Tsuru no Ongaeshi
Réges rég élt egy távoli szigeten egy fiatal férfi.
Egy napon mikor éppen a földjén szorgoskodott hírtelen egy csodálatosan szép fehér daru zuhant le
az égből.
A férfi megvizsgálta a madarat, akinek a zuhanás közben eltört a lába. A férfi észrevette hogy a madár szárnyába egy nyílvessző fúródott, és ezért zuhant le a levegőből.
Kihúzta a daru szárnyából nyílvesszőt, és ellátta a sebet. Odaadó gondoskodásának köszönhetően a daru gyorsan visszanyerte erejét és egészségét, és így ismét tudott repülni.
A férfi így búcsúzott a darutól:
- Légy óvatos, és kerüld a vadászokat!
A daru hatalmas szárnycsapkodással emelkedett fel a férfi feje fölé, amit köszönete jeléül háromszor körberepült, és elrepült.
Amint sötétedni kezdett a férfi hazaindult.
Azon az estén valaki kopogtatott a férfi házának ajtaján. Gondolta megnézi ki kopogtatott be hozzá éjnek idején.
Amikor kinyitotta az ajtót egy gyönyörű nőt látott az ajtaja előtt állni, akivel azelőtt még sohasem találkozott.
A nő megszólalt:
- Üdvözöllek itthon! Én vagyok a feleséged.
A férfi teljesen összezavarodott és így szólt:
- De hát te nem az én feleségem vagy!
Különben is ha az is lennél akkor sem tudnálak eltartani mivel olyan szegény vagyok mint a templom egere!
- a titokzatos nő így válaszolt a kezében lévő kis zacskóra mutatva-
- Ne aggódj, van nálam egy kevés rizs!- majd bement a kunyhóba és elkezdett vacsorát készíteni
A fiatalember tanácstalan volt, de végül ők ketten együtt boldogan éltek együtt.
És a rizses zsák minden nap, amikor megéheztek továbbra is megtelítődött.
Egy napon a feleség megkérte férjét hogy építsen számára egy varró szobát ahol egyedül lehet.
Amikor a szoba elkészült a nő megígértette a férjével hogy soha sem fog benézni a szobába a kulcslyukon keresztül.
A férj megígérte hogy betartja az ígéretét. A nő ezután bezárkózott a szobába és hosszú ideig nem jött ki onnan.
A férj először türelmesen várakozott az ajtó előtt ahogyan megígérte.
Eltelt egy hét, amikor a szövőszék hangja hírtelen elcsendesült, és a feleség aki az egy hét alatt nagyon lesoványodott kilépett a szobából.
A kezében tartotta a legszebb ruhát amelyet férje valaha látott.
- Holnap vidd el ezt a ruhát a vásárra és a lehető legmagasabb áron add el!- utasította férjét
Másnap a férj a felesége utasítása szerint cselekedett, és sikerült neki borsos áron eladni az előkelő ruhadarabot.
Amikor hazatért a pénzzel mindketten nagyon boldogok voltak.
Ezután a feleség visszatért a szobába ahol folytatta a szövést.
A férj elkezdett töprengeni azon hogy hogyan képes a felesége ilyen szép ruhákat szőni fonál nélkül.
A kíváncsisága felülkeveredett rajta és belesett a felesége ajtaján.
A férfi nem hitt a szemének. A szövőszék előtt egy daru ült aki saját tollát használva fonálként szőtt.
Amikor a daru észrevette a meglepett férfit így szólt:
- Én vagyok az a daru akit hosszú idővel ezelőtt mentettél meg.
Hogy megháláljam a jóságodat egy asszony alakját vettem fel, és a feleséged lettem .
De most hogy megláttad az igazi alakomat nem maradhatok veled tovább, el kell mennem.
Itt hagyom neked ezt a ruhát hogy örökké emlékezz rám.
A daru ekkor felrepült az égbe maga mögött hagyva egykori férjét, és örökre eltűnt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
