Totgeliebt
Bill: A dal arról mesél, milyen rossz az, ha
eltávolodsz attól, akit szeretsz. És nem tudod megakadályozni. Nekem is volt már
olyan, mikor együtt voltam egy lánnyal, és kénytelen voltam végignézni, ahogy
tönkre megy a kapcsolatunk.
Spring nicht
Bill: Ez tényleg egy szomorú szám. Arról, szól, ha valaki felad
mindent.
Tom: Néhány embernek támadhat olyan érzése hirtelen, hogy már
semmi nincs, ami életben tartaná.
Bill: Ilyenkor kívülállóként az ember teljesen tehetetlen. Amit
a számmal mondaniu szeretnénk: Sosincs arra elég nagy ok, hogy feladjuk az
életünket! Valahogy majd minden megy tovább! Szerencsére én még sohasem éreztem
ilyet. De az elmúlt évben sok olyan levelet kaptunk a rajongóktól, amelyek elég
kétségbeejtőek voltak.
Néhányan azt írták, hogy a mi zenénk adott nekik erőt a
folytatáshoz. Ezek nagyon megérintettek minket.
Heilig
Bill: Ezt a dalt azoknak az embereknek írtam, akik a
legfontosabbak az életünkben. Sokáig gondolkodtam azon, hogyan írhatnám le ezt
az érzést. A szeretetből indul ki. Ilyenkor eszünkbe jut az a szó, hogy,
„szent”. A dal azt mondja, hogy mindegy mit hoz az élet, ezek az emberek, mindig
nagy értékek lesznek számunkra.
Georg: A családunk és ilyesmi emberek.
Gustav: És a legjobb barátaink……Bill, Tom, és Georg is
ugyanolyan fontos számomra.
Wo sind eure Hände?
Bill: Ennek a számnak az ötlete az egyik koncertünkön
keletkezett. Az előző évi turné mindnyájunknak a legszebb volt. Egy köszönetet
mondó dalt szerettünk volna a rajongóinknak. Hát íme ez az.
Stich ins Glück
Tom: a „stich ins Glück” egy drogfüggő lányról szól. Egyre
fiatalabb tinik élnek a drogokkal. Minden diszkóban, minden partin.
Szörnyű!
Bill: A zenei világban is sok ember van, aki drogokhoz nyúl.
Természetesen néha mi is élünk néha hasonló „legális” dolgokkal, de a csapatunk
nagyon figyel arra, hogy senki se fogyasszon drogokat a körünkben. Nem
drogozunk. Számunkra a drog nem alternatíva.
Ich brech aus
Bill: Ez egy makacs szám. Hiszen én egy meglehetősen keményfejű
ember vagyok. Mindig mindenbe bele kell szólnom, és véghez vinni az akaratomat.
Egyáltalán nem tudom sajnálni, hogy ha valaki mondja nekem mit tettem. Naponta
megéljük ezt, mikor az emberek mondják: „ figyelj csak, én már 20 éve a
szakmában vagyok, és ezt így és így kell csinálnod.” Ez ellen már kezdetektől
fogva próbáltam magam megóvni.
Szabad akaratú szeretnék maradni. Mindig tudni akarom, hogy mit
mikor tegyek, és emellett kiállni. Sosem tudnék olyan számot elénekelni, amit
nem találok jónak, vagy olyan frizurát hordani, ami nekem nem tetszik. A
menedzsmentünk és a lemezcégünk már így ismert meg minket, és mára már
elfogadták ezt.
Reden
Tom: Ez az én történetem az egyik rajongómmal való szexről,
amiről az előző bravoban lehetett olvasni. Tulajdonképpen nem akartam következő
reggel a fiúknak elmesélni a történteket. De kiszedték belőlem. Ez olyan a
többieknek mint egy biológia óra. Ezért olyan érzelmes a szám, mert a többieknek
ez egy felvilágosítás, hogy s mint működnek a dolgok. (nevet)
Nach dir kommt nichts
Bill: Ha van egy barátnőm, akkor teljesen kinyílok előtte. Így
minden oldalamat meg tudja ismerni. És hogyha szétmegyünk, akkor nem tudnám
elképzelni, hogy mégegyszer, újra ennyire kitárulkozzak valaki előtt. Hisz
mindent oda adtam magamból. Ilyenkor mindig utálom magam, hogy hagytam, hogy így
pofára essek. és átkozom a napot, mikor találkoztunk.
Tom: Ez talán furán hangzik, de hasonló ilyen esetem már nekem
is volt egy kutyával XD Én sem tudom elképzelni, hogy valaha is másik kutyám
legyen.
Wir sterben niemals aus
Bill: Tom nagyon sokszor foglalkozik ezzel a témával.
Tom: Ez egy olyan téma, amelynél mindig elérzékenyülök
(vigyorog)
Bill: Hiszünk abban, hogyha valaki elmegy, mindig megmarad
belőle valami. Egyszerűen nem tudjuk elképzelni, hogy valaki meghal és utána
teljesen megszűnik létezni. Mindegy mit hoz az élet- a zenénket senki se veheti
el.
Vergessene Kinder
Bill: Ebben a számban is a rajongóink inspiráltak minket. Sok
levelet kaptunk olyan emberektől, akiknek nehéz sorsuk van. Akiknek már nagyon
korán a saját lábukra kellett állniuk és nagyon nehéz életük van. Akik
intézetben élnek, akik senkit sem érdekelnek. Azért írtuk ezt a számot, hogy
felfigyeljenek ezekre a gyerekekre.
An deiner Seite
Bill: Ez a szám azoknak szól, akik az elmúlt évben mind
mellettünk voltak- a családunk és a barátaink. Nekik szeretnénk valamit
visszaadni. Nincs annál szebb, ha az ember tudja, hogy van valaki, akire mindig
is számíthat, mert sosem hagyja őt cserben.
Néha hosszabb ideig nem beszélek a legjobb haverommal, de tudom,
hogy rögtön ott teremne, ha szükségem lenne rá. Ezeknek az embereknek szeretnénk
mondani, hogy mi is ott vagyunk nekik. Mindegy milyen kötelezettségem van- ha
egy barátom felhívna és azt mondaná: „szükségem van rád” akkor mindent ott
hagynék és segítenék neki.
Schrei
Bill: „ Rendhagyó stílusunk miatt Tom és én az iskolában
állandóan ki voltunk téve a tanárok kritikáinak és a többi tanuló
cikizésének.
A „Schrei” arról mesél, hogy mi egyszerűen nem voltunk
hajlandóak alkalmazkodni az elvárásokhoz, inkább a saját véleményünket
hangoztattuk. A dalban lefestem azt a frusztrációt, mely végigkísérte a
mindennapjainkat, és ami miatt néha kénytelenek voltunk meghajolni a többség
elvárásai előtt. És ezt egyáltalán nem akartuk. Ezért muszáj néha egy jót
üvöltenie az embernek, hogy minden feszültségétől megszabadulhasson. Mikor a
dalt élőben adjuk elő, minden agresszió elszáll belőlem, teljesen
felszabadulok.
Ezen kívül arról is szól a dal, hogy mennyire fontos, hogy az
ember minden szituációban önmaga maradjon.”
Durch den Monsun
Bill: „ A számban azt festem le, hogy amikor az embernek szerelmi bánata van,
akkor szinte alámerül egy teljesen más világba. A legfontosabb sorokat egy
szakítás után vetettem, papírra. Rájöttem, hogy az elválás nagyon elhibázott
lépés volt, és mennyire hiányzik nekem. A „ Durch den Monsun” arról mesél, hogy
az elvesztett szerelmet, egy idegen világban megpróbálom ismét megtalálni, ahol
rengeteg veszély és kaland vár rám. Mikor a srácokkal megtudtuk, hogy a
toplisták első helyére került, magunkon kívül voltunk. Épp egy interjú közepén
tartottunk, de ez nem tartott vissza az ordítozástól és az ugrálástól.
Egyszerűen nem bírtunk magunkkal. Vad ünneplésbe kezdtünk a producereinkkel
együtt. Korábban remélni sem mertem, hogy a dalnak ekkora sikere lesz. „
Leb die Sekunde
Bill: „ Ezt a darabot 10 éves koromban írtam. Egy hétvégén keletkezett,
amikor otthon ültem és vártam, hogy valami történjen végre. Olyan ember vagyok,
akinek állandóan kell csinálnia valamit. Nem tudok egész nap az ágyban
heverészni, és lógatni a lábam. Igyekszem minden percet kihasználni és megélni.
Jelen pillanatban ez nem nehéz: Minden pillanatban a sikereinket élvezzük! Sok
fiatal egész életében nem él át annyi mindent, mint mi az elmúlt néhány
hónapban. Láttunk sok ismeretlen várost, rengeteget szórakoztunk. De nem minden
pillanatot ilyen könnyű átélni. Ha ez ember szomorú, akkor is kell találnia
valami jót az életben. Ilyen esetekben van egy pillanat, amibe mindig
kapaszkodhatok: az, amikor Magdeburgban 75 000 ordítozó rajongó előtt álltunk a
színpadra. Állati érzés volt látni a hatalmas tömeget, és hallani, ahogy velünk
együtt éneklik a dalainkat.”
Rette Mich
Bill: „ Ez a szám az egyetlen ballada az albumon. A szerelmi bánatról szól.
Ezt az érzést párszor már megtapasztaltam. Olyankor az ember elhanyagoltnak érzi
magát, mint ebben a dalban is. És ha ilyenkor visszamegyünk azokra a helyekre,
ahol korábban közösen jártunk, még inkább érezzük a szeretett személy hiányát.
Ilyen helyzetben az ember úgy érzi, soha többet nem fog talpra állni. Biztosan
akad néhány lány Magdeburgban, aki azt hiszi, róla írtam a dalt. De én még
nagyon fiatal vagyok, ezért igazán jelentős kapcsolatom még nem sok volt. A dal
nem valóságos történetet mesél el.”
Freunde Bleiben
Bill: „ A dal hangulata vicces, bolondos. Szeretem ezt a dalt,
mert a felszínes barátságokat teljesen feleslegesnek tartom. Ha már semmi nem
köt össze egy emberrel, és csak annyi az összes mondanivalónk, hogy
„Szia!”
Akkor az a kapcsolat már csak majomkodás. A dalban magára
ismerhet néhány magdeburgi srác is. Ezt a típust ki nem állhatom. Másrészt
viszont jó, hogy vannak ilyen emberek, mert nagyon szívesen veszekszem velük,
éppen úgy mint Tom. Egyszerűen szeretjük provokálni őket. És nagyon örülünk,
amikor látjuk, hogy felhúztuk a nyavalyásokat. Elismerem, hogy néha, szemtelenek
vagyunk velük..”
Ich bin nicht ich
Bill: „ Ez a dal egy összetört szívről szól. Az ember beleszeret valakibe,
akit nem kaphat meg, vagy akivel nem lehet együtt. Ezért egyedül érzi magát és
lassan megváltozik. Már voltam ilyen szituációban. Teljesen kikészülök, ha nem
tudom, hogy találkozhatok-e még a lánnyal, akibe szerelmes vagyok. Olyankor
hiába beszélgetek a barátaimmal, nem tudom, miről folyik a társalgás, mert
mindig csak a lányra tudok gondolni. A többiek a bandából nem tudják ezt
átérezni, mert én vagyok az egyetlen, aki valóban volt már szerelmes. Mondjuk,
olyan búcsúlevelet, mint amilyenről a dalban énekelek, még nem kaptam. Manapság
az sms a divat.”
Wenn nichts mehr
Bill: „ A dalban azt elemzem, vajon mi történik a halál után. Sokan mondják,
hogy túl fiatal vagyok még ahhoz, hogy ilyesmin gondolkodjam. Nem félek a
haláltól. De arról mindenki fantáziál, hogy mi történik a halálunk után.
Szerencsére még senkit nem veszítettem el, aki igazán közel állt volna
hozzám.”
Lass uns hier Raus
Bill: „ A szám a nagy álmunkról, a híressé válásról szól. A dal akkor
született, amikor még csak reménykedtünk a nagy áttörésben. Nagyon szerencsések
vagyunk, hogy a producereinkkel dolgozhattunk együtt, és állandóan kérdezgettük
magunktól: ember, ez valóban megtörténhet? De amikor valóban híressé váltunk,
nem azt éreztük, mint amiről a dalban énekeltem. Éppen olyanok maradtunk, mint
korábban voltunk. Iszonyúan szeretünk zenélni, és nagyon boldoggá tesz, ha az
embereknek tetszik, amit csinálunk. Nem akarunk átlagos, érzelgős fiúbanda
lenni, akiket beskatulyáznak. Éppen ezért vidám dalokat is írunk néha.”
Gegen meinen Willen
Bill: „ Ezt a dalt azért írtam, mert úgy vélem, hogy a szülők válása, nagyon
fontos téma, amiről énekelni kell. Meglep, hogy még senki sem foglalkozott vele
érdemben. Az én korosztályomban egyre több fiatal nő fel csonka családban. Sokan
közülük nem mernek, vagy nem tudnak a válással kapcsolatos érzéseikről beszélni.
Éppen ezért akartam erről énekelni. Nálunk szerencsére nem úgy történtek a
dolgok, ahogy a dalban. A mi szüleink tekintettel voltak az érzéseinkre, és
csendesen ment végbe a szétválás. Jobban nem is csinálhatták volna. Semmi esetre
sem tartom jónak, ha a szülők csupán a gyerekek kedvéért maradnak együtt. Csak
arra kell ügyelniük, hogy a csemetéik nem sérüljenek válás során. Az apa és az
anya továbbra is tud törődni a gyerekével. Tom és én ma már nem sajnáljuk, hogy
a szüleink szétmentek. Mindkettőjükkel kapcsolatban maradtunk, és nálunk minden
a legnagyobb rendben van. Annak ellenére mi egy család vagyunk, hogy a szüleink
már nincsenek együtt.”
Jung und nicht mehr Jugendfrei
Bill: „ Mindenki, aki elkísér minket koncertkörútjainkra, tudja, hogy mit
akartam mondani ebben a dalban. A menedzsereink és a kiszolgáló személyzet
gyakran sajnálnak minket, amikor estéről estére fellépünk. Azt tesszük, amihez
kedvünk van, és senki nem ír elő semmit. Legalábbis ezt gondolják azok, akik
csak a fellépésen látnak minket. De a mi életünk nem mindig fiataloknak való. A
legtöbben, akik 2 napot velünk utaznak, utána 2 hétig pihenik a fáradalmakat.
Tulajdonképpen a munkánkkal járó nehézségekről szól ez a dal.”
Der letzte Tag
Bill: „Ebben a dalban azt kérdeztem magamtól, mi lenne, ha az
ember tudná előre, hogy mikor jön el az utolsó nap az életében. Én az utolsó
napomat azokkal az emberekkel szeretném tölteni, akik fontosak nekem. Ez persze
nagyon szomorú gondolatsor. A dal egy depressziós napon született. Azt éneklem a
dalban, hogy „ Ha ez az utolsó napom, kérlek, ne áruld el nekem…”
Nagyon nehéz lenne, ha tudnánk, mikor jön el a vég. Azt
szeretném, ha a családomból én halnék meg először, hogy ne kelljen átélnem a
többiek halálát…..”
Unendlichkeit
Bill: „ Ezt a számot a fiúk és én teljesen egyedül írtuk. Azon ritka
pillanatban született, amikor a felvételek közben kicsit pihenhettünk a
stúdióban. Minden évszakot megéltünk már a stúdióban, Nyáron szakadt rólunk a
víz, télen pedig hóembert építettünk az udvaron. Komponálás közben hagytuk, hogy
a mindenkori körülmények inspiráljanak. A dal arról szól, hogy milyen lenne
valahová egész máshova sodródni, és vmi egészen másat megélni. Büszke vagyok
erre a számra, mert sok minden van benne belőlem. De mondjuk, így vagyok az
egész albummal. Azt hiszem, nagyon jól megoldottuk ezt a feladatot, ráadásul
viszonylag rövid idő alatt. Teljesen összenőttünk, és a koncertjeink is egyre
jobbak. És az első albumunk is nagyon jóra
sikeredett.
|