Az  angyalok az  égben  Hozzád  szólnak, 

fehér kezeikkel,  csak  Téged  óvnak...

Könnyek,  melyek testedet  takarják,

Hogy  visszatérj, csak  azt  akarják...

Temetésed, hol a  tömeg  feketében  vonult,

Körbenézek,  s  mindenki  arca  eltorzult...

Hittek  Benned, hogy  mindíg  itt  leszel,

A  nagy  világban  el  nem  veszel....

Az  emlékek  már  csak  bennem  élnek,

S  csak  hogy  itt  legyél,  arra  kérnek.

Soha nem  foglak  elfeledni,

Soha  nem  tudlak  elengedni...

A  temetés  mely  lassú  volt,

De  az  a  nap,  csak  Rólad  szólt...

Virágok ,  melyek  Téged gyászolnak,

Harangok,  melyek  csak  érted  szólnak...

Szirmok,  messze  viszik  sóhajom...

TE  is  tudod,  mi  lenne  az  óhajom.........

Amit  Magad  után  hagytál,  azok  csak  könnyek...

S  ha  rád  gondolok,  a  szemembe  szöknek.....