tavaszi sár

lágy napsugár simít végig
a kopár, száraz ágakon
nézem, ahogy a fű zöldellni kezd
a még fagyott
de már sárba fulladt udvaron
látom, amint egy macska átoson
miközben lábai cuppanva hagynak
múló lenyomatot a tegnapon

furcsa tavaszi kép
a még halott
élni épp most kezdő vidék
a sár, a szél, a fény
mind össze keveredik
fakó csillogású
álomba ringató ízzé kanyarodik
és csendes megadással
válik vízzé, mint a hó
a téli földeken
vagy mint a könny
mosolygó szemeken

piszkos napok hozzák a megújulást
valami mást, mint amit vártunk
valami más csodát
az emlékek
a múlt és a jövő sóhaját...