A borneói ködfoltos párduc egy új nagymacska fajhoz tartozik!

Amerikai tudósok szerint a Borneó és Szumátra szigetén élő ködfoltos párduc egy eddig nem ismert, új nagymacska fajhoz tartozik. A titokzatos őserdei állatról korábban azt gondolták, hogy ugyannak a fajnak a képviselője, mint a Délkelet-Ázsiában élő szárazföldi ködfoltos párduc.

A hír néhány héttel azután jelent meg, hogy a WWF tanulmányában bemutatta, az elmúlt évben a tudósok Borneón 52 új állat- és növényfajt azonosítottak. A nemzetközi természetvédelmi szervezet kiáll amellett, hogy ezek az ismétlődő felfedezések is azt mutatják, óriási jelentősége van a vadon élő fajok és élőhelyük védelmének Borneón, a Föld harmadik legnagyobb szigetén.

Mennyire különbözik egymástól a két párducfaj? Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (US National Cancer Institute) kutatói szerint a borneói és a kontinensen élő ködfoltos párduc egyedei között éppen olyan mértékűek a különbségek, mint más nagymacskák, például az oroszlán, a tigris, a leopárd, a jaguár és a hópárduc között. Úgy becsülik, hogy a borneói ködfoltos párduc állomány valószínűleg 1,4 millió évvel ezelőtt vált el a szárazfölditől.

Mit mond a genetikai vizsgálat? "A genetikai kutatások eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a borneói ködfoltos párducot önálló fajként kell kezelni," mondta Dr Stephen O'Brien, a Nemzeti Rákkutató Intézet kutatólaboratóriumának vezetője. "A DNS teszt közel 40 különbséget mutatott a két faj között. A genetikai tanulmány eredményeit további kutatások is alátámasztják, amelyek a ködfoltos párduc változatait vizsgálják, ezeket a múzeumokban tartott szőrmék mintázatára és színezetére alapozzák.

Melyek a két faj között a szemmel látható különbségek? A szárazföldi ködfoltos párducnak nagy felhőszerű foltjai vannak, gyakran halvány mintázattal, bundája színe világos-sárgásbarnába hajló, hátukon részleges dupla csík fut. A borneói ködfoltos párduc bundája sötétebb a kontinensen élő fajnál szürkésbarna árnyalatú, mintázatában sok határozott körvonalú folt és pötty található hátán dupla csík fut végig.

"Az a tény, hogy Borneó csúcsragadozója különálló fajhoz tartozik, nyomatékosítja a februárban Brunei, Indonézia és Malajzia által aláírt, háromoldalú Borneó Szíve nyilatkozat jelentőségét" mondta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

A ködfoltos párduc Borneó legnagyobb ragadozója. Arról híres, hogy a nagymacskák között, a testméretéhez viszonyítva neki van a leghosszabb szemfoga. Borneón a becslések szerint összesen 5000-11000 egyed élhet, Szumátrán ez a szám 3000-7000 közé tehető. A legnagyobb veszély, amivel a ködfoltos párducoknak szembe kell nézniük, otthonuk elpusztulása. Az utolsó nagy kiterjedésű élőhelyük éppen a nemzetközi természetvédelmi megállapodás tárgya, Borneó Szíve, a 22 000 000 hektáros hegyvidéki trópusi esőerdő.

Megjegyzések:

• A Borneó Szíve Egyezményt 2007 február 12-én írta alá Brunei, Indonézia és Malajzia, a három borneói ország. Közös nyilatkozatukban arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét. Borneón található a Föld legnagyobb összefüggő trópusi esőerdeje, amely a sziget egyharmadát foglalja el, kb. 22 000 000 hektár területen.
• A ködfoltos párducot 1821-ben írta le először a brit természettudós Edward Griffith (1790-1858). A szárazföldi ködfoltos párduc tudományos neve Neofelis nebulosa, míg a borneói ködfoltos párducé Neofelis diardi.
• A ködfoltos párduc Borneó legerdősebb területein található, a tengerparti részektől egészen a hegyvidékig. Az általuk kedvelt élőhely-ahol a legtöbb állat található- Borneó síkvidékeinek és dombjainak esőerdei. Általában kerülik a nyílt terepet kevés fával, és nagyon érzékenyek az emberi zavarásra.
• A borneói ködfoltos párduc táplálékát majmok, jávai kancsil, muntják szarvas, fiatal szakállas malacok és szambár szarvas alkotják, amiket becserkész a földön vagy a faágakról ugrik rájuk. Esetenként madarakat és hüllőket is eszik.