Kertek

A világhíres japán kertek terjedelmes tengerek, vidékek jelképes, miniatűr másolatai,
melyeket a kifinomult uralkodói osztály támogatásával,
 valamint az ősi buddhista és sintoista elvek követésével építettek.
A kertek, melyek közül a legtöbb a régi templomok területén talalható, a természetet ünneplik  növények,
 víz, homok, kövek, sziklák rendezett formájában.

A japánok mindig zavarba jönnek,
 ha határozott különbséget kell tenniök építészet,
 kertészet és természet között. Számukra a természet bármely kiemelt része máris kert,
 ahogy egy faág kész ikebana. Az emberi konstrukciók szorosan kapcsolódnak természeti környezetükhöz,
az ösvény kikerüli a fákat, az épület igazodik a domborzathoz: szervesen egészítik ki egymást.
A városi szűk udvarokban sem kényszerítik szabályos rendbe a természetet. Inkább sejtetik,
emlékeztetnek rá néhány jellegzetes fával, sziklával, virággal. A kert elengedhetetlen tartozék,
 és bármilyen kicsiny is, elég nagy ahhoz – mondják –, hogy rásüssön a holdfény.
Ha végképp nincs egy talpalatnyi föld sem, akkor egy tálcán is lehet miniatűr kertet rendezni (hako-niva),
egy cserépben törpe fát – soha szobanövényt! – nevelni.
 A természet modelljét készítik el a rendelkezésre álló kis területen – esetleg hátteret kölcsönöznek hozzá,
hogy nagyobbnak tűnjék. 
 
Mi a bonsai??

A bonsai szabad fordításban tálban nevelt fát jelent,
de nem minden növény bonsai amely kisméretu és cserépedénybe van ültetve.
A bonsai sokak szerint muvészet, egy életstílus része és mi is,
 amikor bonsairól beszélünk nem egy génmanipulációval vagy vegyszeres eljárásokkal törpenövésuvé kényszerített
 fáról vagy inkább divatcikkrol beszélünk (sok mindenre ráragasztják a "bonsai" címkét), hanem egy a
természettel összhangban lévo (összhangra törekvo) ember alkotásáról amellyel a természet iránti csodálatát
 igyekszik kifejezni.
Néhányan a bonsai készítok szemére vetik, hogy szerintük kínozzák a növényeket. A metszés,
 drótozás valóban fájdalmat okozhat a növénynek (elsosorban a helytelen metszés,drótozás, stb.),
 de ha alaposan megnézünk egy szakszeruen nevelt bonsait, megértjük, hogy a metszés csak egy szükséges eljárás,
 (pl. a kertben lévo fákat is metszik) és összességében a növény profitál a gondoskodásból annak ellenére,
 hogy a cserépben soha nem érheti el a genetikailag beléprogramozott maximális méretet.
Tehát a bonsai muvészet, melynek célja a korábban a természetben megfigyelt növények
(elsosorban fák) miniatürizált változatokon keresztüli szimbolizálása. Nem silány utánzásra kell itt gondolni,
 hanem tényleg magát az élot és az élolények harmonikus kapcsolatait, a lényeget kell megragadni.