Szerző megjegyzése:

Ez a fejezet elég lassan született meg, ezért úgy érzem, egy kicsit darabos lett, de remélem,azért tetszeni fog! Fejben már eléggé előre haladtam a történetben, úgyhogy alig győzöm leírkálni az ötleteimet!(Ennek az egyik tanárom nem igazán örül, mert gyakran az órai jegyzeteim sarkába kerülnek ezek a kis szösszenetek:D) Szóval ez a fejezet már a Roxfortban játszódik, a tanévkezdést mutatja be, SVK-val, bájitaltannal, és kviddicsválogatással! Jó olvasást mindenkinek!

A fiúhálóban azonban nem voltak ilyen nyugodtak a kedélyek. Mikor Draco belépett a szobába, még csak Seamus és Dean volt odabenn. Már épp rátámadtak volna, amikor belépett Neville, aki már hallott vacsora közben az új helyzetről, így lecsillapította társait. Draco elhelyezkedett az ágyban, de hirtelen szétrántották a függönyét. Ron volt az, és tajtékzott a dühtől.
- Mit képzelsz magadról, te görény? Ez az én ágyam!
- Nem volt ráírva…
- Azonnal vedd le az undorító patád a takarómról, ez már 5 éve az én helyem. Elegem van ebből az egészből, nem érdekel, mit mondott Dumbledore, én továbbra is hányok tőled.
- Én nem kértem, hogy jópofizzatok velem – felelte sértetten Draco, és átköltözött az utolsó üres ágyba. Behúzta a függönyt, és onnantól kezdve nem lehetett a hangját hallani.

Reggel Malfoy ismét külön ült az asztalnál, de most Harry nem engedte a lányoknak, hogy magukhoz hívják őt.
- Nem felejtettem el, hogy mit kért Dumbledore, de Ron nem bírja elviselni. Végülis érthető, Malfoy mindig őt cikizte a legtöbbet. Nem fogunk vele veszekedni, de nem kell, hogy mindig velünk lógjon.
Étkezés közben megkapták az órarendjüket. Kemény nap várt rájuk: Délelőtt dupla átváltoztatástan, délután egy sötét varázslatok kivédése és egy bájitaltan.
- Ne, első nap rögtön megkapjuk Pitont! – nyögött fel Ron – De Sirius órája biztos király lesz… - ezt már bizakodóbb hangon mondta.

Nem tévedtek, tényleg kemény napjuk volt. McGalagony nem teketóriázott, rögtön elkezdték átismételni az elmúlt év végén tanultakat. Harry meg is bánta, hogy nyáron nem lapozta át a jegyzeteit, ugyanis a sok hiba miatt az egész csoport büntető házifeladatot kapott. Óra után a házvezető tanára magához hivatta a fiút. Harry meg volt róla győződve, hogy az órai teljesítménye lesz a téma, de fellélegezhetett, mert McGalagony csak arra figyelmeztette, hogy minél előbb alakítsa ki az új kviddics csapatot, hogy hamar elkezdhessék az edzést. Harry a beszélgetés után csatlakozott társaihoz, de csak arra volt ideje, hogy bekapjon pár falatot az ebédből, és már indultak is Sirius első órájára. Szerencséjükre idén a hugrabugosokkal voltak egy csoportban, így nem kellett semmilyen balhétól tartaniuk.

Angie látta az apján, hogy eléggé izgul, az óra mégis fantasztikus volt, a diákoknak nagyon bejött Sirius laza stílusa, szinte játéknak tekintették az általuk ismert átkok és védővarázsok átismétlését. Sirius röviden ismertette tantervét, aztán felhívta a figyelmüket a hamarosan induló párbajszakkörre. Ezt a bejelentést szinte mindenki lelkesen fogadta, de a régi DS- tagok kicsit elszomorodtak, mert ez azt jelentette, hogy többé nem lesznek gyűléseik. Aztán hamar belátták, hogy Sirius órái talán még jobbak lesznek, főleg ha nem hagy fel azzal a szokásával, hogy Pitonról mesél anekdotákat. A mókás történeteket minden diák díjazta, kivéve Angelát. Óra után oda is ment az apjához:
- Szerintem nem fair, hogy a háta mögött kibeszéled Piton professzort. Elveszed a tekintélyét a többi diák előtt. Te mit szólnál hozzá, ha az óráján rólad mesélne kínos sztorikat?
- Jaj, én csak viccelődtem. És ezek a történetek mind igazak! Amúgy hogy tetszett az órám?
- Remek voltál, Apa! Mindenkit lenyűgöztél, büszke vagyok Rád! De most rohannom kell bájitaltanra.
Hiába futotta végig a bájitalteremhez vezető utat, mégis elkésett.
- Elnézést professzor úr, csak édesapámmal kellett beszélnem valamiről!
Piton válaszra sem méltatta:
- Nos, ha már senki sem óhajt tanulás helyett családi életet élni, akkor itt az ideje, hogy végre megkezdjük az órát. A RAVASZ- előkészítő anyaga nagymértékben épül az eddig tanultakra, így aki eddig silány teljesítményt nyújtott, továbbra sem számíthat jobb jegyre. Ide csak a legjobbak járhatnak, aki nem produkál megfelelő eredmény, hamar távozik közülünk. Mostantól kezdve párosával fognak dolgozni – a diákok ekkor elkezdtek párokba állni -, a párokat én fogom összeállítani!
Egyeseknek nem volt oka tiltakozni, Harry társa például Angela lett. A fiú nagyon örült ennek, hiszen a nyári vizsga eredménye is azt mutatta, hogy a lánynak van érzéke a bájitaltanhoz. Ron pedig Hannah Abbott-tal került össze, aki nem a legügyesebbek közé tartozott, de egy nagyon kedves lány volt. Mások már nem voltak ilyen elégedettek, főleg Hermione és Draco nem, ugyanis nekik együtt kellett dolgozni. Nehéz lett volna megállapítani, hogy melyikük dühösebb ezért, de Dracóval eddig mindig kivételezett Piton, így az ő felháborodása feltűnőbb volt. Ahogy kicsengettek, rögtön kiviharzott a teremből, így Hermionének kellett átadni az órai munkájuk mintáját Pitonnak. Rajtuk kívül egyedül Harryék főzete lett folyékony, így a tanár rögtön leosztályozta őket.
- Granger és Malfoy, valamint Black munkája elfogadható, a többiek elégtelent kapnak.
- Professzor úr, és Harry? – Angela azt hitte, hogy a tanár csak véletlenül nem sorolta közéjük a fiút.
- Miss Black, nem vagyok sem teljesen hülye, sem vak. A főzetet maga készítette egyedül, Potter egész órán a lábát lógatta.
Angela feleselni akart, de Harry leállította, mondván, hogy őt úgyse nagyon érdeklik az órai munkákra kapott jegyet, felesleges emiatt balhézni Pitonnal.

Elindultak a klubhelyiség felé, de útközben elakadtak, mert a folyosó közepén pár mardekáros párbajozott… Illetve a mardekárosok küldték sorban a rontásaikat valakire… Dracóra. A fiú már alig bírta kivédeni régi háztársai támadását. Több griffendéles is nézte az egyenlőtlen küzdelmet, de senki nem avatkozott közbe. Harry már emelte volna a pálcáját, amikor megjelent McGalagony, a mardekárosok pedig elszaladtak.
- Mindannyian szégyellhetik magukat! Egy igazi griffendéles nem hagyja cserben bajbajutott társát, és nem tűri az igazságtalanságot. Potter, magától többet vártam volna! 20 pont a Griffendéltől! Malfoy, ha megsérült, menjen a gyengélkedőre.
A legtöbb griffendéles a pontlevonás miatt mérgelődött, de Harry és Angie inkább felsegítették Dracót.
- Draco, én… - kezdett volna magyarázkodni Harry, de a fiú közbevágott:
- Nyugi Potter, láttam, hogy be akarsz szállni a párbajba. De nem kell hősködnöd, meg tudom védeni magam!
- Hát most nem egészen így néztél ki…
- Megnézném, hogy te hogy harcolnál, ha nyolcan támadnának rád hátulról…
- Fiúk, szerintem induljunk vissza a klubhelyiségbe, hátha visszajönnek a mardekárosok! Nem kéne velük összefutni, mert így is csak hárman vagyunk.
- Ááá, ne aggódj, ha a hős Potter itt van, egy lánynak sem eshet bántódása! Nekem még vissza kell mennem Piton professzorhoz!
- Miért? – kíváncsiskodott Angie.
- Mi közöd…na jó, csak azért, mert megkért, hogy jelentsem, ha a mardekárosok megtámadnak.
- Ne kísérjünk el? – kérdezte Harry.
- Nem vagyok óvodás, akit kísérgetni kell! – felelte Draco, és elindult vissza a pincébe.

Este a klubhelyiségben gyakoroltak egy kicsit átváltoztatástanra, aztán páran összeültek beszélgetni. Ginny elmesélte, hogy Fleur lett az új mágiatörténet tanár, és gonoszan megjegyezte, hogy Ron már sajnálhatja, hogy elszúrta az RBF–jét. Ron erre elvörösödött, és nem nagyon szólalt meg ezután. Harryék beszámoltak a Dracót ért támadásról, és arról, hogy Piton jelentést kért az ilyen esetekről. Harry ekkor vette észre, hogy Draco ül tőlük pár fotellel arrébb, így odahívta magukhoz, hogy kifaggassa arról, hogy mit mondott Piton. Emiatt Ron eléggé begurult, és bejelentette, hogy inkább elmegy aludni.
Draco nem árult el túl sok mindent, csak annyit mondott, hogy a tanár figyelmeztette őt, hogy ezentúl jobban vigyázzon a folyosókon.

A beszélgetés közben Angie ölébe ugrott a kiscicája.
- Tényleg Ang’, kitaláltad már, hogy mi lesz a neve? – kérdezte Hermione.
- Sajnos még nem, egyszerűen semmi jó ötletem sincs.
Ekkor lépett oda hozzájuk Ginny egyik osztálytársa:
- Nem kértek színváltós marcipánt? Most küldték a szüleim!
- Ez az! – kiáltott fel nevetve Angie. – Marcipán!!!
- Öööö, most mi bajod van? – kérdezte Ginny.
- Hát Marcipán! Ez lesz a cica neve!
A lány örömében gyorsan rá is varázsolta a macska nyakörvén lógó bilétára a Marcipán nevet.*

A hét további napjai is gyorsan repültek el, az órák továbbra sem lettek könnyebbek. McGalagony a Malfoyt ért támadás óta még szigorúbb volt, így a griffendélesek minden este kénytelenek voltak gyakorolni. Pitonnak minden órán volt pár gonosz megjegyzése, ezek általában Harrynek és Ronnak szóltak. Angela munkáiba nem köthetett bele, de amikor a lány főzetének állaga és színe tökéletesen megfelelt a tankönyvben leírtaknak, nem bírta türtőztetni magát:
- Azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy a szellemi képességek nem feltétlenül apai ágon öröklődnek!
- Tanár úr, legyen szíves nem sértegetni az édesapámat! – felelt Angela vörös arccal, de udvarias hangvételben.
- Az én óráimon nem szokás, hogy a diákok parancsokat osztogatnak! – csattant fel Piton.
- Nem parancs volt, csupán egy kérés!
Erre már a tanár sem tudott válaszolni, a griffendélesek pedig ámulattal néztek a lányra, akik úgy tudott vitatkozni Pitonnal, hogy nem lett pontlevonás a vége, Angie azonban nem volt büszke erre, zavarban volt, és utána leszegett fejjel dolgozott tovább. Arra számított, hogy a tanár megbünteti, vagy legalábbis nem hagyja abba a vitát, akkor legalább egy idő után elmúlt volna ez a feszültség.

Esténként a klubhelyiségben gyűltek össze beszélgetni, ilyenkor néha Draco is csatlakozott hozzájuk, általában olyankor, amikor együtt tanultak. A beszélgetésekbe nem nagyon folyt bele, főleg azért, mert Ron így is elég gyakran szólt be neki. Az ellentéteket csak növelte az az eset, ami az egyik SVK óra után történt. Angie, Hermione, Harry és Ron a folyosón mentek, amikor a vörös hajú fiú felüvöltött, és elkezdett vakarózni. Ebben a pillanatban az előttük pár méterrel haladó Malfoy megszólalt!
- Á, Weasley, megpróbáltál Bolha-átkot szórni rám? Itt az ideje, hogy felvilágosítsalak, a köpenyem hátsó része pajzsbűbájjal van ellátva… - ezután Draco nevetve haladt tovább.

Péntek délután a kis csapat meglátogatta Hagridot, akinek az óráját a tavalyi év végén leadták.
- Na, mi az? Végre eszetekbe jutottam? – de azért a vadőr mosolyogva fogadta fiatal barátait
- ne haragudj, de rengeteget kell tanulnunk! – felelte Hermione, ezután egymás szavába vágva számoltak be a szenvedéseikről, amiket tanáraiknak köszönhettek.
Hagrid nagyon megértő volt velük, de egyetértett a lányokkal, hogy Siriusnak nem kellene Pitonon gúnyolódni, főleg nem a diákok előtt.

Harry szombat délelőttre hirdette ki a kviddicsválogatást, és hosszas győzködés után Angie-t is rávette, hogy jelentkezzen a tavalyi év végén megüresedett hajtó posztra. Összesen három új tagra volt szükségük: az iskolát tavaly elhagyó Weasley ikrek és Angelina Johnson helye vált szabaddá, így terelőket és egy hajtót kerestek. A válogatáson elég sok griffendéles vett részt, így Harry a csapattársai segítségét kérte. Egyöntetűen úgy vélték, hogy a hajtók között Angie szerepelt a legjobban, így őt választották. A terelők kiválasztásánál viszont bajban voltak. A legjobbnak Jerry Walls, egy sportos testalkatú ötödéves tűnt, de két negyedéves fiú, Stanley Doyle és Gabriel Nokes sokkal inkább együtt tudtak működni, mint Walls és a párja. Végül Harry úgy döntött, hogy a terelőknél nagyon fontos az összejátszás, figyelniük kell egymásra, így a két negyedéves került a csapatba. Harry be akarta hívni az öltözőbe a frissen összeállt gárdát egy kis megbeszélésre, de először nem találta Angie-t. A lány egy Will Turner nevű hetedévessel beszélgetett, aki a válogatáson csak nézőként vett részt. Harry kénytelen volt megzavarni őket, amiért Will egy nagyon csúnya arckifejezéssel jutalmazta…

A csapatgyűlésen mindenki vidám volt, biztosították egymást arról, hogy idén is a Griffendélé lesz a kupa. Megbeszélték, hogy hetente háromszor tartanak edzést, az időpontokban pár nap múlva egyeznek majd meg. Angie még ebéd előtt el akarta újságolni édesapjának a jó hírt, így felkereste a szobájában, de Sirius nem volt egyedül, épp Fleurt látta vendégül.
- Miss Delacour, hadd mutassam be a lányomat, Angelát!
- Örhülök, ’ogy megismerhetlek! Ha jól tudhom, ’Arry és Ron barátja vagy Te is, őketh már én is ismerem!
- Én is nagyon örülök, Miss Delacour!
- Szólíts nyugodthan Fleurnek, elvéghre nem taníthalak!
- Ööö, rendben, Fleur. Elnézést, de most sietnem kell, mert Harryék már várnak. Csak azt akartam elmesélni, Apa, hogy én vagyok a Griffendél új hajtója…
- Ez nagyszerű, régen én is hajtó voltam! Aztán nehogy szégyent hozz rám! Bár ettől nem kell félnem! – Sirius a lányára kacsintott. – Mindjárt mi is indulunk ebédelni, a nagyteremben látjuk egymást.

Angelának első dolga volt elmesélni Harryéknek, hogy az apja a fiatal tanárnővel volt kettesben. Egy darabig ez volt a téma, de aztán úgy ítélték meg, hogy ha lenne köztük valami, azt előbb-utóbb Sirius úgyis elmondja nekik, addig meg felesleges találgatni.


*: Sokáig gondolkoztam a cica nevén, aztán eszembe jutott, hogy a legjobb barátnőm egyszer egy macskát kapott tőlem és a barátnőinktől karácsonyra, azt a cicát hívták Marcipánnak, de idén novemberben sajnos meghalt. :( Ráadásul Angela nagyjából ebből a barátnőmből és belőlem lett „összegyúrva”, így már egyértelmű volt számomra a névválasztás. :)

7....................