|
FCI II. fajtacsoport (Schnauzerek, pinscherek, őrző-védő ebek, mastiffok)
Schnauzer. Három egymásból kitenyésztett, hasonló küllemű, de eltérően foglalkoztatott változatot sorolnak ebbe a fajtába. Kialakulásuk jól példázza a kutya használati irányának - az emberi körülmények változásával szoros kapcsolatban álló - alakulását. A fajta eredetileg a németalföldi marhakereskedők őrző-terelő kutyája volt, patkányfogó kedve miatt rattlernak is hívták. Ragaszkodó természetű, nyugodt, erőtől duzzadó, különböző szőrminőségű, többnyire fekete vagy borsszínű, zömök, nagy testű állatok voltak. Ma a schnauzer fülét vágják, farkát rövidre kurtítják.
Közép schnauzer. A közép schnauzert eredetileg Dél-Németországban az istállók körül tartották, mivel a kutya különösen a lovak között érezte jól magát. Szorgalmasan kutatta a rágcsálókat, hogy azokat nyomban elpusztítsa. 1895-ben, a Pinscher-Schnauzer Klub megalakulásakor mint szálkásszőrű pinschert tartották számon. Ma főleg kedvtelésből tartják, de gazdája házát, kertjét, holmiját szívesen őrzi. Pofaszakálla, nagy szemöldöke komikus külsőt kölcsönöz neki.
Közepes méretű, erőteljes, inkább zömök, mint karcsú, szálkás szőrű. Szőre, mint az óriás schnauzeré, színe bors- vagy szürkés színű, újabban engedélyezett a tiszta fekete szín is.
Tipikus az élénk temperamentuma, ami különleges nyugalommal párosul. Kimondottan jóindulatú, játékos, a gazdájához való ragaszkodása szinte közhelyszerű. Nagyon kedves a gyerekekhez, éber, mégsem ugatós. Nagyon okos, képezhető, nem ijedős, kitartó. Ellenálló a betegségekkel és az időjárás viszontagságaival szemben. Ezek az erények kiválóan alkalmassá teszik arra, hogy jó családi, őrző- és kísérőkutya váljék belőle, amellett, hogy munkakutya-tulajdonságokkal is rendelkezik.
Marmagasság: (kanok és szukák) 45-50 cm
Súly: (kanok és szukák) 14-20 kg
Angol elnevezés: Schnauzer
Német elnevezés: Schnauzer
Francia elnevezés: Schnauzer
Spanyol elnevezés: Schnauzer |
AJÁNLOM AZ OLDALT
