Földrajz

Műholdfelvétel az Ír-szigetről

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.

Domborzat

Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.

Vízrajz

Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet.

Éghajlat

Az Ír-sziget klímája enyhe, az év folyamán változékony, de nem szélsőséges. A legmelegebb hőmérsékletet, 33,3°C-ot ((91,94°F) 1887. június 26-án mérték a Kilkenny kastélyban, Kilkenny megyében. A negatív hőmérsékleti rekord -19,1°C (-2,38°F), ezt a Sligo megyében lévő Markree kastélyban mérték 1881. január 16-án.

Csapadék egész évben hullik a szigeten, de viszonylag kis mennyiségben, különösen keleten. A nyugati területek átlagban csapadékosabbak és jobban ki vannak téve az Atlanti-óceán viharainak, főleg késő ősszel és a téli hónapokban, amelyek erős szelet, sok esőt és havat, havasesőt hoznak ebbe a régióba. Galway északi részében és Mayo keleti részében regisztrálják a legtöbb villámlást (átlagban 5-10 nap évente). A hosszú hóesés ritka és főleg csak a sziget északi részében fordul elő.

A parti és belföldi területek közt számottevőek a hőmérsékleti különbségek. A belső vidékek télen melegebbek, nyáron hidegebbek - itt átlagban egy évben 40 nap van fagy, miközben a parti tereületeken csak 10 nap. Kis távolságokon belül alakulnak ki nagy hőmérsékleti különbségek: például Omagh város júliusi napi maximum átlaghőmérséklete 23°C (73,4°F), miközben a tőle mindössze 54,1 kilométerre fekvő Derryé csak 18°C (64,4°F). Előbbi januári napi minimum átlaghőmérséklete -3°C, az utóbbié 0°C.

A sziget különböző területein a januári átlaghőmérséklet minimum -4°C és maximum 11°C, a júliusi 9°C és 23°C között változik.

Élővilága

Az Ír-szigeten kevesebb állat- és növényfaj honos, mint a Brit-szigeten vagy az európai kontinensen, mivel a legutolsó jégkorszakot követően nagyon korán, mintegy 8000 évvel ezelőtt sziget lett. A sziget növényfajainak egy része azonban kifejezetten csak itt él. A sziget változatos élőhelyeket kínál: megművelt területeket, erdőket, fenyveseket, mocsarakat és parti élőhelyeket.

Faunája

Csak 31 emlősfaj őshonos a szigeten, mivel a jégkorszak után megemelkedő tengerszint elválasztotta kontinenstől. Néhány faj, mint a vörös róka (Vulpes vulpes), a sündisznó, a hermelin (Mustela erminea) és a borz gyakoriak, mások, mint az ír nyúl (Lepus timidus), a nagytermetű vörös szarvas (Cervus elaphus) és a nyuszt (Martes martes) jobbára csak egyes nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken láthatók. Néhány behozott faj teljesen alkalmazkodott a környezethez, mint az európai nyúl (Oryctolagus cuniculus) vagy a vándorpatkány (Rattus norvegicus"").

A szigeten mintegy 400 madárfaj él, sok közülük vándormadár, mint a télen Afrikába költőző fecske. A sarki madarak télen jönnek a szigetre. Az avifauna nagyon gazdag: nagy tengerimadár kolóniák élnek a partok környékén, például a Saltee-szigeteken és a Nagy Skellig-szigeten. Az aranysasok (Aquila chrysaetos) évtizedekkel ezelőtt kipusztultak a szigeten, de újratelepítették őket.

Az Ír-szigeten nincsenek kígyók és hüllőkból is csak egy faj van, az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara). Háromféle kétéltű él itt: a gyepi béka (Rana temporaria), a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) és a barna varangy (Bufo calamita), de közülük csak a béka bennszülött faj. A délnyugatyi partok mentén rendszeresen megjelennek bizonyos tengeri teknős fajok, de nem mennek a partra.