Általános történelmi összefoglaló

A „felkelő nap országa” több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Történelme az i. e. 5. században kezdődött. Időszámításunk szerint 400 körül a Jamato-klán szerezte meg a korlátozott uralmat, az első nagy birodalmat a Teuso család hozta létre. Japán őslakosai, az ajnuk ma már csak kis számban, Honsú sziget északi részén élnek, őket a 7-8. században birodalomépítő hódítások során igázták le a délről érkező japán törzsek.

A buddhizmus elterjedése után Japán abszolút monarchiává alakult, élén a császárral, aki az akkori fővárosból Narából gyakorolta korlátlan hatalmát. A birodalom hanyatlása után, a 12. században kezdődött a tartományi nemesség, a sógunok uralma. A császár 1867-ben visszaállította hatalmát, egyben óriási modernizációba kezdett. A császárság székhelye Tokióba került át, az 1889-es alkotmány Japánt alkotmányos monarchiává tette. A 18. század végén, illetve a 20. század elején több hódító háborút folytatott szomszédaival, elfoglalta Koreát és Tajvant. A japán hadsereg 1931-ben meegszállta Mandzsúriát.

A második világháború során Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal, valamint megkezdte uralma alá vonni a csendes-óceáni térséget. Pearl Harbour (Hawaii-szigetek) 1941-es bombázásával hadba lépett az USA-val, amely azonban visszafoglalta a korábbi japán területeket, majd 1945 augusztusában atomfegyvert vetett be Japán ellen, aminek következtében Japán kapitulált. Az ország amerikai megszállás alá került, a teljes függetlenségét csak 1950-ben kapta vissza. A második világháború után gazdaságilag összeomlott, külbirtokait elvesztett ország napjainkra a világ gazdaságilag egyik legnagyobb országává küzdötte fel magát, részben az amerikai tőkének, átgondolt gazdasági terveknek és a japán emberek képzettségének, szorgalmának köszönhetően.

Ókor

A kínai kultúra terjedt el a buddhizmussal és a konfucianizmussal együtt Japánban, először közvetlenül Koreából és Kínából. Japán elfogadta és beolvasztotta a kínai kultúra összes aspektusát - a buddhizmust, a konfucianizmust, a mezőgazdasági ismereteket, építészetet, művészetet, kézművességet, írásbeliséget, költészetet, jogot és államrendszert - és megalkotta a Heian-korszak arisztokratáinak japán kultúráját.

Japán őskor

Japán írott történelme a kínai szövegekben megjelenő rövid utalásokkal kezdődik az első századból. Régészeti kutatások szerint azonban a Japán szigeteken már a paleolit korban is éltek emberek. Időszámításunk előtt 12000 évvel az utolsó jégkorszakot követően a japán szigetvilág gazdag ökoszisztémája elősegítette az emberi fejlődést, létrehozván az első agyagművességet a Jomon korszak idején. Japán történelmében az hosszú, elszigetelt időszakok a jellemzőek, megtűzdelve a környező világ jó néhány radikális, néha forradalmi változást okozó külső behatásával.

A hagyomány szerint a japán nép két isteni lény egyesüléséből keletkezett, és a szigetvilágot is isteni erő emelte ki az óceán hullámaiból.

A japán nép eredetére vonatkozóan még ma sincsenek megbízható adatok. A tudósok véleménye eltérő, és a tisztázatlan részletkérdések mindmáig a japán ókorkutatás alapvető problémái. A régészek megállapítása szerint az őslakók a kőkorszakban Kelet- és Észak-Ázsia különböző vidékeiről, valamint a Csendes-óceán déli szigeteiből érkeztek. Az is lehetséges, hogy a japán szigetvilág abban a korban nem volt olyan elszigetelt, mint később.

Az őslakóknak tartott - egyesek szerint mongol eredetű - ajnuk pár ezres maradékcsoportja ma már csak idegenforgalmi látványosság. Az ajnuk harcias, halász-vadász népe egykor még a mai Oszakán is túlterjedő hatalmas területet népesített be, de napjainkra már visszahúzódtak Hokkaidónak, az északi főszigetnek zártabb vidékeire.

A régészeti feltárások azt bizonyítják, hogy a Japán szigetvilág első lakói Északkelet-Ázsiából földhidakon keresztül érkeztek erre a területre kb. 30 000 évvel ezelőtt. Más kutatások viszont arra utalnak, hogy néhány népcsoport hajóval jött erre a vidékre Délkelet-Ázsiából, a csendes-óceáni nagy vándorlási időszakban.

A civilizációk első jelei időszámításunk előtt 10000 körül jelentek meg a Jomon korszakban. Ezek a mezolitikum és neolitikumbeli letelepedett vadászó-gyűjtögető életforma jellegzetességeit viselik.

Paleolit kor

A japán paleolit kor az i. e. 100000-es évektől az első kőeszközök megtalálásának idejéig, azaz i. e. 12000-ig, az első jégkorszak végéig tartott, ami egybeesik a mezolítikum Jomon korszakának kezdetével. A korszakra legjellemzőbb vonás a világ legelső csiszolt kőeszközeinek megjelenése i. e. 30000 környékén.

A világ történelmének legkorábbi kőeszközei. Kőbalták, Hinatabayashi, B feltárási terület, Shinanomachi, Nagano. Jomon kor előtt (paleolit) időszak, i. e. 30000 Tokiói Nemzeti Múzeum.

Jomon korszak

A Jomon korszak (縄文時代 Jōmon-jidai) i. e. 10000-től i. e. 300-ig tartott. Az első megtalált kőleletek i. e. 10000-ből a mezolítikumi - vagy egyes vélemények szerint - a neolítikumbeli kultúrából származnak. A legtisztábban kivehető régészeti leleteket a modern Japán őslakosai, az Ajnuk etnikai ősei készítették.

Vitatott régészeti kutatások szerint a Jomon korszak emberei készítették a világ első agyagedényeit, melyek az i. e. 11. századhoz köthetők. A Jomon korszak emberei agyagfigurákat és agyagedényeket készítettek, melyet fonott és fonatlan zsinórokkal és pálcikákkal díszítettek egyre kifinomultabb technikákkal. A képen egy korai Jomon agyagedény (i. e. 10000-8000, Tokyo Nemzeti Múzeum, Japán) látható.

Yayoi korszak

A Yayoi korszak (弥生時代, Yayoi jidai) i. e. 300-tól (ez a dátum vitatott) i. e. 250-ig tartott. Elnevezését Tokió egy bizonyos részéről kapta, ahol a kor első felismerhető leleteit fedezték fel. Az ázsiai Korea területéről beszivárgó rizsművelési és öntözési technikáknak köszönhetően a társadalom mezőgazdálkodási szintre emelkedett. A törzsek több kisebb állammá strukturálódtak. A háborúk és a kialakuló szövetségek utat nyitottak a nagyobb és szervezettebb egységek kialakulása felé. A 3. századból származó kínai írásos emlékek említést tesznek Himiko királynőről, aki 30 kisebb államot egyesített a szigetvilágban.