes hatóságok szakemberei jogosultak, az
importáló tevékenységének a hazai elõállítókéhoz, forgalmazókéhoz
hasonló hatósági ellenõrzéssel. Ehhez a jogi felhatalmazást ez a
rendelet adja meg. Az importõr dokumentációs rendszerének olyannak
kell lennie, amely bizonyítja a termékek megfelelõségét és a
tevékenység ellenõrizhetõségét.
·
Határellenõrzési rendszer: A fentiek mellett szükséges egy
olyan rendszer, amely képes arra, hogy megakadályozza vagy elõzetes
vizsgálat elvégzéséhez kösse az olyan tételeknek az országba való
belépését, amely az elõbbi vizsgálatok vagy a nemzetközi vészjelzõ
rendszerek értesítései alapján veszélyt jelentenek a magyar
fogyasztókra. Az ezt biztosító EU direktíva átvételén alapuló
jogszabály tervezete elkészült.
Az importõr felelõssége
·
annak biztosítása, hogy az általa importált élelmiszer
biztonságos és dokumentálható módon minden tekintetben kielégíti a
magyar elõírásokat;
·
köteles dokumentálni az exportáló ország hatóságának
bizonylatával, saját vizsgálattal, akkreditált magyar laboratórium
vagy a hatósági élelmiszer-ellenõrzés vizsgálatával, hogy az általa
importált élelmiszer minden tekintetben kielégíti a magyar
elõírásokat;
·
köteles nyilvántartást vezetni az általa importált
élelmiszerekrõl.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az import
élelmiszer nevét, csomagolási egységének nagyságát, az elõállító
nevét és címét, a beérkezett tételek nagyságát, a beérkezés
idõpontját, a forgalmazók nevét és címét, valamint az elõbbi
dokumentumban leírtakat.
Különleges táplálkozási igényt kielégítõ
élelmiszerek
Jelenleg érvényes joganyag az 1/1996. (I. 9.)
FM-NM-IKM rendelet különleges táplálkozási igényt kielégítõ
élelmiszerek, étrend-kiegészítõk és funkcionális készítmények
jóváhagyása, szakvéleményezése, melynek utolsó módosítása a 43/2002.
(V. 14.) FVM-EüM-GM rendelet. Tény azonban, hogy a különleges
táplálkozási igényt kielégítõ élelmiszerek egy része az áruk szabad
áramlása értelmében szintén szabadon kerülhet majd forgalomba, míg
más részüknél bejelentés, esetleg engedélyezés is elképzelhetõ. Ennek
megfelelõen az elõírások leépítése várható.
Az étrend-kiegészítõknél és a funkcionális
készítményeknél a csatlakozás után szintén csak bejelentési
kötelezettséget lehet kérni.
A jogharmonizációs program keretén belül módosításra
kerül a csecsemõ- és a klinikai tápszerek státusza, vagyis ezek mint
különleges táplálkozási igényt kielégítõ élelmiszerek a
Gyógyszertörvény (1998. évi XXV. törvény) hatálya alól kikerülve az
Élelmiszertörvény (1995. évi XC. törvény és a módosítására kiadott
2001. évi LIV. törvény, 2004. május 1-tõl a 2003. évi LXXXII.
törvény) hatálya alá fognak tartozni:
-
a Bizottság 1999/21/EK irányelve a speciális orvosi célokra
szolgáló diétás készítményekrõl,
-
a Bizottság 91/321/EGK irányelve anyatejet helyettesítõ és
anyatejet kiegészítõ tápszerekrõl,
-
a Tanács 92/52/EGK irányelve harmadik országba irányuló
exportra szánt csecsemõ- és elválasztó tápszerekrõl.
A rendelettervezetek életbe lépésével hatályát
veszti a tápszerek vonatkozásában addig alkalmazott 17/2000. (VI.
20.) EüM rendelet és a módosítására kiadott 32/2001. (X. 3.) EüM
rendelet, amely szakmai tartalmában és követelményrendszerében
szintén EU konform volt, csak a hatósági szabályozást (engedélyezést)
illetõen tért el jelentõsen az EU-ban megkívánt gyakorlattól.
Önkormányzati szintû jogi szabályozás
A helyi önkormányzatoknak a közösségi jogszabályok
érvényesítésében különösen a fogyasztóvédelem területén van nagy
szerepe.
A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény
VIII. fejezete foglalkozik a helyi önkormányzatok lehetséges
szerepével a fogyasztóvédelemben. A törvény alapján a helyi
önkormányzatok képviselõtestületeinek kiemelt szerepe lehet a
fogyasztóvédelmi szervezetek támogatásában, tevékenységük
segítésében.
A helyi önkormányzatok, regionális intézmények
számára jogi szabályozás szempontjából is a Hajdú-Bihar megyei példát
kellene követniük:
Élelmiszer-biztonsági és
környezetvédelmi koordinációs tanács létrehozására írtak alá
együttmûködési megállapodást a Megyei Közigazgatási Hivatal, valamint
az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás
kezdeményezésére a szakmában érdekelt államigazgatási szervek vezetõi
2003 októberében Debrecenben.
Az együttmûködés célja, hogy –
különös tekintettel az Európai Uniós csatlakozásra – a
szakhatóságok egységes szemléletmódot alakítsanak ki az
élelmiszer-biztonság, a növény- és talajvédelem, az állategészségügy,
a népegészségügy és a környezetvédelem területén.
A dokumentumban, amelyet a
Hajdú-Bihar megyei és a debreceni önkormányzat mellett a
Közigazgatási Hivatal, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, az ÁNTSZ,
a Földmûvelésügyi Hivatal, a Tiszántúli Környezetvédelmi
Felügyelõség, a Fogyasztóvédelem, valamint az Állategészségügyi és
Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás képviselõi írtak alá, egyebek mellett az
szerepel, hogy a felek – az adatvédelem szabályainak
megtartásával – közös információs bázist hoznak létre,
illetve amennyiben a jogszabályi feltételeket sikerül megteremteni,
közösen alakítják ki az ellenõrzések laboratóriumi hátterét.
Ez egyébként nemcsak hatékonyabb, hanem költségtakarékosabb megoldás
is lenne, mivel jelenleg vannak területek, ahol párhuzamos
ellenõrzések folynak – hangzott el a megbeszélésen. A
lehetséges mûszaki fejlesztéseket és azok anyagi hátterét pedig a
késõbbiekben egy külön megállapodásban rögzítik majd. A koordinációs
tanács tagjai legközelebb november elején találkoznak, addigra
dolgozzák ki az együttmûködés további részleteit.
|