Windows Live Messenger működése

Nap mint nap milliónyi felhasználó csatlakozik a Microsoft üzenetküldő szolgáltatásához és beszélget a Windows Live Messenger-en, vagy valamelyik kompatibilis kliensen keresztül egymással. De vajon hogyan is működik a rendszer? Az alábbiakban a Messenger üzenettovábbító hálózatát mutatjuk be néhány egyszerű ábrán keresztül.

A Windows Live Messenger (korábbi nevén MSN Messenger) egy hibrid kliens-szerver és peer-to-peer alkalmazás. Ez azt jelenti, hogy a szoftver a kapcsolat felépítéséhez és a személyes információk frissen tartásához szerver-kapcsolatot alkalmaz, a beszélgetések és a fájlátvitelek azonban már közvetlenül a partnerek között zajlanak.

Amikor egy felhasználó Windows Live ID azonosítóját használva bejelentkezik a hálózatba, a Messenger a Microsoft adatközpontjaiban található egyik kapcsolati szerverrel (Connection Server - CS) lép először kontaktusba. Ez a kapcsolat standard TCP/IP protokollon keresztül épül fel, igény szerint akár proxy-kiszolgálón keresztül is kommunikálhatunk a CS-ekkel. Ha a CS elfogadja felhasználói azonosítókat, a kapcsolatot továbbítja az egyik jelenléti kiszolgálóhoz (Presense Server - PS), melyekből földrészenként és országonként is több található. A jelenléti szervereken találhatók a felhasználók összes személyes adata, úgy mint a megjelenítendő név és kép, a partner állapota, személyes üzenete, stb.

Ahhoz hogy lássuk egy partnerünk állapotát, a kapcsolati szerverünk feliratkozik a megfelelő jelenléti szerver értesítési listájára, így arról, ha egy ismerősünk bejelentkezik, a kék nyíllal jelölt kapcsolaton keresztül kapunk információt.


A Messenger szolgáltatás jelenléti rendszere

Amikor beszélgetésre kerül a sor, a kezdeményező kliens egy üzenetet küld a CS-nek azzal az utasítással, hogy keresse meg a célállomást. A CS ekkor egy speciális szerverhez, a Mixer-hez fordul, melynek feladata az egyes kliensek összekapcsolása. A Mixer ezután továbbítja a kérést a keresett partner kapcsolati szerveréhez, mely végül a kliensnél köt ki (piros vonal). A két partner ezután közvetlenül a Mixer-en keresztül kommunikál, a kapcsolati és jelenléti szerverek csak a személyes információk és állapotjelzések továbbítását végzik. Ez a zöld vonallal jelzett csatorna a korábbiakban nem volt titkosítva, a Windows Live Messenger 8.0-s verziójától kezdve azonban 128 bites SSL-titkosítással folyik az adatcsere. Mivel a titkosítást és a visszafejtést a kliensszámítógépek végzik, a Mixer terhelése ezzel nem nőtt meg. A Messenger képes hang- és videóüzenetek továbbítására is, ezen adatok a Mixerhez hasonló, de kissé eltérő felépítésű közvetítő-szervereken (Relay Servers) keresztül folynak.

Mindeddig kliens-szerver kapcsolatról beszéltünk, a Messenger használatával azonban lehetőségünk van kisebb-nagyobb fájlok küldésére és fogadására is. Mikor egy személy fájlt küld a partnerének, a kapcsolat először közvetlen, peer-to-peer módon próbál felépülni. Ha a két kliensnek nem sikerül megfelelő csatornát létrehoznia a fájl továbbítására, az adat a Mixer-en keresztül kerül átvitelre (sárga vonal). Ez a csatorna szintén titkosított.


Beszélgetés és fájlküldés

A fájlok küldésére jelenleg három mód létezik: TCP, UDP, valamint a Mixer-en keresztül (egy negyedik pedig jelenleg is fejlesztés alatt áll). Nyilvánvalóan a peer-to-peer TCP-kapcsolat a leggyorsabb és a legmegbízhatóbb. A második lehetőség az UDP protokoll használata, mivel azonban ez nem kifejezetten kapcsolat-alapú protokoll (az UDP-t rendszerint rövid státuszüzenetek küldésére használják), nem ellenőrzi és nem garantálja a csomagok megérkezését. Éppen ezért a Microsoft kifejlesztett egy az UDP-re épülő hálózati réteget, melyet ARQ-1-nek neveztek el, feladata pedig, hogy az UDP protokoll használatakor is megbizonyosodjon a csomagok célba jutásáról. Az ARQ-1 minden egyes csomag elküldése után megvárja, míg a címzett visszaigazolja az adat beérkezését. Ha a Messenger nem kap jelentést, újra küldi a legutóbbi csomagot, ezért az UDP használata a megnövelt adatbiztonság miatt meglehetősen lassú. Ha semmilyen peer-to-peer kapcsolat nem hozható létre a két számítógép között, az üzenetekhez hasonlóan a fájlok is a Mixer-en keresztül kerülnek átvitelre.


Az ARQ-1 működése

A Messenger 8.0-s verziójától egy újfajta fájlátviteli mód is megjelent, név szerint a "megosztási mappák". Ezek tulajdonképpen a partnerek közt peer-to-peer módon virtuálisan megosztott adattárolók, melyek a kapcsolat ideje alatt folyamatosan szinkronizálódnak. Ha az egyik résztvevő kijelentkezik a hálózatból és módosítást végez egy megosztott fájl helyi másolatán, a módosítások a legközelebbi egymáshoz kapcsolódáskor - egy verzióegyeztetés után - átvitelre kerülnek a parnter számítógépére is. Ez az adatfolyam a közvetlen fájlátvitelhez hasonlóan TCP, UDP, vagy a Mixer-en keresztüli csatornán kerül átvitelre. Jelenleg nem megoldott, hogy egy-egy fájlt a két partner egy időben szerkesszen, amelyik személy később zárja be a fájlt, annak a módosításai felülírják a korábbi állapotot.

A Messenger korábbi változatai némiképp más felépítésű hálózatot használtak. A 8.0-s verzió előtt még egy különálló címjegyzék-szerver (Address Book) is működött a hálózatban, a megújulás után ezt a szerepet - vagyis a címjegyzék és a személyes információk tárolását - már a jelenléti szerverek látják el. Az új rendszerben egy-egy üzenet körülbelül két másodperc alatt kerül átvitelre, függetlenül attól, hogy a partnerek földrajzilag milyen messze vannak egymástól. A Messenger hálózatát Windows PC-ről, Macintosh-ról, Windows Mobile alapú kéziszámítógépről, Symbian rendszerű okostelefonról, webböngészőn keresztül pedig szinte bármilyen számítógépről használhatjuk. A 8.0-s verziótól kezdve a Windows Live Messenger-en keresztül akár a Yahoo Messenger hálózatával is összekapcsolódhatunk.