A Tejút kétszázmilliárd csillagból áll. Ez a rengeteg csillag korántsem hordozza galaxisunk teljes tömegét. A Tejútrendszer tömegének mintegy tíz százaléka a csillagközi anyag, amely apró, porszerű szemcsékből áll. Jelentős tömege ellenére a csillagközi anyag nagyon ritka. A galaxisunk csillagközi felhőiben lévő gáz még a vákuumkamrában létrehozott légritka térnél is kevesebb részecskét tartalmaz. A csillagközi felhők anyag állandó változásban van, e változások modellezésére az infravörös tartományban érkező jeleket használják a csillagászok. De az olyan bonyolult rendszerek - mint például az Orion csillagkép - változásait nehéz egyenletekkel leírni. A kutatók ezért kicsi, környezetüktől elszigetelt felhőket vizsgálnak. Az ELTE Csillagászati Tanszékének munkatársai korábban az eddig ismert legkisebb molekulafelhőket találták meg az ISO nevű, európai infravörös műholddal, és nemzetközi együttműködésben modellezik azokat. Vizsgálataik folytatására a néhány nap múlva pályára állítandó új, japán fejlesztésű űrobszervatórium, az ASTRO-F ad lehetőséget. A magyar csillagászok feladata nem is kevés. "Amikor a légkörön túl, egy világűrben levő eszköz elkészít egy képet, akkor az egy digitális adatsorként jelenik meg egy számítógépben" - nyilatkozta Tóth L. Viktor, csillagász. (ELTE, Csillagászati Tanszék). "Ezt az adatsort fel kell dolgozni ahhoz, hogy egy szép színes kép legyen belőle. Az Orion vidékének a felmérése egy olyan feladat lesz, amit nekünk kell majd feldolgozni, nekünk kell majd elkészíteni azt a szép színes képet belőle és remélhetőleg büszkén mutogatjuk majd és nekünk kell megmagyarázni miért is van az úgy" - mondta a szakember. Ha sikerül a pályáraállítás, az űrobszervatórium több mint 500 napig fürkészi a csillagközi anyagot, s remélhetőleg sok muníciót ad a magyar csillagászok további vizsgálataihoz.