Nah, íme az új fejezet! Remélem tetszeni fog, kiváncsi vagyok a véleményetekre... Ez inkább ilyen átvezető rész lett, jó olvasást kívánok!:D

Mikor a két férfi megérkezett a gyengélkedőhöz, be akartak menni, de az ajtó zárva volt. Sirius dühösen dörömbölni kezdett rajta, erre Madam Pomfrey előjött, hogy lehordja a hangoskodókat.
- Sirius, elhiszem, hogy aggódik a lánya miatt, de Angelának pihenésre van szüksége…
Ekkor az igazgató is kisétált a kórteremből.
- Dumbledore! Amikor elindultunk, maga még az irodában volt! – kiáltott fel megrökönyödve Sirius.
- Igaz, de igazgatóként nem árt, ha az iskola bármely pontját pillanatok alatt el tudom érni. A kandallón keresztül jöttem, így már volt alkalmam beszámolni Poppynak a történtekről.
- Bizony, szörnyű, amit ennek a kislánynak át kellett élnie… - mondta könnyes szemmel a javasasszony.
- És a lányom most… Szóval az a féreg elérte a célját? – kérdezte idegesen Sirius.
- Nem, ugyanis Angela elvetélt… Viszont van valami nagyon furcsa ebben: Megvizsgáltam, és kiderült, hogy a magzat már körülbelül másfél hónapos volt, pedig Tudjukki csak tegnap rabolta el… Úgyhogy megállapítható, hogy Angela már régebb óta állapotos volt…
- TE UNDORÍTÓ TETŰ! HOGY TEHETTED EZT A LÁNYOMMAL?
Madam Pomfrey nem folytathatta a mondandóját, mert Sirius újra nekiesett Pitonnak, de Dumbledore ismét szétválasztotta őket.
- Én… én nem tudtam! Nekem nem mondta el… - nyögte Perselus döbbenten.
- Szóval elismered, hogy lefeküdtél Angelával?! Hallja, Dumbledore? Követelem, hogy azonnal rúgja ki!
- Nem érdekel, nyugodtan elküldhet, de előbb bemegyek a menyasszonyomhoz!
- Az én lányom nem fog hozzád menni! És különben is, én vagyok az apja, én megyek be hozzá!
- Az ég szerelmére! Mindketten azt állítjátok, hogy Angela a legfontosabb számotokra, de ez hazugság, nektek az a legfontosabb, hogy veszekedhessetek! – kiabálta dühösen Fleur. – Elegem van belőletek, én megyek be Angelához, addig nyugodtan ki is nyírhatjátok egymást!
A fiatal nő otthagyta a két leforrázott férfit, és bement a kórterembe.

A lány a terem egyik sarkában álló ágyban feküdt, és a fal felé fordulva sírt. Fleur halkan odasétált hozzá, leült az ágya szélére, és simogatni kezdte a hátát.
- Tudom, hogy borzalmasan érzed magad, de itt vagyunk Neked, és melletted állunk. Össze kell szedned magad… - Angela azonban nem felelt. – Szörnyű dolgokon mentél keresztül, de az a legfontosabb, hogy élsz!
- De én nem akarok élni! Voldemort tönkretette az életem, és megölte a kisbabámat!
- Ne mondj ilyeneket! Az idő majd begyógyítja a sebeket, főleg így, hogy ennyien szeretnek! Bár apád és Perselus elég furcsán mutatják ezt ki, folyton egymásnak esnek, hogy bizonyítsák, egyiküknek fontosabb vagy, mint a másiknak.
- Apa már biztos nem szeret, mert tud rólunk… Perselus is megutált, mert hazudtam neki… Én meg akarok halni!
- Kérlek, ne mondd ezt! Tudod, hogy butaság! Ők ketten mindennél jobban szeretnek Téged! És a Rend bosszút fog érted állni…
- De a kisbabámat nem adhatják vissza! – zokogott fel a lány.
Fleur magához ölelte, és hagyta, hogy kisírja magát a vállán.

Madam Pomfrey, Dumbledore, Sirius és Piton eközben bementek a javasasszony dolgozószobájába, hogy megbeszéljék a történteket.
- Miért halt meg a kisbabánk? – kérdezte megtörten a bájitaltan tanár.
- Angela nagyon zaklatott, de annyit ki tudtam venni a szavaiból, hogy Tudjukki elvégzett rajta az erőszak előtt egy termékenységbűbájt. Mivel azonban már állapotos volt, feltehetőleg a varázslat ellentéte történt meg, vagyis a már megfogant magzatot pusztította el. De a vetélés a sokk miatt is bekövetkezhetett, nem tudhatjuk a pontos választ.
- Ugye fel fog épülni a kislányom?
- Fizikailag elég hamar rendbe jön, de lelkileg… Most nagy szüksége van a szeretetükre és a támogatásukra, így semmiképpen ne terheljék azzal, hogy a jelenlétében veszekednek.
- Ez nem fordulhat elő, ugyanis nem engedem, hogy Piton találkozzon vele!
- Nem tilthatod el tőlem! Szeretjük egymást, akár tetszik, akár nem!
- Sirius, azt hiszem, tényleg nem lenne helyes, ha elválasztanád Perselust a lányodtól. Angela így is eleget szenvedett, mindkettőtökre szüksége van, hogy helyrejöjjön. Majd ha rendeződnek a dolgok, leülhettek megbeszélni az ügyet, de ha ilyen durván közbelépsz, azzal csak eltaszítod magadtól a lányodat – szólt közbe Dumbledore. – Madam Pomfrey, tudom, hogy azt mondta, hogy csak egy látogatót enged be, de Siriusszal kivételt tehetne.
- Rendben van, de csak egy rövid időre! A kislánynak pihenésre van szüksége!
- Én is látni akarom Angelát! – vágott közbe Piton.
- Perselus, később Te is meglátogathatod, de most négyszemközt kell beszélnünk!

Miután kettesben maradtak, Piton rögtön megszólalt.
- Felesleges húzni az időt, tudom, hogy ki vagyok rúgva, de annyit megengedhetne, hogy addig itt maradjak Angelával, amíg felépül.
- Perselus, én nem küldelek el!
- Mi? De hát a tanár-diák viszony tilos! Vétettünk a szabályok ellen. Ráadásul Angela kiskorú.
- Tisztában vagyok a helyzettel, de hamarosan betölti a tizenhetet. És azt is tudom, hogy tényleg szeretitek egymást… Sirius nem vette észre, de én nagyon hamar rájöttem, hogy mi van köztetek. Téged évek óta nem láttalak mosolyogni, de mostanában áradt belőled a boldogság, még ha nem is mutattad ki. A szemetek csillogása elárult Titeket…
- Köszönöm, hogy maradhatok…
- Viszont van pár feltételem… Amíg Angela nem lesz nagykorú, ha lehet, ne kerüljetek újra fizikai kapcsolatba.
- Eddig is csak egyszer fordult elő! Elvesztettem a fejem, pedig tudtam, hogy helytelen…
- Valamint jó lenne, ha megpróbálnátok rendezni a kapcsolatotokat Siriusszal… - Piton közbe akart vágni, de az igazgató folytatta. – Nem kell barátoknak lennetek, de fogadd el, hogy ő a szerelmed apja. Az nem segít Angelán, ha folyton veszekedtek.
- Rendben van, megpróbálom őt nem megölni! De most már végre bemehetek Angie-hez?
- Szerintem jó lenne, ha megvárnád, amíg egyedül marad. Nem tenne neki jót, ha végig kéne hallgatnia a vitátokat…

Mikor Piton végre bemehetett a gyengélkedőre, a lány már régen aludt, így a férfi leült az ágya melletti székre. Arcát a kezébe temette, és évek óta először könnyek hulltak a szeméből. Soha nem hitte volna, hogy újra szerelmes lesz, amikor pedig újra megtalálta a boldogság, eszébe sem jutott, hogy egy újabb tragédiát kell elviselnie: már a második gyermekét veszítette el.
„Az a legfontosabb, hogy Angela él! De mi van, ha ő már nem szeret? Nem bízott bennem, nem mondta el, hogy babát vár…”
Pár óra elteltével a lány felébredt, Perselus még mindig ott ült mellette.
- Ne haragudj… - suttogta fáradtan.
- Te nem haragudj rám! Nem tudtalak megvédeni, de amint legközelebb magához hív, megölöm…
- Ne! Kérlek, ne csináld! Nem akarlak Téged is elveszíteni!
- De én bosszút akarok állni azért, amit Veled tett!
- Inkább maradj velem, szükségem van Rád!
Perselus magához ölelte a lányt, és megígérte, hogy soha nem fogja elhagyni.
- Minden rendbe fog jönni, kicsim! Én szeretlek, és mindig itt leszek…
- Apa bántani fog…
- Ne aggódj, azon már túl vagyunk… Majd megnyugszik!
- Volt nálam mielőtt elaludtam, de rólad nem beszélt, én meg nem mertem magamtól felhozni a témát. De azt hiszem, kiszúrta a gyűrűt, mert elég csúnyán nézett a kezemre…
- Ha jól látom, mégse vetted le…
- Miért vettem volna le? – kérdezte Angela meglepetten.
- Akkor még mindig a menyasszonyom vagy?
- Hát, ezt még így soha nem mondtuk ki, de azt hiszem, igen! – A lány most mosolyodott el először, mióta visszatért a kastélyba.
Piton megcsókolta a lányt, majd simogatni kezdte.
- Nagyon szeretlek…
- Én is szeretlek, és sajnálom, hogy nem mondtam el… Miután rosszul lettem bájitaltanon, be akartam vallani, de már nem volt időm… Ha elmondtam volna időben, akkor lehet, hogy ez az egész meg se történik… Annyira sajnálom!
- Nem a te hibád, hanem azé a szörnyetegé… De össze fogjuk szedni magunkat, és újra boldogok leszünk, ha végre legyőzzük Voldemortot… - Piton arcán teljes eltökéltség látszódott.

Sirius időközben lehívta Harryt a szobájába, hogy elmondja neki a történteket. A fiút sokkolták a borzalmas hírek, megsemmisülten ült az egyik széken.
- Miért nem szóltatok?
- Mert Fleur attól tartott, hogy valami meggondolatlanságot követnél el…
- Ezt még megkeserüli Voldemort! Beszélnem kell Dumbledore-ral, hogy gyorsabban kell haladnunk a tanulással, mert én megölöm! Hogy tehette ezt Angelával?
- Van még valami, amit nem tudsz… Voldemort terve azért nem sikerült, mert… mert Angela már állapotos volt.
- Mi? Hogy? Kitől? – Harry felpattant a székből.
- Jobb, ha leülsz. Az én lányom Perselus Pitonba „szerelmes”…
A fiú ezután alig bírt megszólalni.
- Angela gyereket vár PITONTÓL? Az nem lehet, ez hülyeség!
- Csak várt… A történtek miatt elvetélt. És igen, Pitonnal szilveszter óta együtt vannak…
- Nekem mindig is gyanús volt, amiért olyan sok időt tölt vele… De nem gondoltam volna… Tényleg szeretik egymást?
- Piton ezt állítja… De én ezt úgysem hagyom…

Másnap Harry is meglátogatta Angelát. A lány nagyon sápadt volt, és látszott, hogy nem sokat aludt az éjszaka, a szemei duzzadtak voltak a sírástól.
- Szia! Hogy vagy? Bocs, ez hülye kérdés volt…
- Semmi baj, már jobban vagyok. Szóval Apa elmondta…
- Igen. De többé nem bánthat Voldemort, mert meg fogom ölni… Ígérem. Viszont Sirius mondott még valamit…
- Perselus?
- Hát, igen. Szóval igaz…
- Légy szíves, ne most veszekedj velem emiatt…
- Nem akartam veszekedni… Szereted őt? - Angela nagyon meglepődött, hogy Harry ilyen nyugodtan beszél erről.
- Igen. Azt hittem, utálni fogsz…
- Dehogy utállak! És Sirius sem utál, csak ő nehezebben dolgozza fel ezt… Mindkettőnknek az a legfontosabb, hogy Te boldog legyél. És ha Te Pitont választottad, akkor én ezt elfogadom, bár véleményem szerint nem túl jó az ízlésed! De nekem olyan vagy, mintha a húgom lennél, és szeretlek, csak nagyon féltünk Téged…
- Köszönöm, Harry! Te olyan rendes vagy! Én is nagyon szeretlek!
A fiú ekkor megölelte Angelát. Úgy érezte, végre megtudta, milyen érzés, ha az embernek testvére van.
- Figyu, a többieknek elmondhatom ezeket? Úgy értem, hogy Ginnynek, Hermionénak…
- Persze, örülnék is neki… Nem akarok már titkolózni előttük, csak én nem bírnám ezeket elmesélni…

A nap folyamán a lánynak több látogatója is volt. Sirius továbbra is kerülte a „Piton témát”, Hermione és Ginny sem említették a férfit. Délután Perselus újra benézett hozzá, és sokáig vele maradt. Érezte, hogy Angela sebei nagyon mélyek, de a lány sokkal erősebbnek bizonyult, mint gondolta. Hirtelen Sirius rohant be a gyengélkedőre, így Piton ösztönösen elhátrált Angela ágyától. Úgy tűnt azonban, hogy a férfi észre sem vette régi ellenségét.
- Angela! Pettigrew van itt, és azt mondja, beszélni akar Veled! Azt állítja, hogy ő mentett meg Téged…

21. fejzet