|
Klicken Sie auf die Bilder! - Klikkeljen a képekre!
Die Feiertage in Ungarn
In der Republik Ungarn gedenkt man jährlich dreier Nationalfeiertage.
Der 15. März ist der Gedenktag des Beginns der Revolution und des Freiheitskampfes 1848-1849, der Geburtstag des modernen parlamentarischen Ungarns.
Der 20. August ist zu Ehren des Staatsgründers Stefan des Heiligen der offizielle Staatsfeiertag.
Der 23. Oktober ist der Beginn der Revolution und des Freiheitskampfes 1956 sowie der Tag der Proklamation der Republik Ungarn im Jahr 1989.
15. März.1848
Ungarn war in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts, als Teil des Habsburger Reiches, eine der rückständigsten Regionen und nicht unabhängig. Der Wiener Hof wollte sogar von vorsichtigen Reformen nichts hören, obwohl die Initiatoren der Veränderungen, die aufgeklärten Mitglieder des Adels, die Beschränkung der Rechte und Rolle des Herrschers nicht anstrebten.
Eine herausragende Persönlichkeit der Zeit war Graf István Széchenyi, Befürworter der mäßigen Veränderungen, der die entwickelten westeuropäischen Länder als Vorbild betrachtete und viel dafür tat, dass deren Wirtschaftsmethoden auch in Ungarn Fuß fassten.
Der mittellose kleinadelige Jurist Lajos Kossuth und seine Anhänger forderten vom Anfang der 1840er Jahre an immer intensiver die wirtschaftliche und politische Unabhängigkeit innerhalb des Habsburger Reiches, die Aufhebung der Leibeigenschaft sowie der Privilegien des Adels, die Schaffung einer selbständigen ungarischen Industrie, d.h. den Beginn/Start der bürgerlichen Umgestaltung.
Aufwind erhielt die ungarische Opposition von den Revolutionen vom Winter und Frühjahr 1848 in Europa, die günstige Voraussetzungen für die Realisierung der Reformgedanken auf gesetzlichem Wege schufen. Am 15. März 1848 ging eine kleine, vor allem aus Schriftstellern, Dichtern bestehende Intellektuellengruppe, die so genannte „Märzjugend“, in Pest auf die Straße. Zuerst konnte sie die Studenten, dann die Pester Bürger für sich gewinnen. Die kleine Gruppe wuchs bis zum Abend zu einer Menschenmenge von mehreren zehntausend Personen an, die Revolution brach aus. Einer der Anführer war der Dichter Sándor Petőfi, der mit seinem Gedicht „Nationallied“ die Massen anfeuerte und mobilisierte. Die wichtigsten politischen Forderungen fassten die „Zwölf Punkte“ zusammen, darunter Pressefreiheit, eine unanbhängige ungarische Regierung, alljährlich eine Sitzung des Parlaments, konfessionelle und bürgerliche Rechtsgleichheit, nationale Armee, öffentliche Lastenverteilung, Aufhebung der Leibeigenschaft, Wiedervereinigung mit Siebenbürgen.
Am selben Tag gelang es einer ungarischen Regierungsdelegation unter der Leitung von Lajos Kossuth am Hof in Wien vozusprechen, vom Monarchen die Forderungen des Parlaments von Pressburg (ungarisch Pozsony,heute Bratislava/Slowakei) zu akzeptieren. Daraus wurden Gesetze formuliert, die der König im April absegnete. Die Umgestaltung in Ungarn wurde – zum ersten Mal und einzigartig in Europa – friedlich durchgeführt. Unter Graf Lajos Batthyány wurde die erste unabhängige, dem Parlament verantwortliche ungarische Regierung gebildet.
Die Regierung wirkte kontinuierlich gesetzmäßg, trotzdem ging das Haus Habsburg mit der Verbreitung der reaktionären Welle durch Europa zu einem Gegenangriff über, die Revolution war zum bewaffneten Widerstand gezwungen. Nach einem knapp einjährigen Freiheitskrieg konnte Franz Joseph I. mit Hilfe des russischen Zaren siegen, es folgten grausame Retorsionen und Unterdrückung. Die Errungenschaften der Revolution konnten jedoch nicht mehr vernichtet werden. Viele davon entfalteten sich erst nach zwei Jahrzehnten, nach dem von Ferenc Deák forcierten Ausgleich von 1867, als die Österreichisch-Ungarische Monarchie entstand. Mehr: http://www.ungarn-guide.com/nationalsymbole_02.php
Nationale Fest- Nemzeti ünnep
Március 15.
|
Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Történelmi előzmények
|
|
Az 1848 március 15-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket.
1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király, I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt követelt. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a határt. Napóleon 1809 májusában felszólította a magyar nemességet, hogy szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat.
1815-ben Waterloo-nál Napóleon vereséget szenvedett, ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette.
1825-ben összeült az Országgyűlés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel című műve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg.
1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című lapot, amelyből értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre erősödő reformmozgalmat az uralkodó -ekkor már V. Ferdinánd - és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezetőt börtönbe záratott.
A reformmozgalom erősödését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamentnek felelős magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. AZ Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált.
Franciaországban 1848 februárjában, Bécsben 1848 március 13-án kitört a forradalom.
Mi történt 1848 marcius 15-én?
A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig náhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.
|
Felhasznált oldalak:
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Mein You Tube
