A dinoszauruszok minden idők "legsikeresebb" szárazföldi állatai közé tartoznak: több, mint 150 millió éven át uralták a Földet. Valamennyi kontinensen elterjedtek, és idővel elképesztően sokféle alakjuk fejlődött ki a házméretű óriás növényevőktől a tyúk nagyságú ragadozókig. A változatos formájú és méretű dinoszauruszok, azaz "rettenetes gyíkok" Földünk élővilágának meghatározó szereplői voltak egészen addig, míg 65 millió évvel ezelőtt a környezeti katasztrófák szörnyű összjátéka folytán szinte egy csapásra kihaltak. Egyetlen csoportjuk - a madarak osztálya - élte túl a dinoszauruszok tömeges pusztulását.
A dinoszauruszok alapvonásaikat tekintve hüllők voltak - pikkelyes, vízhatlan bőrű, négy lábon járó, gerinces állatok -, és a legtöbb más hüllőhöz hasonlóan tojással szaporodtak. Maradványaik részletes anatómiai vizsgálatából kitűnt, hogy a ma élő állatok közül leginkább a krokodilok és a madarak állnak hozzájuk közel. A madarak és a dinoszauruszok csontváza több olyan vonásban is hasonlít, amely vonások más állatcsoportoknál nem figyelhetők meg. Ilyen pl. a lábuk felépítése, de ilyen a végtagcsontjaik sekély súlya, a koponyájuk ill. az állkapcsuk felépítésében rejlő hasonóságok, valamint a csuklópántként kifordulni képes bokacsontjuk. |
|