Nyári régészeti csúcsforgalom

A régészet jól járhat az autópálya-építésekkel és a bevásárlóközpontok létrehozásával. A feltárások több mint kilencven százalékát a különböző beruházásokat megelőző ásatások teszik ki. A Nemzeti Autópálya Rt. az elmúlt négy évben 5,5 milliárd forintot költött régészeti munkákra. Magyarországon az egyik legnagyobb ásatás Vecsés környékén zajlik, ahol egy i. sz. IV–V. századbeli szarmata fazekasközpont maradványait találták meg. A főváros XI. kerületében pedig, a Bocskai út felújításánál, egy bronzkori településre bukkantak.

A Vecsés határában feltárt egykori szarmata fazekas-központban temetôt is találtak Fotó: Szigetváry Zsolt A harmadik ásatási szezont töltik a régészek a Pest megyei Üllő és Vecsés határában, ahol az M0-s csomópont és a 4-es főutat elkerülő út építésénél, hat helyszínen mintegy harminc-hektáros lelőhelyre bukkantak. A kutatók nem messze a Ferihegyi leszállópályától i. sz. IV–V. századbeli szarmata fazekasközpont maradványait fedezték fel. A szarmaták az i. sz. I. században költöztek az Alföldre. Az iráni nyelvet beszélő nomád nép eredetileg földművelésből, később állattenyésztésből élt. Ebből a korból származó fazekasközpont-maradványok most kerültek elő először – mondta Kulcsár Valéria ásatásvezető –, szerencse, hogy a csomópontot éppen ide és nem néhány száz méterrel arrébb tervezték – tette hozzá a feltárás irányítója. Az egykori szarmata településről több mint hétezerötszáz régészeti objektum (sír, ház-, kemecemaradvány) került elő. A régészek rengeteg kerámiatöredéket és több ezer fazekat ástak ki. Nehezítette a munkát, hogy korábban éppen ezen a területen húzódott a Barátság I. kőolajvezeték, amit azóta áthelyeztek. A feltáráson jól látható az eredeti cső nyoma, pontosan egy egykori kemencének a kimélyített medrét keresztezi. A régészek egy hajdani temető nyomait is felfedezték, ahol több mint negyven sírt találtak. Az elhunytak valószínűleg egy családhoz tartoztak. A szarmaták halottaikat gazdagon felékszerezve temették el, a sírokat azonban kirabolták. Kulcsár Valéria szerint jól megfigyelhető, hogy a rablók módszeresen dolgoztak, először ugyanúgy, mint most a régészek, kutatóárkot ástak, és célzottan, a halott megfelelő testrészét megközelítve tulajdonították el az értékeket. A leletek várhatóan a ceglédi Kossuth Múzeumban láthatók majd, a szarmata fazekasközpont feltárását a tervek szerint a nyár végén fejezik be. A Nemzeti Autópálya Rt.-től kapott információk szerint az elmúlt négy évben összesen 5,5 milliárd forintot költöttek régészeti feltárásra. A következő két évben hasonló célra kétmilliárd forintot szánnak. Budapesten is akad friss régészeti újdonság. A XI. kerületi Bocskai és a Fehérvári út kereszteződésben az aluljáró építésénél egy bronzkori (3500-3700 évvel ezelőtti) település maradványai kerültek elő, a feltárást a múlt héten fejezték be. Néhány kiemelt ásatási helyszín Budapest XIV.: az Egressy út–Vezér utca–Rákos-patak által közrezárt terület; Paskál lakópark építését megelôzô próbafeltárás Szabadbattyán: Malomcsatorna – tervezett feltárás Debrecen: az M35-ös autópályává átalakítandó autóút nyomvonalának kiépítését megelôzô feltárás Ebes (Hajdú–Bihar megye): a Zsong-völgyi raktáráruház építését megelôzô feltárás Hajdúböszörmény (Háromhalmi iskola): az M3-as autópálya próbafeltárása az M35-ös autóút megépítése elôtt Abony–Cegléd: a 4-es fôút Abonyt elkerülô szakaszának építése Százhalombatta (Földvár): tervezett feltárás Balatonkeresztúr (Kiserdei dűlô): a M7-es autópálya építését megelôzô feltárás Zalaegerszeg (Andráshida–Gébárti-tó): a 76-os elkerülô út építését megelôzô próbafeltárás Beszédes József és Szilas Gábor feltáró régészek elmondták, hogy a tavaly őszi előzetes vizsgálatok már ezt valószínűsítették. A huszonnégy napos munkát a mút héten fejezték be a szakemberek. A leletek kiértékelése még tart, de néhány kiemelkedő jelentőségű tárgy megtalálásáról már be lehet számolni. Előkerült például egy bronztőr, valamint egy agyagból készült fújtatócső, ami egy hajdani bronzöntő műhely létére utal. Ezenkívül találtak kerámiatöredékeket, állatcsontokat, cölöpvázas házakra vagy tárolóépületekre, csűrökre utaló cölöplyukmaradványokat. A leleteket valószínűleg jövő tavasszal az új ásatási darabokat bemutató Aquincumi Múzeum kiállításán láthatják majd a látogatók. A beruházó, a BKV Rt. DBR Metróprojekt Igazgatóság tájékoztatása szerint a Bartók Béla úti és a Bocskai–Fehérvári úti csomópontban történő régészeti munkákra együtt száz- millió forint állt rendelkezésre. Jelenleg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása alapján kétszáz régészeti ásatás folyik Magyarországon. Ezek többsége beruházásokat, autópálya-építéseket megelőző feltárás. Nagy Mihály, a kulturális tárca műemléki és régészeti főosztályának vezetője elmondta, hogy a bevásárólóközpontok, raktáráruházak építését szinte minden esetben megelőzi régészeti feltárás, ezeket a beruházó finanszírozza. Jóval kevesebb a tudományos- terv-ásatás, amikor évekre előre tervezve valamilyen tudományos kérdés tisztázása miatt folyik ásatás. Magyarországon feltárási joggal a múzeumok mellett néhány nagyobb egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ rendelkezik. Nálunk összesen mintegy harmincezer régészeti lelőhelyet tartanak nyilván. A kulturális tárca által felkért szakmai zsűri a napokban dönt a nemzeti örökség program keretében a régészeti feltárásokra fordítható és idén kiosztható ötvenkétmillió forintról. Ez az igényelt összeg egyharmada. A pályázatot elsősorban a tudományostervásatások támogatására írták ki. Az ásatások engedélyeztetését a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal végzi. A hivatalnál dolgoznak régészeti felügyelők, akik ellenőrzik a munkát, de anyagi okok miatt kevesen vannak. Egy felügyelőhöz általában két megye tartozik, így gyakran az ellenőrzést végző nem jut el minden helyre. Az engedélyek kiadására a hivatalnak harminc nap áll rendelkezésére. Ha váratlanul derül ki, hogy régészeti leletekre bukkantak, akkor száznyolcvan napra leállítják az építkezést, és ez idő alatt kell lefolytatni az ásatást.

Balogh Gyula

Forrás: Magyar Hírlap                                               2003.07.02.