Mivel Wales az Egyesült Királyság része, az államfő a mindenkori brit uralkodó, 1952 óta II. Erzsébet. A végrehajtó hatalom a királynő kezében van, de a hatalmat az Egyesült Királyság Parlamentje gyakorolja, néhány területen azonban az irányítás jogát átadták a Walesi Nemzetgyűlésnek. Wales elsődleges törvényhozó testülete az angol parlament. Másodlagos törvényhozó testületként a Nemzetgyűlésnek korlátozott joga van a Walesben érvényes törvények módosítására. A Nemzetgyűlés nem szuverén testület, elvileg a brit parlament meg is szüntetheti azt.

A Nemzetgyűlést 1998-ban alapították a Wales kormányzatáról szóló törvény rendelkezése szerint. A Nemzetgyűlésnek 60 tagja van. Közülük 40 egyszerű szavazattöbbséggel kerül be, a többi 20 pedig regionális listákról. A győztes párt választja meg Wales első miniszterét, aki a kormányfő szerepét is betölti. A végrehajtó hatalmat a Walesi Nemzetgyűlés Kormánya gyakorolja, és a Nemzetgyűlés legtöbb jogát erre a kormányra ruházza.

Wales első minisztere jelenleg Rhodri Morgan (2000 óta), a Munkáspárt tagja, aki kissebségben lévő kormányt vezet. A legnagyobb ellenzéki párt, a Plaid Cymru az Egyesült Királyságtól való teljes függetlenséget hirdeti. Jelen van még a Konzervatív Párt, a Liberális Demokraták (az első Nemzetgyűlésben a Munkáspárttal kötöttek koalíciót) és az Előre Wales. Napjainkban a legtöbb vita arról folyik, hogy a Walesi Nemzetgyűlés a skót parlamenthez hasonló jogokat kapjon-e és ez legyen az elsődleges törvényhozó szervezet, vagy sem.

A brit Alsóházban Walesnek 40 képviselője van. Wales minisztere a brit kormány tagja és ott Wales ügyeit képviseli. A Wales Hivatal a brit kormány egyik minisztériuma és Walesért felelős. Wales minisztere jelenleg Peter Hain.

A Nemzetgyűlés új épületét Richard Rogers tervezte és 2006. március 1-jén, Szent Dávid napján a királynő nyitotta meg.