A rejtélyes idegen
***a titokzatos levélküldő***
Hűvös, ködös péntek hajnal volt! Már vagy egy év eltelt, mióta Yoh és csapata legyőzte Zik-et. Mindenki aludt, az utcák kihaltak voltak. Az alatt az egy év alatt sok minden történt. Kis csapatunk még mindig nem kapott hírt a tanácstól a Sámán harc folytatásáról.
Mint minden nap, Rio korán kelt hogy elkészítse a reggelit. Trey is korán kelt, habár őt kivételesen nem a reggeli tudata ugrasztotta ki az ágyból. Nyugtalan volt. De hogy mitől, azt maga sem tudta. Oda sétált az ablakhoz, hogy szemügyre vegye a hajnali tájat. Mikor alaposan körülnézel megdöbbenésére egy levelet talált kívülről az ablakhoz szegezve, amin az állt: Treynek.
Trey elolvasta a levelet:
- „Trey, találkozzunk este 10-kor a temetőnél, egyedül gyere, és ne késs el!”
Trey-nek rossz előérzete volt. De mivel kíváncsi volt, hogy ki írhatta azt a levelet, úgy döntött, hogy elmegy a találkára.
Elmélkedett még egy kicsit, aztán lement reggelizni. Mikor leért az ebédlőbe, már mindenki javában ette a szalonnás rántottát, amit Rio készített. Leült egy székre, és ő is nekilátott a reggeliének.
Evés közben a távolba meredt a tekintete.
- Valami baj van Trey?- kérdezte Yoh ,és azzal helyet foglalt Trey mellet egy széken.
- Nem nincs semmi baj- mondta Trey- csak egy kicsit fáradt vagyok, nem aludtam semmit este.
Yoh meghökkenve nézett Trey-re, és azt gondolta: „hogy Trey? A Trey akit, mi ismerünk nem aludt semmit az éjszaka?” Gondolta biztos annyit evett este hogy a sok étel megfeküdte a gyomrát, és ezért nem tudott aludni…
Mikor mindenki befejezte a reggeliét, Lyserg bevállalta a mosogatást.
Trey töprengve felbaktatott a szobájába. A lépcsőn találkozott Len-nel és Tamara-val akik, épp vásárolni mentek az ebédhez, mivel ma rajtuk volt a sor. Tamara aggódó szemekkel nézte Trey-t, de nem merte megkérdezni tőle hogy mi a gond, így hát tovább mentek…
Amikor már a kapuban voltak, Len észrevette hogy nem hozott magával pénzt, így visszaszaladt a házba. Amikor elhaladt Trey szobája mellet, egy levelet látott az ágyán…
Furdalta a kíváncsiság, tehát elolvasta a levelet…
***a találka***
Trey pontosan 9: 30-kor ment el otthonról. Len utána ment és messziről követte.
Amikor Trey megérkezett a temetőbe, egy lány várta őt. Közelebb ment, és meglátta hogy Pilica az. Len messziről figyelte őket.
- Egyedül jöttél?- kérdezte Pilica zihálva.
- Igen,de mit keresel itt? – válaszolta Trey , és ezzel még közelebb ment .- hát megbeszéltük hogy…
- Ne, állj meg ott, ne gyere közelebb, mert még megláthat!
- De ki láthat meg Pilica?- kérdezte aggódóan-, És miért jöttél ide? Azt hittem megbeszéltük hogy otthon maradsz és segítesz új otthont keresni a minikéknek - Mi a baj???- kérdezte és odaszaladt a lányhoz, aki behúzta őt a nagy fa mögé.
- Óvatosan, még megláthat…
- De ki?
- Most jól figyelj! Valaki a fejemre pályázik! Nem tudom, hogy ki az és mi célból akar megölni… de ezt a papírt találtam az ágyamon…
Az áll benne hogy „hiába menekülök ő úgy is, megtalál”…- hadarta Pilica - És már itt van a városba. Nagyon félek Trey.
- Jól van, nyugodj meg, költözz hozzánk, majd mi megvédünk.
- De meg fog találni és megöl.
- Nem fog megtalálni, és ha még is, mi ott leszünk és megvédünk majd!
Trey átölelte őt, és Pilica megnyugodott, biztonságban érezte magát bátyja karjaiban. 1 perc múlva egy férfi ugrott elő a sötétből, elkapta Pilica-t. Trey rohant volna a segítségére, de a férfi egy kést tartott a lány nyakához és így szólt:
- Ha közelebb jössz, megölöm a húgodat!
- ERESSZE EL!!!- mondta fenyegető hangon Trey
Aztán Corey-t a deszkájába küldte és megtámadta a férfit. A férfi előtt egy szellem jelent meg, aki hárította Trey támadását, ezzel Trey eszméletét vesztve a földre ekrült…
Miután észbe kapott, Len ment segíteni eszméletlen barátjának!
Amikor nekiesett a titokzatos férinak, az ellökte magától Pilica-t és eltűnt…
Amíg Len körülnézett a környéken, nincs-e ott valahol az a férfi, addig Pilica testvérét próbálta felkelteni… Sikerült neki! Trey úgy ugrott fel, mintha rémálma lett volna.
- Hol van? Hova tűnt!!- üvöltözött Trey
- Már elment- mondta Len – Nyugodj meg, már elment innen…
- De hova? Miért? Mikor? – hadarta Trey – és mi történt, amíg én…
- Amíg te elájultál??- kérdezte gúnyosan Len.
És azzal haza mentek. Amikor megérkeztek, Trey bekopogtatott Anna szobájába, és mikor ő ajtót nyitott gyorsan bevitte a szobájába Pilica-t.
- Hát te meg?- kérdezte Anna- Neked nem északon kéne minikéket megmenteni?
- Megakarják ölni- mondta Trey
- Még is ki akarná megölni Pilica-t?- kédezte Anna és leült az ágyra.
- Egy férfi –válaszolta Len- de hogy ki ő, és mi okból akarja Pilica-t megölni, azt nem tudjuk…
- Itt maradhatna pár napig? Csak amíg meg nem állítjuk azt a férfit…- könyörgött Trey- Kérlek Anna!!!
- Rendben, de csak míg le nem zárjátok ezt az ügyet!!- mondta Anna- és mindig legyen mellette, valaki, soha ne hagyjátok magára!!!-parancsolta.
- Jó, rendben, nem fogjuk-, mondták a fiúk, és ezzel kimentek a szobából.
Éjszaka Trey átvitte a matracát Pilica-hoz és ott tölötte az éjszakát, nagyon féltette a húgát.
Másnap a reggelinél mindenki örömmel fogadta Pilica-t.
- Mizu van északon? – támadta le Rio – És a minikékkel?
- Megvannak- mosolygott rá Pilica
- Te hogy-hogy itt vagy?- most Joco támadta le, és már mondott volna egy viccet, amikor meglátta Len-t a sarokban, aki éppen elővette a Guandao-ját , ezzel megfélemlítve Jocót.
Mikor Pilica befejezte a reggeliét Rio-val átmentek a nappaliba, hiszen most Rio-nak kellet vigyáznia Pilica-ra…
Így ment ez egy pár napig, felváltva vigyáztak Pilicára amíg nem egy este…
*-*
Egyik este, Trey nagyon megszomjazott. Felállt, látta hogy Pilica alszik, így csendben kisurrant. Amíg ő a konyhában volt, a férfi, aki meg akarta ölni Pilica-t a temetőben, csendben belopakodott a szobába, Pilica ágyához. Elővette kését, már épp leszúrta volna a lányt, amikor az felébred. Pilica sikítani próbált, de nem tudott, egy hang sem jött ki a torkán! Pilica kiugrott az ágyból, és menekülni próbált, de elkapta. Felemelte kését, és pont vágta vona el a láyn nyakát, amikor Trey benyitott a szobába. Azonnal leesett neki a helyzet, és gyorsan letámadta a férfit, akit nem akarta ereszteni Pilica-t. A férfi nem tudott Pilica-ra koncentrálni, így ő megharapta a pasas kezét és kirohant a szobából segítséget hívni.
Trey-ék a földön verekedtek, a pasas már javában elszökött volna, de szerencsére jöttek a fiúk, és leütötték az idegent.
Még az éjszaka leadták a rendőrségen a rejtélyes férfit.
Pilica most már megnyugodott. Másnap reggel elbúcsúzott mindenkitől és hazament.
A továbbiakban mindenki a megszokott életét élte: Rio minden nap korán kelt hogy elkészítse a többieknek a tápláló reggelit, Trey is korán kelt hogy ő legyen az első az asztalnál, Morti talán még most is takarít (persze szegénykém Anna parancsára)… Folytatták megszokott napjaikat…
--VÉGE--