Az uszkár az egyik legértelmesebb, igen ügyes, nagy munkakedvű, kedves, tanulékony és szolgálatkész fajta. Régen főleg vízi vadászatokon használták. Ma világszerte elterjedt, kedvtelésből tartott kutya. | |
 |
|
FCI IX. fajtacsoport (Társasági kutyák)
Uszkár. Franciák tenyésztették ki, bár meglehet, hogy nekünk is van némi közünk hozzá, hiszen a XVII-XVIII. századbeli német források "magyar vízikutyaként" említik a "pudelt". Az egyik legértelmesebb, igen ügyes, nagy munkakedvű, kedves, tanulékony és szolgálatkész fajta. Régen főleg vízi vadászatokon használták, ma, ha dolgozik, többnyire a cirkuszi kutyaszámok sztárja. Világszerte elterjedt, kedvtelésből tartják. Szőrét a jellegzetes pudli formára nyírják. Fehér, fekete vagy barna színben tenyésztik, de van ezüstuszkár is. A foltosság küllemi hiba. Nagysága szerint négy változatát: nagy, közép, kis és törpe uszkárt tartanak nyilván.
Nagy uszkár. Marmagassága 45-60 cm, jól idomítható, szolgálatkész, szinte mindent megtanul, ami csak megkívánható egy kutyától.
 Törpe uszkár. A nagyobb változatok mindössze 25-28 cm magas, túltenyésztett torzója. Plüssfigurákra emlékeztető formája, csillogó gombszeme népszerűvé teszi, de kényes, az időjárás változásaira igen érzékeny, kimondottan luxusállat.
Angol elnevezés: Poodle
Német elnevezés: Pudel
Francia elnevezés: Caniche
Spanyol elnevezés: Caniche | | | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
