Kezem

Kezemre nézek.
Kezed kagylóját látom
rácsukódni féltő szorítással,
gyöngyként őrizve magadnak,
mintha soha nem engednéd el.

Kezemre nézek.
Testedhez érve látom,
fájdalmadat mint simogatja ki,
szerelmem tüzével gyógyít,
míg álomra nem csukódik szemed.

Tükörbe nézek.
Arcod mosolya néz rám,
szemedben megcsillanó szenvedély,
simogató követelés
villan szememmel ölelkezve.

Tükörbe nézek.
Lassan csukódik szemem
bezárva tükröződő alakod,
melyet szerelmem varázsolt
áttetsző, édes tükörképpé.

Már nem nézek.
Mosolyogva álmodom,
szemhéjamra vetítve tegnapok
vágyát, mit szerelmed adott,
s most is pillanatonként érzek.

Már nem nézek.
Boldogság zenéjével
éled szerelem sóhaja ajkamon,
s önkívületben suttogom:
Életem örökké a tiéd.