A baziliszkusz
A baziliszkusz olyan férgekből születik, amelyekben, akár a varangyos békában, ördögi álnokság rejlik. Mert ha a varangy olyankor, mikor petét rak, vagyis mikor megtermékenyül, hogy utódokat szüljön, kígyó- vagy tyúktojást lát, megörül neki, elterpeszkedik rajta és kotlik, míg saját, természetes úton fogant utódait világra nem hozza. Miután pedig megszülte őket, utódai nyomban elpusztulnak, mikor azonban azokat holtan látja, újra rátelepszik az előbbi tojásra, és addig kotlik rajta, míg a tojásban lévő utód élni nem kezd. Nemsokára viszont az őskígyó sátáni gonoszságának ereje érinti meg őt. Olyan erő ez, amilyen az Antikrisztusban is rejlik; és ahogy az Antikrisztus minden égi dolognak ellenszegül, ez az állat is minden halandót megtámad és el akar pusztítani. Mikor a varangy érzi, hogy a tojásban lévő utód él, elámul saját különös viselkedésén és elfut, az utód pedig tojásának héját széttöri, kilép belőle, és természete szerinti nagy hevességgel kibocsátja a leheletét, amely erősen perzselő és igen heves tüzű, ám amelynek talán nincs köze az alvilági gyötrelmekhez, és amely a villámhoz és a mennydörgéshez hasonlít. Miután tehát a tojásból kikelt, leheletének erejével a talajt öt könyök mélységig kettéhasítja, majd belefekszik a nedves földbe, és ott marad, míg fel nem nő és termékennyé nem válik. Akkor feljön a föld felszínére, és leheletével mindent megöl, amit életben talál, mert semmilyen élőt nem akar és nem tud elviselni. Mikor viszont meglát egy élőlényt, nyomban dühösen hideg, majd forró leheletet bocsát ki, és így azt a teremtményt, melyre rálehelt, megöli, úgy, hogy az, mintha villám és mennydörgés terítette volna le, nyomban összeesik.
Ha a baziliszkusz egy szántóföldön vagy szőlőhegyen pusztul el, és a teteme ott rohad, az a hely terméketlenné és meddővé válik. Ha azonban egy toronyban vagy egy házban pusztul el, és ott rohad meg, az emberek, akik ott tartózkodnak, mindig betegek lesznek, az állatok között pedig, melyek ott vannak, gyakran dögvész, vagyis olyan járvány terjed el, amely gyakran el is pusztítja őket.
A skorpió
A skorpióban izzó melegség és hév van, és a pokol büntetéseinek szigora. Minden, ami benne van, halált hozó méreg, az ember halálát okozza és néha az állatokét is. Ha valaki mérget akar belőle készíteni, s miután elkészítette, egy másiknak kóstolásra vagy puszta érintésre átadja, az a másik halál fia lesz. Nincs benne ugyanis semmilyen gyógyító erő, csak a legbiztosabb halál.
A tarantella
A tarantella nagyon meleg és mérgező, minden mérge a farkába folyik, így a farka ugyanúgy szüntelen telve van méreggel, mint a tehén tőgye tejjel. A farkában lévő méreg az emberek és az állatok számára egyaránt halálos, haszon vagy gyógyulás azonban nem származik belőle.
A tyriaca
A tyriaca igen meleg féreg és természete szerint a száraz időt kedveli. Egészséges nedvesség is van benne, mert sem túl meleg, sem túl hideg, hanem egészséges, és egyszerre tisztítja meg magát minden káros nedvtől. Máskülönben nagyon veszélyes lenne az ember számára. Mikor betegséghozó időjárás vagy szél közeledik, homokos üregeket keres, és oda bújik el: odabent olyan növényeket eszik, amelyek egészségesek, és ezektől továbbra is egészséges marad. Nincs viszont benne sok értékes gyógyír, noha félelmet kelt azzal, hogy ha valaki megkóstolja, az izzadni kezd; az ember belső betegségeit azonban nemigen gyógyítja.
A teknősbéka
A teknősbéka meleg, és nedvesség is van benne. Ha valaki mérget evett vagy ivott, az az egész teknősbékát zúzza porrá, adjon hozzá egy kis búzalisztet, úgy, hogy maga a por ötszöröse legyen a lisztnek; keverjen hozzá vizet is, és formázzon kis kalácsokat, majd szárítsa meg őket a napon, vagy pedig egy meleg, de valamennyire már kihűlt kemencében. Akkor aztán zúzza porrá újra a kis kalácsokat, és azt egy tojással fogyassza el, így a méregtől vagy nátha, vagy ürítkezés útján meg fog tisztulni.
A földigiliszta
A földigiliszta nagyon meleg, és zöldelléskor születik, mikor a fű is sarjadni kezd, ennek a megújulásnak zúgásában jön létre. Tiszta természete miatt nincsenek csontjai, és olyan jó és hasznos, mint sok más dolog, például a fahéj. A föld ugyanis olyan nedvességet tartalmaz, amely, miként az erek tartják össze a testet, összetartja a földet, nehogy szétfolyjon. Mikor eső fenyeget, a földnek ez a nedvessége érzi az eső közeledtét, melynek vizével megtelhetnek a föld erei. Természetüknél fogva a földigiliszták is megérzik ezt, és előjönnek, hogy a föld erei megtelhessenek.
Ha valakinek görvélye van, az akkor, mikor az eső miatt a földigiliszták előjönnek, fogjon belőlük jó sokat, és tegye őket egy edénybe vagy fazékba, s árpaszalmával füstölje meg őket egy kicsit, hogy elpusztuljanak. Majd adjon hozzájuk búzalisztet, az egészet erősen keverje össze tölgyfával, egy kis bort és ecetet is adjon hozzá hasonló mennyiségben, és újra keverje össze, aztán megint egy kis bort és ecetet adjon hozzá hasonló mennyiségben, és újra keverje össze, mintha tésztát készítene. Utána ebből a tésztából tegyen a görvélyre, mielőtt még ki nem fakad, és tartsa ott három napig, ezeknek a tiszta férgeknek a tisztasága az ő húsának tisztátalanságát csökkenti majd, így a tisztátalanság nem maradhat ott tovább. Amikor a scrofula vagy görvély kifakad, az említett tésztát, amelyet ugyanolyan módon készítettél el, ahogy fentebb leírtuk, mártsd bele a maró lúg felső részébe, és helyezd a kifakadt görvélyre, az annak rothadtságát megszünteti és meggyógyítja.
Akinek a gyomra fáj, ugyanennek a gilisztának az ürülékét egy cserépedényben, ahogy fentebb leírtuk, megmelegítve tegye a mellére és a gyomrára, ezt gyakran ismételje, akkor a gyomra megtisztul és ő maga is megkönnyebbül.
Ha nem tudsz földigilisztát szerezni akkor, amikor nagyon szeretnél, és ha nem esik az eső, tehát nem jönnek elő a földből, akkor egy nedves helyen ásd ki a földet, és ott keresd őket, és végezd el velük a fent leírt gyógyítást. Ám az említett gyógyításokhoz sokkal hasznosabbak azok, amelyek eső idején maguktól jöttek elő.
A csiga
Az a csiga, amelynek van háza, a földön jár; természete szerint hideg. Az a csiga azonban, melynek nincs háza, nem túl hasznos a gyógyításban. Ha azonban valakit esznek a férgek, fogja meg a csiga házát, zúzza porrá, és szórja a port arra a helyre, ahol a férgek eszik őt, erre a férgek elpusztulnak, az ember pedig meggyógyul. Az a csiga viszont, amelynek nincs háza, hidegen majdnem ugyanolyan gyógyszerként hat, ha úgy készíted el, ahogy azt a földigilisztáról mondtuk; a különbség csak annyi, hogy a földigilisztából készült gyógyszer sokkal jobb és erősebb, mint a csigából készült. Ezért aztán, ha nem tudsz földigilisztát szerezni, akkor azt a gyógyírt, mely, ahogy leírtuk, belőle készíthető, állítsd elő el olyan csigából, melynek nincs háza, még hogyha ez az orvosság gyengébb is annál, ami a földigilisztából készíthető. Így az az ember, aki a fentebb leírt gyógymódokkal él, meggyógyul.
|