Japán gazdasági helyzete

Bevezető

Japán iparosított, szabad piacú gazdasága a vásárlóerő paritás (PPP) szerint a harmadik legnagyobb a világon az Egyesült Államok és Kína után, és második a piaci deviza alapján. Az ország igen hatékony és versenyképes a világpiacon, habár a termelékenység elég alacsony a mezőgazdaság, disztribúció, szolgáltatások terén.

A kormány ipari intézkedései, az erős munkaerkölcs, a high-tech technológiák alapos ismerete és a világ többi országával szembeni alacsony katonai kiadások (amelyek a GDP mindössze 1%-át teszik ki) segítettek abban, hogy Japán néhány évtized alatt a világ egyik vezető gazdasági hatalma legyen.

A gazdaság figyelemreméltó jellegzetességei a gyártó cégek, valamint beszállítóik és disztribútoraik szoros együttműködése keirecu nevű csoportokban; illetve a városi munkás réteg egy részének járó életreszóló alkalmazás lehetősége. Ezen jegyek legtöbbje manapság eltűnőben van.

Az ipar, a gazdaság legfontosabb ágazata nagyban függ az importált nyersanyagtól és üzemanyagtól. A mezőgazdasági szektor viszonylag kicsi, de erősen támogatott és védett. A rendelkezésre álló termőterület az ország népességéhez viszonyítva viszonylag csekély, de a területegységre jutó termelékenység nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas. Japán nagyrészt önellátó rizst tekintve, más termények kb. 50%-át kénytelen importálni. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, amely a világ halászati összfogásának 15%-át teszi ki.

A hosszú távú kilátásokat főképp a népesség elöregedése és az alacsony születési ráta rontja, amely problémák enyhítésére többek szerint az eddiginél liberálisabb bevándorlási politikára lenne szükség, de a japán kormány ebben az ügyben egyelőre még nem tett jelentős lépéseket . A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, figyelembe véve a tényt, miszerint Japán rendelkezik a világ 720 000 dolgozó robotjából 410 000-rel.

Japán 2. helyen áll a világgazdaságban

Japán évtizedek óta a világ kiemelkedően gyorsan fejlődő országa. Világgazdaságban elfoglalt helye alapján az USA után következik, de néhány tekintetben meg is előzi azt (pl. autógyártás).

A világ összes GPP-jéből való részesedése: 9,6%. A világpiacra kerülő árucikkek 7%-a Japánból származik. A világ vezető pénzügyi hitelezője és működőtőkeexportőre, ráadásul az egyetlen ázsiai ország, mely a világgazdaság központjávvá fejlődött, pedig nem a nyugati civilizáció alapjairól indult, eközben pedig ősi kultúrájának alapelemeit megőrizte. A mélypontról induló fejlődésben népességének szorgalma, takarékossága és tudása is segítette. Munkaerőállománya szaktudásban ma is élen jár. Egyik tanárunk mesélte, hogy milyen is pontosan a japán munkamorál. Elmondása szerint beszélgetett egy japánnal, aki elmondta, hogy már tíz éve nem volt szabadságon. Ezt nem úgy állította be, mintha katasztrófa lenne, hanem büszke volt rá, hogy ő ennyire szorgalmas és odaadó a munkájában. Szóval nagyjából így képzeljétek el ezt a gondolkodásmódot.

Kevés az ásványi vagyona - mégis gyorsan fejlődik

A Japán szigetvilág 3900 szigetéből a 4 legnagyobb: Hokkaidó, Honsú, Sikoku és Kjúsú alkotja a szűkebb értelemben vett Japán szigeteket. Kevés ásványvagyona miatt Japán energiahordozókból behozatalra szorul, ezek importjának kb. felét teszik ki.  

A japán ipar lendületes fejlődése az 1950-es években kezdődött. Bár a II. világháborúban a vesztesek oldalán állt, de a világpolitikai erőviszonyok következtében élvezhette az USA támogatását. Az ország ipari fejlődésének 3 szakasza van:

- a villamos áram növekvő termelése miatt fejlődésnek indultak az energiaigényes ágazatok

- az alapanyaggyártás a vas - és acélkohászatot, a kőolajvegyészetet, műanyaggyártást lendítette fel.

- fogyasztási cikkek tömegtermelése

Az olcsó autók, híradástechnikai, elektromos, irodai és háztartási gépek, számítógépes berendezések tömeges exportja Japán világgazdasági helyzetét megszilárdította.

Minőségi fordulat

A japán ipar minőségi fordulatának okai: csökkenő munkaerő-kínálat, a képzettségi szint emelkedése és a növekvő életszínvonal. A fejlettebb ipari országoktól vásásrolt, majd egyre inkább hazai fejlesztésű technológiák segítségével ugrásszerű haladást ért el a gépek, műszerek és közlekedési eszközök gyártása terén. Élre került a hajóépítésben, az autógyártásban, a vasúti közlekedés forradalmasítássában és a replülőgépiparban. A precíziós felszerelések és tudományos műszerek készítéssében is világhatalommá vált. Elárasztotta a világpiacot rádióival, televízióival, fényképezőgépeivel, számoló - és számítógépeivel. Munkaerőgondjait robotok kifejlesztésével, alkalmazásával oldotta meg.

A vezető ágazat a gépgyártás, ezen belül is egyértelműen az autógyártás és az elektronika. Mivel Japán nyersanyagszegény ország, ezért utóbbi nagyon fontos.

Az ipar gócpontjai Honsú délkeleti partjainál vannak, a központ Tokyo-Kawasaki-Jokohama városegyüttese. Ebből a körzetből származik a japán ipari termelés egyharmada. Az ipar vezető ereje a nehézipar: hatalmas kohászati üzemek, hajógyárak, kőolajfinomítók épültek. A feldolgozóipart képviselik az autógyárak és elektronikai üzemek. A főváros, Tokyo a világ 2. - és a csendes-óceáni térség legjelentősebb - pénzügyi központja. Honsú déli részén az Oszaka-Kobe-Kyoto háromszögben van a japán vegyipar fellegvára. A gazdaság és pénzügyek Tokyo után következő központja Oszaka.

Az országban az 1960-as évek elején indult meg a technopolisz program, amely a keleti parti nagy koncentrációk túlsúlyának megszüntetését tervezte. A technopoliszokat a sziget fejlődésből kimaradt (középső és nyugati) térségeimben építik fel. A városokba kutatással és fejlesztéssel foglalkozó intézeteket telepítenek, ezeket pedig a legkorszerűbb infrastruktúrával és kommunikációs hálózatokkal szerelik fel. A program kísérleti előfutára az ún. "tudományok városa". Az itt megszerzett tapasztalatok alapján épültek fel a további metropoliszok is.

Gazdasági visszaesés - új lendület

1992 óta Japán gazdasági fejlődésében némi visszaesés tapasztalható. Megdrágult a termelés, esett a termelékenység. A GDP értékének növekedése is megállt, bár a külkereskedelmi többlet megmaradt. Megingott a japán gazdaság addigi alapja, a feldolgozóipar. Feszültségekhez vezetett a hazai bérszínvonal emelkedése és a japán tőkét befogadó országok olsóbb munkaereje. Így a termékek ára megemelkedett. A korábbi sikeres ágazatok veszítettek versenyképességükből.

Ezért Japán új stratégia megvalósítását tervezi. Ipari szerkeszetének átalakításával fl akarja oldani a népesség és ipar nagy terültei koncentrációját. A technopolisz program keretében csökkenteni akarja a regionális különbségeket.

Mindegyik technopolisz egy több százezres vagy milliós lakosú anyavároshoz fog tartozni, mely repülővel, autópályával és szupervonattal is megközelíthető. Az új városokban létrehozott intézetek kutatói a legfejlettebb high-tecj ágazatok valamelyikével foglalkozik majd. A technopoliszokban űrkutatás, potikai elektronika és biotechnológiai kutatások folynak majd.  

Japán a csúcstechnológiával és szoftverek kifejlesztésével, a pénzvilágban szerzett hadállásának megszerzésével kívánja helyét a világgazdaság élcsoportjában megszilárdítani. A gazdaság nagy teljesítőképessége, a viszonylag kis belső fogyasztás és az életszínvonal közötti ellentmondást az életszínvonal emelésével, az öregedő népesség szociális biztonságának megalapozásával szeretné ellensúlyozni.

A japán iparfejlesztésében nagy szerepük van a az állam irányító, támogató tevékenységén kívül az egymással szorosan összefonódott családi vállalkozásokból szerveződött ipari egyesüléseknek. A néhány nagy érdekcsoporthoz tartozó transznacionális vállalat árnyékában több százezer kisüzem tevékenykedik, amelyek általában háttéripari, bedolgozó tevékenységet folytatnak. Az egész világot behálózó kereskedőházak gondoskodnak a japán gyárak termékeinek szállításáról, értékesítéséről, elosztásáról és a pénzügyi és egyéb szolgáltató tevékenységről. Sajátos kapcsolat alakult ki a munkáltatók és az irántuk elkötelezett, nagy intenzitással és odaadással dolgozó alkalmazottak között. A munksok általában többféle szakképesítéssel rendelkeznek. Így ha egy ágazat visszaesik, a vállalat egy másik üzemében dolgoznak tovább. 

Japán a világ legnagyobb hitelezője

Az 1980-1995-ös évek évek közt Japán - a külkereskedelmi többletből származó tőke nyomán - a világ legnagyobb pénzügyi hitelezőjévé vált. Kiemelkedő szerepet játszottak külföldi működőtőke-beruházásai. Az Ázsia újonnan iparosodott országaiba irányulók nyersanyaglelőhelyek (kőolaj - és földgázmezők) megnyitásást finanszírozták, koháasztai bázisokat hoztak létre a lelőhelyeken, hogy csökkentsék a szállítási költségeket, és távol tartsák a környezetszennyező műveleteket az ország területéről.

Az importkorlátok megkerülése végett gépkocsigyártó üzemeket telepítettek az ázsiai országokba, Ausztráliába, Európába, az USA-ba. A szomszádos, újonnan iparosodott államokban az olcsó munkaerőre támaszkodva elektronikus háztartási, híradástechnikai és szórakoztató elektronikai gépek tömeggyártását végeztették és végeztetik még ma is. A legújabb beruházások főként Délkelet-Ázsia országaiban a bankok, a szállodák és a kereskedelmi hálózatok irányába mutatnak.