A stylinguk egyedi, a zenéjük autentikus és a titokzatos és az áttörő kisugárzásukkal a publikumot azonnal a varázsukba kerítik. Vita nélkül másak, energikusabbak és hatásosabbak. A Tokio Hotel sikerláncozatát már nem lehet megállítani. Nulláról az első helyre kerültek, a „Durch den Monsun“ című slágerük hónapokig a ranglista első helyén ragyogott, arany kitüntetések Németországban és Ausztriában, jelölések a legjobb újonc kategóriákban a Comet-on, Echo Award-on, a 1Live Krone-on és a legértékesebb kitüntetések a kritikusoktól az egész országból még csak a kezdet.  A debütáló „Schrei“ lemezük megjelenésével a Tokio Hotel egy további izgalmas fejezetet nyit a sikertörténetükben. A rajongóktól epedve várva várt lemezük már megjelent – Tokio Hotelnek most más célja van, méghozzá a zsáner mércét a lehető legmagasabbra tenni, és amellett szeretnék az egész országot élőben „rockkolni“

A számaik felpörgetnek és minden amit eddig lehetett hallani már csak múltnak tűnik. A ritmusuk valódi borzongást kelt és mind ez természetesen történik – a Tokio Hotel erejétől már nem lehet megszabadulni. Aki egy mű imaget vár, jobbat kap: Tokio Hotel igaziak, a zenéjüket átérzik és van mondani valójuk. Még az új generáció egy részének is a lelkéből beszélnek és mernek érzékiek lenni. Ebben az időkben, amikor a legtöbb fiatal együttes a szövegeikben frázisokhoz nyúl és gyakran nem hozzájuk karakterisztikus dallamokért nyúl, a Tokio Hotel egy saját tiszta dallamot mutatnak be, melynek az országban nincs párja: intelligens, érzéki szövegek – üres és lapos frázisoktól szabad – melyek egy energikus, misztikus és modern rock dallamokként forrnak össze. Zeneileg a legmagasabb színvonalon érvényesítve, a számaik a legérdekfeszítőbb jelenlegi németnyelvű produkciókhoz tartoznak.  Az idő érett a Tokio Hotel számára, és hogy ez a csapat a zenéjükkel és stylingukkal a jövőben is érvényesülni tud-e majd megmutatja az idő.

A szenzációs Tokio Hotel sikere némely kritikusnál azt a kérdést vetette fel, hogy tudja magát egy ilyen fiatal csapat – amelynek a tagjai 16 és 18 év között vannak – a pódiumon élőben előadni. De már az első másodperctől a színpadon mindenki rájött, hogy a Tokio Hotel pont ott van, ahová tartozik... „Valódiak vagyunk és tudunk játszani, és akarunk is, jobban, mint bármi mást. Mert így kezdődőt minden – egy színpadon!“ magyarázza a csapat frontembere Bill. Számtalan élő showban hódította meg a Tokio Hotel 2005 nyarán a publikumot országszerte, miközben mind „finish“ a Saison fesztiválon 75 ezer ember előtt játszottak.

Tokio Hotel fiúi a zenéjüket átélik. A zene már sok hosszú év óta az életükhöz tartozik. Frontember és szövegíró Bill (16) már 9 éves kora óta énekel és szövegíró. Az ikertestvére Tom (16) már 6 éves korától játszik gitáron és ugyanúgy mind a testvére őt is a mostohaapja zeneileg támogatta. Ezen ikertestvérek közösen fedezték fel szerelmüket a zenéhez s azóta együtt járják ezen utat. Bár Bill szenvedélye az éneklésben és a szövegírásban előbbre áll, a testvére a színpadon mindig mögötte áll és erőt ad neki, miközben neki is ugyan olyan charizmatikus kisugárzása van. Szívesen osztják meg a színpad fényeit egymás közt. 10 éves korukban zeneórákat vettek hogy az adottságukat fejlesszék. Csupán két évvel később – 2001 – futottak Bill és Tom egy fellépésükkor a szülővárosukban Magdeburgban Georggal (18) a basszistával és az ütőhangszeristával Gustavval (17) össze. Megalapították hát együtt a Tokio Hotelt és máris elkezdtek a számokon dolgozni. Gustav aki már 6 éves kora óta dobokon játszik, az előző együtteséből tapasztalatokat hozott magával.

Csupán fél év a Tokio Hotel alapítása után, a fiúk az első koncertjeiket játszották magdeburgi klubokban. „Majdnem minden hétvégén a színpadon játszottunk, és az első élő színpadi tapasztalatainkat gyújtottuk be“, mesél Bill a kezdetekről. A publikum a fellépéseiktől és a szokatlan kisugárzásuktól lelkesedett. Nem tartott sokáig és a zene világ felfigyelt rájuk. Két évvel ezelőtt a Tokio Hotel egy producens és szövegíró csapattal Hamburgból, mely Peter Hoffman, Pat Benzenr, Dave Roth és David Josh- ból állt össze, elkezdték a zenéjüket professzionális utakra irányítani. Hoffman, Benzner, Roth és Jost komponáltak, producíroztak és remixeltek már olyan nevek számára mint a: The Doorts, Motley Crue, Falco, The Corrs, Sarah Brightman, Faith Hill. „Nem hittük el hogy ez ilyen gyorsan menni fog. Mármint, Magdeburg egy kis város, ezért ez a lehetőség távolinak tűnt. A stúdióban jól éreztük magunkat.  Mikor az első izgalom leesett rólunk, mindent bele tettünk, és keményen dolgoztunk minden szabad percen, ráadásul még a vakációnkat is a stúdióban töltöttük. Nagyon sokat tanultunk ebben az időben és mind együttes és barátok még közelebb kerültünk egymáshoz.“

Az óvatos felépítése az együttesnek és a zenéjük továbbképzését mindenki az elejétől kezdve előtérbe helyezte. „Úgy viselkedünk egymással mintha mindenki családtag lenne. Az ötletek és javaslatok meg vannak hallgatva, továbbá megbeszélve és kijobbítva. A stúdióban lévő munka a profikkal motivált és hatást gyakorolt ránk.  Mindegyikünk a legjobbat akarja adni a színpadon, a legjobb akar lenni, mert azt az élvezetet, amit a stúdióban éltünk át a színpadon szintén tovább akarjuk adni.“

A zenei stúdióanyag energiával teli dalokkal rendelkezik mind a „Schrei“, melyek provokálás és fájdalmas akadályoktól megszabadító számokat jelképeznek, egészen a balladákig mind a „Rette mich“, egy dal, mely a tehetetlenségről és a bátorságról szól. A sokarcúsága a dallamaiknak kétség nélkül Billnek, a csapat frontemberének köszönhető, melynek hangjával alátámasztva minden egyes szám életteltelibb egységet hoz létre „Mind énekes a fejlődést észrevehetően érzem. Minden egyes számmal melyet felveszek, érzem hogy egy lépéssel tovább fejleszthetem magam. Akár a „Durch den Monsun“-nál, az egyik kedvencemnél,  vagy a „Lass uns hier raus“-nál  - az érzés leírhatatlan.“

Az egyedülállósága ennek a csapatnak nem kérdéses. A Tokio Hotel-nek a céljai pontosan kivannak jelölve. A Nr. 1-slágerjük, és a nagy rajongótáboruk ellenére, mely még mindig növekvésben van, a fiúk nem változtak meg, még ha ez hihetetlenül is hangzik, holott az egész ország megvan értük őrülve. Az időbeosztásuk, míg be nem fejezik a komplett albumot és aztán koncertekre nem mennek, nagyon szigorú és telt lesz... De ők már egyszer megmondták: A színpadra tartoznak. Ott kezdődött minden el, és ott fog a Tokio Hotel siker története tovább íródni...