A jégtánc egyedisége okán egy kicsit eltér a többi korcsolyázó szakágtól, mert a mûvészi hatásnak, az elõadásnak és a koreográfiának itt a legnagyobb a szerepe.

A verseny három részbõl áll:

Kötelezõ tánc:
Minden páros ugyanazokat a lépéseket mutatja be a korábbiakban kisorsolt zenére.
Ha az indulók száma meghaladja a huszonötöt, akkor a kötelzõ tánc egyben kvalifikációnak is minõsül.

Egyénileg alkotott tánc:
Idõtartama: 2 perc és 30 másodperc, +/-10 másodperc
Az egyénileg alkotott tánc a táncospár által kijelölt zenei ritmusokból összeállított tánc. Énekhangot tartalmazó zene megengedett.
Vannak elõírt elemek: emelések, táncforgások, lépéssorozatok. Általánosan érvényes az a nagyon fontos szabály, miszerint nehéz lépések és mozdulatok segítségével kell a választott zenei ritmusok karakterést kifejezni.

Szabadon választott tánc:
Idõtartam: 4 perc, -+ 10 másodperc.
Nincs elõírt zenetípus, énekhangot tartalmazó zene megengedett.
Vannak elõírt elemek: emelések, táncforgások, fordulatsorozatok, lépéssorozatok.
Mivel a szabadon választott tánc során a táncospárok a zene kiválasztásában és a koreográfia elkészítésében elég nagy szabadsággal rendelkeznek, ezért a programok stílusa gyakran nagyon szerteágazó.

Múltidézõ:

A nagyobb egyéniségek June Markham- Courtney Jones (öt arany), Diane Towler- Bernard ford( 4 arany). A hetvenes évekre érik be a szovjet iskola: Ljudmilla Pahomova és Alexanr Gorskov 6 alkalommmal nyerik meg a bajnokságot.
Azóta is többnyire szovjet, majd orosz jégtánckettõsök szerezték meg a bajnoki címet.
Idõközben feltünt egy újabb brit duó Jayne Torvill- Christopher Dean személyében (4 arany), akik hatalmas csatákat vívtak a szovjet Natalia Bestemianova, Andrei Bukin duóval(5 arany).
Az EB-k története során több magyar kettõs is a dobogó közelébe fejezte be a versenyeket, de arra felálni csak Regõczy Krisztina Sallay András tudott a mai napig. A kitünõ magyar jégtánckettõs két ezüst-(1977,1982) és két bronzérmet(1978, 1979) szerzett.