Szerző megjegyzése:

Végre kész lett a 8. fejezet. Remélem tetszeni fog, azt hiszem, a korhatárnak megfelelő kereteken belül tudtam maradni, ha nem, akkor szóljatok rám:)

A hideg, esős ősz beálltával Harry és barátai teljesen visszaszoktak az iskolai élet rendjébe, szabadidejük nagy részét a tanulás, a kviddics és a tanáraiktól kapott büntetőmunkák töltötték ki. A csapat hetente háromszor edzett, még a szeptember végi nagy viharok alatt is. Angie keddenként Piton laborjában töltötte az estéit. A férfi rengeteg bájitalfőzési fortélyra tanította meg, így az órai munka már egyáltalán nem okozott gondot a lánynak. Piton megtartotta azt a szokását, hogy a különórákon szinte barátságos hangvételben beszélt, a tanórákon pedig továbbra is sértegette Angelát. A lányt ez eleinte zavarta, de egy idő után kezdett hozzászokni. Munka közben nem sok szót váltottak a szakmai témák kitárgyalásán kívül, Angie édesanyját ritkán említették, inkább az iskolai életről beszélgettek. Angela örömmel vette észre, hogy a tanár egyre ritkábban tett gúnyos megjegyzéseket Siriusra, és egyszer még azt is megkérdezte a lánytól, hogy jönnek ki az apjával. A barátai gyakran piszkálták azzal, hogy a szabadidejét képes a vén denevérrel tölteni, de végül elfogadták a helyzetet, és a lány jelenlétében nem nagyon gúnyolódtak Pitonon.

Október első hetében az egyik ebéd közben Dumbledore olyan bejelentést tett, aminek hatására mindenki nagyon vidám lett. Halloween ebben az évben pont szombatra esett, így ez a nap három fontos eseményt tartogatott a diákok számára. Délelőtt az év során először kaptak kimenőt Roxmortsba a hamradévesnél idősebb diákok, délutánra lett kitűzve az első kviddicsmeccs időpontja, amin a Griffendél csapata mérhette össze erejét a mardekárosokkal, estére pedig az igazgató halloween-i lakomát szervezett.

Harry ezután még több és keményebb edzést tartott, így már egy szabad estéjük sem maradt, főleg azután, hogy Sirius beindította a párbajszakkört, amin rengeteg diák jelent meg, de sok tanár is részt vett rajta. Párosával kellett felállniuk, és így ismételték át a mindenki által ismert támadó és védekező bűbájokat. Ezután Sirius elmondta, hogy mit fog nekik tanítani az év során.
- A sötét varázslók nem ismernek szabályokat, nem fogják megvárni, amíg felállsz a földről, így a gyorsaság mindennél fontosabb. Ők nem Capitulatusszal akarnak majd legyőzni Titeket, hanem főbenjáró átkokkal. Az Imperio-t és a Crucio-t még kivédik a pajzsbűbájok, de az Adava Kedavrát nem. Ha meg akarnak ölni, ugorj el az átok elől, vagy ne hagyd, hogy a halálfaló kimondja azt. Harc közben nem elég külön-külön védekezni és támadni, egyszerre kell végrehajtani a kettőt. Ezért legelőször azt kellene megtanulnotok, hogy hogyan kell támadás közben is fenntartanotok a már létrehozott pajzsokat. Teljesen ki kell ismernetek a pálcátokat, hogy egyszerre két vagy több varázslatot is végrehajthassatok vele.

Miközben keresztapja beszélt, Harry önkéntelenül is összerázkódott. Eszébe jutottak küzdelmei a halálfalókkal és Voldemorttal. Ő már ismerte az érzést, hogy milyen életveszélyben lenni, és nem kívánta senkinek. Örült, hogy eljött a szakkörre, mert eddig mindig a szerencse mentette meg, mostantól kezdve azonban már maga akarta irányítani a harcokat.
Sirius itt is remek tanárnak bizonyult. Először azt gyakorolták, hogy az eddig pár másodpercre létrehozott pajzsokat hogyan tudják pusztán az akaratukkal fenntartani. A férfi nem volt türelmetlen, addig dolgoztatta őket, amíg mindenkinek sikerült a feladat. Minden pároshoz odament, és segített nekik. Az óra végére Harry már eljutott arra a szintre, hogy bármilyen hosszan életben tudta tartani a pajzsbűbáját, semmi sem zökkentette ki a koncentrálásból. A többieknek is jól ment, Angela csak akkor hibázott, amikor az apja felkiáltott, hogy tesztelje, mennyire tudják a diákok kizárni a külső hatásokat.
Az összes diák vidáman vonult vissza a klubhelyiségébe, mindenki meg volt elégedve a saját teljesítményével. Csak Hermione volt egy kicsit dühös, mert ő Dracóval dolgozott, és a fiú úgy próbálta kizökkenteni a koncentrálásból, hogy időnként belecsípett, pedig inkább hálás lehetett volna, mert a griffendélesek közül egyedül a lány volt hajlandó a párja lenni. Ron nem nagyon tudott figyelni a barátaira, ugyanis gyakorlás közben a pajzsát áttörte Ginny csuklasztó bűbája, és ennek hatása csak lassan múlt el.

Október 30-án a vacsoránál a griffendélesek asztala körül különböző rikító színű papírrepülők repkedtek, és végül mindegyik ötöd- és hatodéves tányérjába is pottyant egy. Az összes levél a következő szöveget tartalmazta:

Kedves utódaink!

Mivel ez az utolsó Halloweenünk a Roxfortban, úgy határoztunk, hogy holnap éjszaka hatalmas bulit csapunk a klubhelyiségben. A lányok legyenek dögösek, a fiúk igyekezzenek minél több kaját felhozni a lakomáról, a piáról mi gondoskodunk!

A Hetedévesek

u.i.: A dedósoknak ne szóljatok!!!

Hermione eleinte nem volt túl lelkes, sőt azt fontolgatta, hogy szól McGalagonynak, de Ron meggyőzte arról, hogy rájuk fér egy kis lazítás, főleg szegény ötöd- és hetedévesekre, akikre az RBF és a RAVASZ vár.
Már épp indultak volna bűbájtanra, amikor Harry elé egy újabb papírrepülő érkezett, ez azonban egyszerű fehér pergamenből volt, így a fiú rájött, hogy ez nem egy újabb meghívó a bulira, ezért gyorsan el is olvasta.

Kedves Harry!

Gondolom emlékszel még a nyári beszélgetésünkre, amikor azt kértem, hogy járjál hozzám különórára. Azt hiszem, itt az ideje, hogy megkezdjük ezeket a foglalkozásainkat a jövő héttől. Úgy tudom, kedd esténként Miss Black bájitaltan különórára jár, így feltételezem, hogy ezen a napon nem tartotok kviddicsedzést. Kedd este 6- kor várlak az irodámban, a jelszó: Gumimaci.
Sok sikert holnapra!

Albus Dumbledore

A fiút nagyon felizgatta a hír, kíváncsi volt, hogy mit akar neki tanítani Dumbledore, de nem volt sok ideje ezen gondolkozni, mert sietnie kellett az órájára.

Másnap reggel Harry tartott még egy rövid edzést csapatának, aztán elengedte őket Roxmortsba. Ő viszont a pályán maradt Ronnal gyakorolni, mert barátja még mindig nem volt eléggé biztos magában. Angie Hermionéval és Ginnyvel kelt útra, betértek kedvenc nyári helyeikre, végül elugrottak a Szellemszállásra, azonban a ház nem volt üres, ugyanis Sirius Fleurt látta vendégül.
- Sziasztok, lányok! Hát Ti hogyhogy itt vagytok? – a férfi eléggé zavarban volt.
- Csak eljöttünk pár holmimért, amit nyáron itt felejtettünk, de ne aggódj, nem zavarunk sokáig – felelte ingerülten Angie.
- Dehogy zavartok, csak meglepődtem, azt hittem, hogy a Három Seprűben töltitek a napot. Fleurt egy teára hívtam meg, ha van kedvetek, csatlakozhatnátok hozzám.
- Inkább felmegyünk a szobámba.
A lánynak nem volt túl jó a kedve ezek után, de Ginnynek sikerült őt felvidítania azzal, hogy szóba hozta az esti bulit.
- Reggel hallottam, hogy Will megkérdezte, hogy mész-e a buliba… Mi van köztetek? Mármint a majdnem-csók óta?
- Igazából semmi, azt hittem, megsértődött rám, de azóta is sokat dumálunk.
- Húúú, akkor ma lehet, hogy újra próbálkozik. Akkor viszont ki kell csípned magad!
- Nem tudom, hogy akarom-e, hogy „próbálkozzon”! Viszont Neked van miért kiöltöznöd!
- Miért? – kérdezte meglepetten a vörös hajú lány.
- Tetszik Harry, nem? Itt az ideje, hogy összejöjjetek!
- Ááá, én őt úgyse érdeklem…
- Ebben tévedsz! Még a múltkor beszélgettem vele, és azt mondta, hogy szép és jófej vagy! És ez ahhoz képest, hogy ő egy fiú, már kész szerelmi vallomás! – nevetett fel Angie. – Viszont az zavarja őt, hogy Ron húga vagy, gondolom fél a reakciójától. Valahogy meg kéne mutatnod neki, hogy már nem vagy kislány!
Ginny ezután feltűnően jókedvű volt.
- Tényleg, Hermione, Neked nem tetszik senki? – kérdezte Angela.
- Nem, tényleg nincs senki. Engem most jobban leköt a tanulás.
- Jajj, ne csináld már! Ki tudja? Lehet, hogy ma este megismerkedsz álmaid hercegével!
- Az se biztos, hogy lemegyek este a buliba. Úgysincs mit felvennem!
- Emiatt ne aggódj, szívesen adok kölcsön neked az én ruháimból. Gyerünk csajok, túrjuk át a szekrényt! – javasolta lelkesen Angela.
Végül mindhármuknak találtak megfelelő öltözetet, és azokat a hátuk mögé rejtve elköszöntek Siriuséktól, aztán elindultak vissza a Roxfortba.

Délután 3- kor a csapat Harry vezetésével kivonult az öltözőből, ahol még a kapitány pár jótanáccsal látta el őket. Szerencséjük volt, mert nem fújt a szél és nem esett az eső, de a nap se tűzött túl erősen, így semmilyen természeti tényező nem akadályozta őket. Az új tagok Ronhoz hasonlóan elég idegesek voltak, és a nagydarab mardekárosok látványa még fokozta az aggodalmaikat. Szerencsére a lányok teljesítették Harry kívánságát, gyakran végezte erősítő gyakorlatokat, így fizikailag is felkészültek a harcra.

Madam Hooch sípszavára elrugaszkodtak a földtől, és miután a tanárnő elengedte a labdákat is, kezdetét vette a meccs. A mardekárosok tényleg nem bántak kesztyűs kézzel a három hajtólánnyal, gyakran centikkel kerülték csak el a feléjük süvítő gurkókat. Persze Stanley és Gabriel sem kímélték a mardekárosokat, egy erős ütéssel majdnem sikerült lelökniük Monstrót a seprűjéről. A hajtók között kemény küzdelem zajlott, de a griffendéles lányok jobbnak bizonyultak, így a győzelemhez csak arra volt szükség, hogy Harry végre elkapja a cikeszt. Ron is remekül játszott, az egész játék alatt parádésan védett, néha még a közönséggel is együtt énekelte a csapat indulóját.

Harry élvezte a játékot, megfigyelte, hogy az ellenfele nagyon lassú, így nem tartott tőle különösebben. Malfoyjal küzdeni sokkal nehezebb volt. Az első edzésen megkezdett versenyük eredménye már 888-854-re módosult, így a fiúnak már nagy gyakorlata volt a cikesz észrevételében. Alig 20 perce játszottak, amikor a mardekárosok térfelén megpillantotta a kis aranylabdát. Azonban az ellenfele is észrevette, hogy Harry meglátta a cikeszt, és ő ráadásul pár méterrel közelebb is volt hozzá. Azonban Harry nem hiába volt elismert játékos, könnyedén beelőzte az újonc fogót, így a végeredmény 320-150 lett. Amikor leszálltak a földre, a közönség nagy része betódult a pályára, Sirius is hosszan ölelgette Angie-t és Harryt. Amikor a tömeg szétoszlott, Draco sétált oda hozzájuk.
- Én már a tizedik percben megláttam a cikeszt… de azért jók voltatok! Te is Gólkirály! – ekkor mindenki meglepetésére Ronnal is kezet fogott, majd otthagyta a meglepett társaságot.
Harry hosszan dicsérte társai teljesítményét, de előre bejelentette, hogy az edzések keménységén nem fog változtatni. A klubhelyiségben társaik hatalmas üdvrivalgással fogadták őket.

Az esti lakomán a Griffendél asztalánál ülők voltak a leghangosabbak, többször is előadták a Dean által írt csapatindulót is. A zajongás miatt kivételesen egy tanár sem szólt rájuk. Az ételek isteniek voltak, a három legidősebb évfolyam pedig vidám hangulatban várta az esti bulit, Ron például úgy hallotta, hogy a hetedéveseknek sikerült jó néhány üveg alkoholt is becsempészniük. Ez az információ annyira nem lelkesítette Hermionét, de az általános jókedv rá is átragadt. Angie is vidám volt a győzelem miatt, de apjának megint sikerült kiakasztania őt azzal, hogy a tanári asztalnál megint Fleur fülébe sutyorgott, egyszer pedig még egy szál virágot is elővarázsolt neki a semmiből. Az zavarta a leginkább, hogy az apja nem vallja be neki, hogy Fleurrel jár, pedig ő nem tiltakozott volna, de az nagyon bántotta, hogy a férfi nem őszinte vele.

A vacsora befejeztével a hatodéves lányok hálószobájába mentek, elkezdtek készülődni a bulira, és ez órákra lekötötte őket. Hermione hullámos hajához – amit Angie szépen kifésült – remekül illett a kiválasztott fodros zöld ruha. A lány eleinte nem érezte jól magát benne, túl kihívónak találta, de miután a két lány kisminkelte, belenézett a tükörbe, és megállapította, hogy barátnői jó munkát végeztek. Ginny megfogadta Angela tanácsát, és egy olyan aranyszínű ruha mellett döntött, ami jól kihangsúlyozta nőies alakját. Reménykedett benne, hogy végre Harry is észreveszi, ő már nem egy kislány. Angie is izgatottan készült, ugyanis a meccs után Will odament hozzá, és megkérdezte, hogy táncolnak-e majd este. Egy halványlila, testhez simuló ruhát vett fel, amit apró ezüstcsillagok díszítettek. Elégedetten nézegette magát a tükörben, de úgy érezte, hogy valami még hiányzik. Végül pár hajtincsét a ruhával egyező színűre varázsolta.

Este 10 után a három barátnő együtt ment le a klubhelyiségbe, ahol megállapították, hogy a hetedévesek tényleg kitettek magukért. A mennyezet alatt színes fénygömbök repkedtek, és hangos zene szólt az egyik sarokból. Az asztalokat félretolták, ott voltak felhalmozva a lakomáról zsákmánykolt finomságok, és a becsempészett italok. Társaik többsége már eléggé ellazulva táncolt, Ron, Dean és Seamus pedig egy asztal tetején ugrált egy új Griffendél-indulót énekelve:

Aranyszínű oroszlán, kígyót eszik, s így kiált:
Griffendél, Griffendél a legnagyobb király!

A sor végére érve Ron leesett az asztalról, és Lavander ugrott oda hozzá, hogy felsegítse. Hermione dühösen forgatta a szemét:
- Hű, de jó buli! Mindenki hullarészeg…
Ekkor Harry sétált oda hozzájuk, kezében egy üveg vajsörrel.
- Azta, Ginny! Ööööö, nagyon jó a ruhád! Vagyis izé, jól nézel ki! – mondta elvörösödve, és inkább a meccsről kezdett el beszélgetni a lánnyal.
Will egy fotelban ülve várta Angie-t, és amikor észrevette, rögtön felkérte táncolni. Így aztán Hermione egyedül maradt, és mivel egyedül táncolni nem volt kedve, leült az első fotelre, amit szabadon talált. Hirtelen egy fiú szólította meg nem túl barátságosan. Malfoy volt az.
- Granger, elfoglaltad a helyem!
- Nem volt ráírva a neved…
- Csak egy italért ugrottam el! – válaszolt a fiú, de nem üldözte el a lányt, inkább leült a fotel karfájára, és vajsörrel kínálta Hermionét.
- A Weasley haverod nagyon jól elvan azzal a liba Brownnal, mit szólsz?
- Ja, láttam…
- És nem vagy mérges?
- Miért lennék az?
- Azt hittem, együtt jártok!
- Dehogyis, csak barátok vagyunk!
Ezután még egy darabig beszélgettek, de úgy döntöttek, hogy nem valószínű, hogy javul a buli színvonala, ezért inkább elmentek aludni. Draco búcsúzóul ennyit mondott a lánynak:

- Granger, ma egész normálisan nézel ki…
- Te meg ma majdnem normálisan viselkedsz! – nevetett fel Hermione, aztán elköszöntek egymástól.

A buli odalenn azonban tovább folytatódott, Harry nagy nehezen felkérte Ginnyt táncolni.
- Csak azt nem értem, hogy a tanárok miért nem hallják meg ezt a hangzavart! – kiabálta a fiú fülébe a lány.
- A hetedévesek hangszigetelő bűbájjal látták el a tornyot! – ordibálta Harry, de Ginny nem értette, amit mondott, ezért közelebb kellett hajolnia. Ekkor a lány hirtelen megcsókolta. A fiú egy pillanatra megdermedt, de aztán lelkesen viszonozta a csókot. Innentől kezdve nem sokat beszéltek, pedig a szájuk sokat mozgott. :)

Angie és Will sokáig táncoltak, de mikor elfáradtak, csak egy üres fotelt láttak az egyik eldugott sarokban, így a fiú azt javasolta, hogy Angela üljön az ölébe. Egy darabig beszélgettek Will továbbtanulási terveiről, aztán arról, hogy ki milyen zenét szeret, végül a fiú megcsókolta Angie-t, aki most nem kapta el a fejét. Ezután túlságosan el voltak foglalva egymással, így nem vették észre, hogy kinyílt a klubhelyiség bejárata, és hogy valaki lehalkította a zenét.

Az illető Sirius volt, aki amikor meglátta, hogy egy hatalmas buliba csöppent, kutyaugatáshoz hasonló nevetést produkált.
- Szerencsétek, hogy én jártam erre, és a Kövér Dáma nekem panaszkodott a hangzavar miatt. Kellemetlen helyzetben lennétek, ha McGalagony, vagy Piton előtt buktatok volna le. A hangszigetelő bűbájt belülről kell a toronyra küldeni, mert így a külső portréalakokat sem zavarnátok! Elhihetitek, nekem van tapasztalatom a titkos bulik megszervezésében! Amikor mi voltunk végzősök… - a férfinak ekkor elállt a lélegzete, ugyanis beszéd közben véletlenül pont abba a sarokba nézett, ahol Angeláék voltak.
- ANGELA BLACK! - üvöltötte el magát, mire a lány és Will felpattant. – AZONNAL ERESZD EL A LÁNYOMAT, TE…TE… - pálcájával a kezében, iszonyatosan dühös arccal indult meg feléjük, így a fiú jobbnak látta elszaladni. Ezért aztán Sirius csak a lányával kiabálhatott.
Nagyon durva megjegyzéseket tett a lánya öltözékére és viselkedésére, és a lány már majdnem elkezdett sírni.
- Szégyent hoztál rám! – Harry ekkor közbe akart lépni, de Angela elkezdett kiabálni az apjával.
- Nincs jogod így beszélni velem, és beleszólni az életembe. 15 évig nem tudtam rólad semmit, most meg te akarod megmondani, hogy hogyan viselkedjem. Bezzeg te akkor enyeleghetsz Fleurrel, amikor csak akarsz, az se zavar, ha az egész iskola látja, aztán még hazudozol is nekem. Persze Harryre nem szólsz rá, ő is azt csinál, amit akar. Ráadásul most elüldözted azt a fiút is, aki foglalkozott velem. Nem érdekel a véleményed, utállak! – azzal a lány felszaladt a hálószobákhoz vezető lépcsőn, Sirius pedig elhagyta a klubhelyiséget. Harry megpróbálta megállapítani keresztapját, de rájött, hogy jobb lesz, ha holnap beszél a férfival. A hangos veszekedés után mindenkinek elment a kedve a bulizástól, így eltakarították a romokat, és mindenki elment aludni.

9................