Földrajz
A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit-szigeteknek is nevezik (British Isles[1]). A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek: a Nyugat-Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man-sziget.
Domborzat
A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmaszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, amelynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-skót-felföld legmagasabb része a Cheviot Hills képezi Skócia és Anglia természetes határát. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység vagy Cambriai-hegység északi része kaledóniai, déli része variszkuszi eredetű. A Délkelet-Angliai-lépcsővidék középidei üledékekből épül fel. Megsüllyedt, a lépcsők a tengerpartra futnak ki és Franciaországban folytatódnak. A Londoni-medencét harmadidőszaki üledékek töltik ki.
Éghajlat
A nedves óceáni éghajlat az uralkodó, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. Az uralkodó nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 es -4 celsius fok között ingadozik, a júliusi 14-17 celsius fokozott. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY-K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén. |
|
|
Amik ezekben a menükben lesznek azokat könyvekből gépeltem be, saját kezüleg, szal DONT COPY :P
Nagy-Britannia London |
|
|