Élősködök és védekezés ellenük

A tavasz beköszöntével a rovarok, köztük a ló külső parazitái is előbújnak. A jó idő megjelenésével megnövekednek az ezzel kapcsolatos gondok, amelyekkel a tavaszi kilovaglások alkalmával, vagy a karámban, illetve az istállóban egyaránt találkozhatunk. De ha idejében felkészülünk, megakadályozhatjuk, hogy komolyabb bajt okozzanak.
Hasonló a helyzet a különféle belső élősködőkkel is, amelyek még a külső élősködőknél is nagyobb károkat okozhatnak a gazdaszervezetben, mivel a tulajdonos túl későn veszi észre, ha baj van.

A különféle élősködőket két nagy csoportra osztjuk:
A belső élősködők: az életszakaszaik egy részét a gazdaszervezeten belül töltik el, és jelenlétükkel mindenképpen zavarják a gazdaállat megfelelő fejlődését. A belső élősködőkkel fertőzött ló kondíciója leromlik, a felvett takarmányt nem képes szervezetében a megszokott mértékben hasznosítani, lesoványodik. A "férges" ló gyakran kólikás tünetekkel is jelzi megbetegedését.
Megfelelő gyógyszeres kezeléssel megelőzhetjük a belső élősködők megtelepedését a szervezetben, illetve ha már megtörtént a baj, akkor is van mód a kezelésre.
Ha a lótulajdonosok betartják az istálló- és a legelőhigiénia alapvető szabályait, valamint megfelelő rendszerességgel féregtelenítik lovaikat, csökkenthetjük a megbetegedés kockázatát.

Külső élősködők: a legközismertebb röpülő rovarok, amelyek ott donganak a legtöbb istálló és legelő körül, nemcsak zavarják a lovakat, hanem számos fertőző betegség terjesztői is lehetnek.
A szúnyogok elsősorban a fertőző kevésvérűség terjesztésével okozhatnak károkat. A fertőző kevésvérűség ugyanis gyógyíthatatlan betegség, amely ellen nem lehet védekezni vakcinázással, csak a lóállományok szűrését lehet elvégezni.
A legyek is számos kellemetlenséget okozhatnak a lovaknak: a lovon lévő sebekbe, sérülésekbe lerakják petéiket, illetve különféle baktériumokat hordozva is elfertőzhetik azokat. A rühösség szerencsére többnyire elkerüli a megfelelő higiéniás körülmények között tartott, rendszeresen ápolt és egyébként is egészséges lovakat, és csak a rossz tartási körülmények között lévő lovakat támadja meg. A viszketés, gyakori vakaródzás azonban intő jel lehet, hogy mégis rühösséggel van dolgunk. Az élősködők elsősorban a sörény és a farok szőrzetébe fészkelik be magukat, ahol előbb kis hólyagocskák jelennek meg, bőrgyulladás alakul ki, majd a szőr kihullik. A rühösségben szenvedő ló étvágytalan, lefogy.

Ma már számtalan szer közül választhatunk, akár a megelőzésről, akár a már kialakult fertőzés megszüntetéséről legyen is szó. Azonban ahhoz, hogy a megfelelő szer mellett döntsünk, kérjük ki állatorvos tanácsát, aki a megfelelő rendszerességet is előírja, amellyel valóban hatékonnyá tehetjük a védekezést.

Forrás: Bioport