Wales (walesiül: Cymru; kiejtése: /'kəmrɨ/, körülbelül "kamrí") nyugat-európai ország, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak. Területileg a Brit-sziget délnyugati részén helyezkedik el, keletről Anglia Cheshire, Shropshire, Herefordshire és Gloucestershire megyéi, délről a Bristoli-csatorna, délnyugatról a Szent György-csatorna, nyugatról és északról az Ír-tenger határolja.

Néha használják a Walesi Hercegség kifejezést - walesiül Tywysogaeth Cymru - de a walesi herceg nem vesz részt Wales kormányzásában, és a kifejezés sokakban ellenérzést kelt. Wales politikai önállósága 1282-ben szűnt meg, amikor I. Edward angol király legyőzte II. Llywelyn (eredeti neve Llywelyn ap Gruffudd) walesi herceget a cilmeri csatában, bár Wales törvényeinek egy része egészen az Angliával való egyesülésig, tehát 1535-1542-ig érvényben maradt. Fővárosa 1955 óta Cardiff, de a walesi herceget Caernarfonban iktatják be, és a 15. század elején, Owain Glyndŵr (Owen Glendower) lázadása idején Machynlleth volt a parlament székhelye. 1999-ben megalakult a Walesi Nemzetgyűlés, melynek ugyan korlátozott hatásköre van, de 2007-ben várhatóan újabb jogokkal ruházzák fel.