Akkor is

Akkor is tavaszt igézet télre az idő
Akkor is sárgán pompázott az aranyeső.

Akkor még szorongva vágytam valami csodát,
Akkor még kételybe zárva élt a boldogság.

Akkor is versenyre kelt kikelet a téllel,
Akkor is zöld ruhájába bújt a természet.

Akkor még nem mertem hinni szemed vágyában,
Akkor még menekültem nehogy rám találhass.

Akkor is bíborral tért nyugovóra a Nap,
Akkor is harmatban fürdött meg a hajnal.

Akkor még nem mertem elhinni, szívből szeretsz,
Akkor még mart bent a kétség, én kellek neked?

Akkor is ringató szél borzolta a mezőt,
Akkor is virág s méh játszottak víg szeretőt.

Akkor még nem tudtam, mily fájó a szerelem,
Akkor még nem tudtam, hogy csak te kellesz nekem.

Akkor is elbódított a tavasz illata,
Akkor is fátylát bontotta a cseresznyefa.

Akkor még nem tudtam, te leszel a mindenem,
Akkor még nem tudtam, álom minden perc veled.

Most már tudom. Most már elhiszem,
Létezik fájón boldog szerelem.