Ez a mű a Lumos Valenti napi pályázatára íródott...

Ha egy régi vágy beteljesül...

- Minerva, kedvesem, sosem hittem volna, hogy magácska ennyire agyafúrt…
- Ugyan Tommy, ez egy igen egyszerű akció volt!
- Dumbledore-t átverni nem semmiség! Gondolom a Valentin napi bálra könnyen rábeszélte, még a Chippendale-fiúk szükségességét sem lehetett nehéz bebizonyítani, de azt el sem tudom képzelni, hogy érte el, hogy a vén bolond nem ismert fel engem, és hű halálfalóimat…
- Az igazgatónk nagyhatalmú varázsló volt, de azt még ő sem sejthette, hogy a rózsaszín tangájukban a pálcájukat rejtegetik…
- Bizony-bizony, elég meglepett arcot vágott, amikor előugrottam a tortából, és ráküldtem az Adava Kedavrát! Ünnepeljünk, hiszen ezen a fantasztikus estén, végre teljesült a legnagyobb vágyam!
- A világuralom?
- Dehogy! Egy igazi Valentin napi orgia a Roxfortban! Diákkorom óta erről ábrándozom – nevetett fel Voldemort, és egy csókkal jutalmazta hajdani tanárnője együttműködését.

A halálfalók (továbbra is férfitangában) felszolgálták az ünneplő diákoknak a bódító italokat, és az egyéb könnyű drogokat, majd ők is elvegyültek a társaságban.
McGalagony és Voldemort leheveredtek a tanári asztalra, majd egymást ölelve figyelték az eseményeket.
- Nahát, sose gondoltam volna, hogy leghűségesebb csatlósom az idősebb korosztályt kedveli – jegyezte meg a férfi, az egyik sarokban hancúrozó Pitont és Trelawneyt figyelve.
- Én sem sejtettem, hogy a legifjabb Mr. Weasley ennyire szereti az állatokat – mondta McGalagony, miután észrevette, hogy Ron Mrs. Norrisszal tangózik.
Frics láthatóan féltékeny volt, amiért elhódították tőle élete párját, de nem tétovázott sokáig, inkább beszélgetésbe elegyedett Hóborccal. Mivel nem sikerült fizikai kontaktusba kerülniük, átpártolt Lucius Malfoyhoz, akivel aztán el is tűntek a nagyteremből.

Draco dühös lett, amiért apja előbb talált párt, mint ő, így odasomfordált Potterhez, aki végre értékelte pompás izomzatát, és a kígyónyelvű-halálfejes tetkóját. A hangulat lassan a tetőfokára hágott, a diákság fele már kiütötte magát, a többiek pedig a társaik testével voltak elfoglalva. Hermione a semmiből elővarázsolt egy vetkőzős rudat, a táncát leginkább Hagrid díjazta.

A zajos ünneplés közepette senkinek sem tűnt fel a hosszú folyosók falain mozgó alak, aki csak a Griffendél klubhelyisége előtt állt meg.
- Ááá, Dumbledore professzor! Látom, betartotta a régi ígéretét, miszerint halála után a portréalakja rögtön engem keres fel – suttogta kéjesen a Kövér Dáma, miközben a néhai igazgató képmása felbontott egy üveg pezsgőt…