2.rész:
Rég látott testvér

Mr.Devil tekintete teljesen rabul ejtett, s különös érzéseket keltett bennem. Egyedül Alex közelében éreztem ilyet, de ez valahogy más volt. Mr.Diablo rabul ejtett a tekintetével és nem akart elereszteni, de hirtelen kinyilt a nappali ajtaja és belépett rajta egy bronz barnára sült, mély kék szemű és hosszú fekete hajú nő. Először nem ismertem meg, de néhány pillanat múlva rájöttem hogy kit látok az ajtóban. Arcomon széles mosoly terült szét, s miután elnézést kértem Mr.Deviltől gyorsan közeledtem a mindenki számára ismeretlen nő felé. Boldogan és szorosan átöleltem, majd megpróbáltam könnyeim visszatartani. Éreztem amint ő is átölel, s most még apánk rosszalló tekintete sem tudott érdekelni. Nehezen engedtem el rég látott húgom, aki kész nővé érett az elmúlt tíz év alatt. Mosolyom őszinte lett és már alig vártam hogy beszélgethessek testvéremmel, s ezt valószínűleg apám is megérezte.

-Örülök hogy haza jöttél Lucky drágám.-üdvözölte apám a húgom
-Én is örülök hogy látlak apa.-hallottam húgom hangját
-Angela kérlek adj a húgodnak valami ruhát és utána gyertek vissza.-mondta apám parancsolóan, s én szívesen teljesítettem ezt

Kézen fogtam Luckyt és magam után húzva felmentük egykori szobámba, majd a régi szekrényemhez sétáltam és benéztem rajta. Meglepetten láttam hogy tele van ruhával, ami azt jelentette hogy apám szeretné ha visszaköltöznék a családi kastélyba. Bár azzall is tisztába volt, hogy csak akkor jövök haza ha nagyon muszály s szerencsémre ezt tiszteletben tartotta. Miközben a szekrényben lévő ruhák közt válogattam testvérem számára feltettem neki egy kissé kényes kérdést.

-Tényleg Lucky. Van barátod Las Vegasban vagy még mindig egyedül vagy?-kérdeztem kíváncsian
-Nagyon kíváncsi vagy nővérem.-kezdte mosolyogva- Ez ugyan még titok, de neked elmondom. Tavaly hozzá mentem az egyik szállodalánc elnökének fiához, akit Marconak hívnak.-tette hozzá mosolyogva, miközben se köpni, se nyelni nem tudtam meglepetségemben.
-Ez teljesen váratlanul ért húgi. Nem gondoltam volna hogy előbb mész férjhez mint én.-mondtam teljes döbbenettel a hangomban, mire Lucky felnevetett
-Ugyan Angela. Mindig te voltál apa kedvence és biztos bármit megengedne neked.-mondta vidáman Lucky
-Lehet.-feleltem elgondolkodva

Még jó darabig beszélgettünk, mikor kopogtak az ajtómon és egy szolgáló megkért minket hogy fáradjunk le az ebédlőbe, ahol már tálalva van a vacsora. Sietve tettünk eleget a felkérésnek s néhány perc múlva már a zsúfolt ebédlőben álltunk, majd helyet foglaltunk apánk két oldalán. Lassan felszolgálták a vacsorát és neki láthattunk az étkezésnek, de még mindig nem tudom hogy apám milyen meglepetést tartogat a számomra. Úgy egy óra múlva mindenki befejezte az étkezést, s az ebédlőben lévők kivétel nélkül mind apámra emelték tekintetük. Én kérdőn néztem fel apám kék szemeibe, mire ő komótosan felállt és csendre intette a beszélgető társaságot.

-Egy kis figyelmet kérnék.-kezdte apám, mire mindenki ránézett-Egy öröm teli hír miatt hívtam össze önöket. Mint tudják a lányom Angela Diablo jegyeses, s a következő két hétben elő készítjük kettejük esküvöjét.

A hír hallatán azt hittem lefordulok a székről döbbenetemben, s reméltem hogy apám csak viccel ezzel az eljegyzés dologgal. Nehezen ráemeltem tekintetem s a vicc legkisebb jelét se láttam az arcán és a szemeiben, ami igencsak elkeserített. Még hogy két hét múlva menjek hozzá egy vadidegenhez? Nem tudom ezt hogy képzelte, de engem teljesen letaglózott a hírrel s ahogy láttam nem csak én voltam vele így, hanem a húgom Lucky is. Próbáltam nyugott maradni és mosolyogni, de még én is éreztem hogy a mosolyom szánalmasra sikeredett. Próbáltam összeszedni magam, de nem nagyon sikerült s éreztem amint minden forogni kezd körülöttem. Talán még öt percig sikerült tartanom magam mikor a szemem előtt kezdtek elmosódni az arcok és a hangokat is mintha a víz alól hallottam volna, mire minden elsötétedett körülöttem és még éreztem ahogy lefordulok a székről aztán végleg elnyelt a sötétség.

Folytatás következik....