"A SZERETET Nap,
amely bevilágítja lelkünk egyik felét.
A BARÁTSÁG Hold,
amely ragyogóvá teszi lelkünk másik felét.
Nap és Hold mindannyiunk számára fénylik,
hogy lelkünket felemelje,
gondolatainkat csillagmagasságokig röpítse."
Tatiosz
|
|
"Minden ember,
minden apró mozzanat
életedbe úgy került,
hogy magad vontad oda.
Az pedig, hogy most
mit kezdesz velük, rajtad áll."
(Richard Bach)
|
|
|
A dzsungel rejtélyes virága |
|
A dzsungel rejtélyes virága
Januártól márciusig virágzik a földkerekség egyik legnagyobb virága, a rafflézia.
A trópusi esőerdő az „átlagturista” számára egy-két nap túrázás után akár unalmas, ha nem kellemetlen tartózkodási hellyé is válhat. A 20-40 méter magas zöld lombsátor alatt a fülledt félhomályban csak kevés állat kerül a túrázók szeme elé, leszámítva a dél-kelet ázsiai erdőkre jellemző szárazföldi piócákat, amelyek észrevétlenül tapadnak a bőrre, de annál feltűnőbb vérfoltot hagynak a ruházaton.
A thaiföldi Khao Sok Nemzeti Park szúrós-horgas pálmái és kusza folyondárjai között kanyargó, meredeken felfelé kapaszkodó ösvények egyike azonban ritka látványossághoz vezet. Januártól márciusig virágzik a földkerekség egyik legnagyobb virága, a rafflézia. E növénynek a nemritkán 80 centiméteresre megnövő virágától eltekintve nincs semmilyen látható szerve, se szára, se levele, se gyökere.
Valójában élősködő, és a Tetrastigma nevű lián nedveit csapolja meg fonalszerű szívógyökereivel. A száraz időszak kezdetén az addig láthatatlan növény áttöri a lián kérgét és egyre növekvő bimbót fejleszt, ami egy káposztára emlékeztet. A száraz időszakban is rendszeres esők hatására a bimbó egy hatalmas, lapos futball labda méretét éri el, mikor a barna fedőlevelek felnyílnak. Az alattuk levő „szirmok” kihajlanak, és felfedik a virág közepén található kehelyben megbúvó porzókat és termőket.
A növény e tündöklése csupán 2-3 napig tart, ez alatt rothadó tetem szagára emlékeztető illatanyagot termel. A szag vonzza a legyeket, amelyek elvégzik a beporzást. Utána a virág megbarnul, elveszti „illatát”, és lassan termést hoz. Azt azonban, hogy az apró magok hogyan kerülnek egy újabb liánra, vagyis hogyan terjed a növény, még nem sikerült kideríteni.
Jól ismert viszont, hogy mint minden furcsa jelenséget, növényt vagy állatot, a néphit gyógyhatásúnak tartja. A raffléziáról úgy tartják, hogy hatásos afrodiziákum, ezért a helybéliek néha titkon begyűjtik, és porítva drágán eladják. A levágott virág helyén azonban soha nem nő újabb, termőhelye terméketlenné válik. Az esőerdők irtása, bolygatása (értsd: a liánok kivágása, hogy járhatóbb legyen a dzsungel) magát a lehetséges élőhelyet is veszélyezteti. Ráadásul mivel rövid ideig virágzik, a kutatók szerint már sok helyen ki is pusztult.
Az első raffléziát 1797-ben írta le P. C. E. Deschamps. A növényvilág eme unikális tagja külön nemzetségbe sorolandó, amelyet Sir Thomas Stamford Rafflesről, Szingapúr alapítójáról neveztek el.
Az első virág névadója Joseph Arnold botanikus volt, aki Szumátrán talált rá, és Rafflesia arnoldii névre keresztelte. Ma már tudjuk, hogy több faj is létezik, Thaiföldön kívül Malajziában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken fordulnak elő. E furcsa, bizarr növények a dél-kelet ázsiai erdők állapotának jelzői.
|
|
|
|
| | |
|
|
|
Tamás István
Angyaltánc
Rongyos felhők hátán, lóbálom a lábam,
alattam zöldruhát ölt magára a völgy.
Angyaltáncot járok a napsugarával,
Istenem, de csodálatos fentről a föld.
Tündéres
|
Tamás István
Táncoló angyalok
Mikor már fáj minden,
s ölembe hajtja le fejét az ég!
Indulnék, de még nem lehet,
úgy érzem, mindenből elég!
Mikor másként dobban szívem,
testem elhagyja a lélek,
rohanok végig a tejúton,
táncoló angyalokhoz érek.
Ők vidáman dalolva, ölelve
visznek isten Göncölszekerén,
csillagok közt a felhők hátán,
ahol rám ragyog, ezer csillagfény!
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
