Államszervezet

Japán alkotmánya 1945. május 3-án lépett hatályba. Japánban alkotmányos monarchia van kétkamarás parlamenttel, amelynek neve Kokkai vagy diéta (lásd a képen). A végrehajtó hatalom a Kabinet kezében van, amely a parlamentnek felelős.

A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja, amelynek 480 tagú alsóházát (Súgi-in) négy évre, 247 tagú felsőházát (Szangi-in) pedig hat évre választják. Az alsóház a Képviselőház, a felsőház a Tanácsosok Háza nevet viseli. Az alkotmány értelmében a császár az államfő, de kormányzati hatalommal nem rendelkezik. Ő nevezi ki a miniszterelnököt (a parlament ajánlásai alapján). A japán prefektúrák élén a választott kormányzók állnak. A választásra minden 20. életévét betöltött állampolgár jogosult.

A bírósági szervezet élén a 15 tagú Legfelsőbb Bíróság áll, amelynek tagjait a Kabinet, elnökét a császár nevezi ki. A bíróságoknak négy típusa van: felső-, körzeti-, családjogi, ill. csekély perértékű ügyekben ítélkező bíróság.

A japán alkotmány tartalmaz egy békéről szóló paragrafust:

„Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre.”

(A japán alkotmány 9., világhírű békeparagrafusa - Simonyi Gyula fordítása angolból)