Pókok tartása 2004.11.26. 20:30
Sok elszabadult mérges pók van országszerte ennek megelőzése
Arachnofília - szőrös óriáspókok -
Az itt olvasható információkat c
sak kedvcsinálónak szántam. Ha komolyabban érdekel látogass el a lap alján ajánlott informatív oldalakra!
Az egész úgy indult, hogy a pókiszonyom kezdett aggasztó méreteket ölteni. Úgy döntöttem, hogy egyfajta sokkterápiával próbálom majd meg leküzdeni ezt a félelmet, amit feltehetőleg a hatásvadász horrorfilmek okoztak. Úgy három évvel ezelőtt véletlenül találtam rá egy hirdetésre, amely Psalmopoeus cambridgei bébiket kínált. Hamar fel is vettem a kapcsolatot az eladóval, aki gondosan elmagyarázta a legfontosabb tartási tudnivalókat. Mint később kiderült ez a közepesen agresszív fánlakó faj nem volt éppen ideális választás egy kezdő számára, de azért sikerült vele valahogy megbirkóznom, szerencsére nem szó szerint.. ☺
Miért vagy miért ne? A pókok - és általában a méreggel ölő állatok - tartása egészen másfajta élményt nyújt, mint a szokványos hobbiállatoké. Nem láthatóak a kisegerekhez hasonlóan céltalanul rohangálni, nem csóválják boldogan a farkukat a gazdájukat látva, a lemezjátszóra sem érdemes felrakni őket (mint a tengerimalacokat ☺). A terráriummal tulajdonképpen a természet egy kicsi részletét modellezzük, az esőerdő egy apró szegletét teremtjük meg adott esetben egy belvárosi panellakásban. Így lehetőségünk lesz arra, hogy megfigyeljük pókunk fejlődését, növekedését, nyomon követhessük mindennapjait, kiismerjük életmódját, magatartását, szokásait. Érdemes szem előtt tartani, hogy a madárpókok ösztönlények, a legszelídebb fajba tartozó egyedek sem viselkednek minden esetben kiszámíthatóan, emiatt a fizikai kontaktus kerülendő, nem ajánlott ok nélkül fogdosni őket. Nem szabad elfelejteni, hogy egy pók megvásárlása óriási felelősséggel jár. Vonzó tulajdonságuk, hogy nem igénylik nap mint nap, óráról-órára az odafigyelést, de azzal is számolni kell, hogy rendkívül hosszú életűek, egyes nőstény példányok megfelelő tartás mellett akár évtizedekig is eléldegélhetnek! A vásárlást feltétlenül meg kell előznie a pókok tartására vonatkozó általános ismeretek, majd a fajspecifikus tartási körülmények áttanulmányozásának, illetve az sem szerencsés, ha még nincs kialakítva idejében a pók lakóhelye. Mostanság ezek az érdekes lények a hobbiállattartók körében egyre nagyobb teret hódítanak meg, ennek következményeként az interneten egyre több jó minőségű ismeretanyag lelhető fel magyar nyelven is. Kiindulópontnak ajánlom Lissek Rezső és Székely Gabriella könyvét, illetve néhány weboldalt, amelyekre a lap alján találhatsz rá.
Hogyan? A pókok életmódjuk szempontjából lehetnek talajlakók (terrestris) és fánlakók (arboreal). Ezt feltétlenül figyelembe kell venni mesterségesen kialakított élőhelyük tervezésénél. A talajlakókat inkább kocka alakú terráriumban szokták tartani, viszonylag mély talajkeveréket rétegezve a terrárium aljára. A fánlakók az állított téglatest alakú terráriumokat kedvelik, melyben egy ferdén keresztbe helyezett fadarab vagy más tereptárgy mellé lakóhálót szőnek, számukra nem lényeges szempont a talaj mélysége. A bébiként megvásárolt állatokat semmi esetre sem szabad rögtön egy óriási viváriumba beletenni, ezzel csak visszavetnénk a fejlődésben, hátráltatnánk a növekedését! Fokozatosan kell megnövelni a nevelődobozok méretét, mire eljutunk egy átlagos méretű fajnak elegendő 30*30-as alapterületű terráriumhoz. Terrárium készítéséről olvashatsz egy cikket fent. A pókok elhalálozási okai közt talán első helyen említhető a kiszáradás (dehidratáció). A számukra szükséges folyadékmennyiség nagyobb részét az eleségállatokból nyerik, viszont mindenképpen kell biztosítani egy itatósedényt, amelyből szükség esetén folyadékigényüket kiegészíthetik. Ez a talaj egy részének finom nedvesítése mellett segíthet az általuk igényelt viszonylag magas páratartalom fenntartásában is.
Mit esznek? A pókok ragadozók, mindent megesznek, amit képesek elejteni. Méretüktől függően étrendjükben szerepelhet csontkukac, lisztkukac, rózsabogár-lárva, perui gyászbogár-lárva, viaszmoly, tücsök, hal, újszülött egér és az adult egyedek képesek akár egy kifejlett egér elejtésére is. Általános szabály, hogy az eleségállat lehetőleg ne legyen nagyobb a póknál, a legjobb talán az, ha nagysága a potroh (abdomen) méretét sem haladja meg. Harcos állatvédők megpróbálkozhatnak az élettelen táplálékra való rászoktatással, gondolok itt különféle belsőségekre (pl. máj), de egyesek szerint ezt az ízeltlábúakhoz képest nehezen tudják megemészteni. Vigyázni kell arra, hogy a táplálékállat ne tudja megsebesíteni a kedvencünket, emiatt kerülendő eleségállatok az agresszív afrikai tücsök, imádkozó sáska, méhecske. Illetve arra is oda kell figyelni, hogy a vedlés közben kiszolgáltatottá váló pók közelébe semmilyen élőlény ne kerülhessen, nehogy kárt tudjon benne tenni. Az éhenhalás ritkán jelent veszélyt, azon sem kell aggódni, ha esetleg hónapokig nem fogad el táplálékot a kedvencünk. Ez a hosszabb szünet feltehetőleg a vedlés közeledtére utal, amikor a régi kültakaró alatt kezd kialakulni az új.
Milyen erős a mérgük? A méreg erősségét általában LD50-ben szokták meghatározni, ami a Lethal Dose 50% rövidítése. Ez az a mennyiség, amelynek szervezetbe jutását követően a kísérleti alanyok több mint fele rövid időn belül elpusztul. Ilyen jellegű adatokat táblázatba foglalva eddig főleg skorpiókra láttam. A pókok méregerősségéről a köztudatban több tévhit is kering. Az egyik az, hogy egy darázs csípéséhez lehet hasonlítani. A másik az, hogy életveszélyes. Az idegméreg (neurotoxin) hatása nagyon sok tényezőtől függ (pl. a pók faja, az injektált méreg mennyisége, az áldozat kora, egészségi állapota, súlya stb. mind fontos lehet). A marás okozhat súlyos izomgörcsöket, azonban egy ereje teljében levő egészséges felnőtt emberre életveszélyt csak abban az esetben jelenthet, ha allergiás reakciót vált ki. Hazánkban ellenmérgek nincsenek raktáron és az orvosok többségének hozzáállását egy nyilatkozat tükrözheti, ami körülbelül így hangzott "aki olyan hülye, hogy méreggel ölő állatot tart, az ne csodálkozzon ha...". A méreg többek közt a kalciumcsatornák elzárásával hat, ezért a biztonság kedvéért érdemes tartani otthon néhány kalcium-ampullát, amelynek hatóanyaga gyorsabban felszívódik a pezsgőtablettáéhoz képest és talán csökkentheti az idegméreg hatását. A lényeg: ne piszkáljuk indokolatlanul, ne produkáljuk vele magunkat és így nem fordulhat elő marás.
Vigyázat, szenvedéllyé válhat! Szerencsére már letettem arról, hogy az összes recens faj egy-egy egyedét bezsúfoljam egy társasházi lakás kisebbik szobájába ☺, itt is csak egy pókot fogok bemutatni:
Acanthoscurria geniculata
Faj: Acanthoscurria geniculata (C. L. Koch, 1841)
Eredeti élőhelye: Brazília és környéke
Életmód: erdei talajlakó
Ideális hőmérséklet: 24-26 °C
Ideális páratartalom: 60-70%
Nem: nőstény
Jelenlegi mérete: 15 cm (lábfesztávolság)
Etetés: válogatás nélkül mindent elfogad
Vérmérséklet: kissé heves
Acanthoscurria geniculata ♀
Acanthoscurria geniculata ♀ - védekező pózban
Acanthoscurria geniculata ♀ - tücsökzsákmányát fogyasztva
Acanthoscurria geniculata ♀ - az utolsó levedlett bőr
Ajánlom a következő oldalakat:
Leaxe oldala: http://www.madarpok.hu minden, amit a nagy és szőrös pókok tartásáról tudni érdemes
Fince oldala: http://fince.dyn.hu pókok beszerzése és ivar-meghatározási tippek priZZ oldala: http://donot.atw.hu Do not fear spiders! - Ne félj a pókoktól!
Jadis oldala: http://www.terrarisztika.hu kígyók, gekkók, csigák, érdekes lények
Általam szerkesztett linkgyűjtemény: http://madarpok.lap.hu százötvennél is több témába vágó hivatkozás |