Japán földrajza

Földrajz

Japán (japánul: 日本, Nihon vagy Nippon, hivatalosan: 日本国, Nihon-koku vagy Nippon-koku) egy szigetország Kelet Ázsiában, az Ohotszki tenger és a Kelet-kínai-tenger között, Kínától, Koreától és Oroszországtól keletre. Fővárosa Tokió, amely 47 prefektúrájának egyike.

377 873 négyzetetkilométerével a világ 61. legnagyobb területű állama. Több mint 3000 szigetből áll, amelyek közül a legnagyobbak Honsú, Hokkaidó, Kjúsú és Sikoku. A szigetek többsége hegyes, amelyek közül sok a vulkanikus eredetű. Ilyen az ország legmagasabb pontja, a Fudzsi Jama (3776 m) is. Japán a világ 10. legnépesebb országa csaknem 128 millió lakossal. A Nagy Tokiói Agglomeráció, 30 millió lakosával a világ legnépesebb metropolisza.

Japán a Kuril-szigetektől és Szahalintól Tajvanig húzódó, mintegy 3900 szigetből álló Japán-szigetvilágban fekszik. Legfontosabb szigetei É-D-i irányban Karafuto (Jp. 1679-1875), Hokkaido, Honshu (a legnagyobb a főszigetek közül), Shikoku és Kyushu. Mairuppo a Kuriru-szigeteken (retto vagy shoto) több mint 800 km-re északkeletre található Hokkaido-tól; Okinawa pedig a Ryukyu-szigeteken több mint 600 km-re délnyugatra fekszik Kyushu-tól.

Az ország 73%-át hegyek, hegyvonulatok borítják, amelyek átívelnek a főszigeteken. A legnagyobb japán hegy a Fudzsi (Fujisan), 3776 m magas. Oyakobayama hóval borított csúcsa (2337 m) a Kuriru-szigetek északi részén, közvetlenül a tengerből emelkedik ki. Kevés mezőgazdaságilag megművelhető földterülettel rendelkezik. Mivel Japán vulkanikus zónában fekszik, heves szeizmikus rengések és véletlenszerű vulkanikus tevékenységek érezhetőek az egész ország területén. A nagy és romboló erejű földrengések rendszeresen előidézik a cunamikat (szökőár). Ezenkívül Japánnak számos melegvizű természetes forrása is van.

É-D-i kiterjedése miatt Japánban nagyon változatos éghajlat alakult ki. Az északi Sapporon a nyár enyhe, a tél hosszú és hideg, rendkívül erős havazással. Tokió, Nagoya, Kiotó, Oszaka és Kobe városokban - Honshu középső és nyugati területein - aránylag enyhe a tél, kevés vagy egyáltalán nem esik hó, a nyár meleg és csapadékos. Hakata - a Kyushun - enyhe téllel és rövid nyárral jellemezhető, ugyanakkor Okinawa szubtropikus jellegű. A Kuril-szigeteket, amelyek a Nemuro-félszigethez csatlakoznak, vastag köd takarja. 5 'gun' tartozik hozzá: Kunashiri, Etorofu, Uruppu, Rakkoshima és Choka.

Japán É-D-i irányba haladva tíz régióra oszlik: Hokkaido, Hokuriku, Kanto, Chubu, Kinki (amit Kansai-nak hívnak), Chugoku, Shikoku, Kyushu és Okinawa.

Közigazgatás

Japán 47 prefektúrára osztható: egy metropoliszra (都 to), Tokió; egy kerületre (道 dō), Hokkaidó; két városi prefektúrára,(府 fu), Kiotó és Ószaka; valamint további 43 más prefektúrára (県 ken). Mindegyiknek választott kormányzója, törvényhozói testülete és közigazgatási hivatali szervezete van. A prefektúrák nyolc régióba tömörülnk, bár a legnagyobb közigazgatási egységnek mégis a prefektúrákat tekintik. A főváros, Tokió, további 23 kerületre oszlik, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a városok.

Japán prefeltúrái

(23) Aicsi (愛知) (05) Akita (秋田) (02) Aomori (青森) (12) Csiba (千葉) (38) Ehime (愛媛) (18) Fukui (福井) (40) Fukuoka (福岡) (07) Fukusima (福島) (21) Gifu (岐阜) (10) Gunma (群馬) (34) Hirosima (広島) (01) Hokkaidó (北海道) (kerület) (28) Hjógo (兵庫) (08) Ibaraki (茨城) (17) Isikava (石川) (03) Ivate (岩手)

(37) Kagava (香川) (46) Kagosima (鹿児島) (14) Kanagava (神奈川) (39) Kócsi (高知) (43) Kumamoto (熊本) (26) Kioto (京都) (városi prefektúra) (24) Mie (三重) (04) Miyagi (宮城) (45) Mijazaki (宮崎) (20) Naganó (長野) (42) Nagaszaki (長崎) (29) Nara (奈良) (15) Niigata (新潟) (44) Óita (大分) (33) Okajama (岡山) (47) Okinava (沖縄)

(27) Ószaka (大阪) (városi prefektúra) (41) Szaga (佐賀) (11) Szajtama (埼玉) (25) Siga (滋賀) (32) Simane (島根) (22) Sidzuoka (静岡) (09) Tocsigi (栃木) (36) Tokusima (徳島) (13) Tokió (東京) (metropolisz) (31) Tottori (鳥取) (16) Tojama (富山) (30) Vakajama (和歌山) (06) Jamagata (山形) (35) Jamagucsi (山口) (19) Jamanashi (山梨