Sk.írások! : Kis péceli helytörténet - A hazai ártézi kutak fúrásának kialakítója és elterjesztője. |
Kis péceli helytörténet - A hazai ártézi kutak fúrásának kialakítója és elterjesztője.
www.egymast-segito.hu 2007.05.15. 06:47
Életének, munkásságának rövid ismertetéséhez az apropót születésének napja és az a tény adta, hogy néhány évig péceli lakos volt. Villája a Maglódi útról nyíló, ma is az Ő nevét viselő utca elején látható, ám már a felismerhetetlenségig átépítve. Az általa feltárt péceli őskori leletek –edények és szerszámok- a Nemzeti Múzeumban „Zsigmondy-leletek” néven találhatók...
Zsigmondy Vilmos Pozsonyban, 1821. május 15.-én született. Középiskoláit Szakolcán kezdte és Pozsonyban fejezte be 1838-ban. A természettudományok iránti érdeklődését Kovács Martiny Gábor pap-tanárának oktatása indította el. Selmecbányán 1842-ben bányászati és erdészeti tanulmányait kitüntetéssel fejezte be.
1848-ban a resicai kerület ideiglénes vezetésével bízták meg, ebben az időben ágyúöntéssel is foglalkozott. 1849 év elején a magyar kormány ágyú-, kard-, szurony- és bombagyártását irányította. A szabadságharc bukása után haditörvényszék előtt lőpor és ágyúgyártás miatt hat év vasban töltendő várfogságra ítélték amit az olmüci várban kellett letöltenie. A várfogságból a resicai polgárság és barátai kérvénye nyomán 1850 nyarán kegyelmet kapva szabadult ki.
1861 évben kezdett el foglalkozni a források és földalatti vizek viszonyaival, jellemzőikkel, felkutatásával. Kutatómunkáját hamarosan a gyakorlatban is érvényesíthette, ugyanis 1865 évben Harkány község területén egy 38,7 méter mély ártézi kúttal sikerült a szabadon elfolyó hévizet teljes mennyiségében összefogni és hasznosítani.
Határozott elméletet dolgozott ki a hőforrások feltárására és hasznosítására, s azt a Margitszigeti kutak megépítésével bizonyította.
1868-ban vállalkozott egyik legnagyobb munkájára. Pesten a Városligetben kívánt hőforrást létesíteni. A mélyfúrásos kút a mai Hősök tere közelében lett kiképezve. A munkákat sikeresen befejezve a kút naponta 1.200 m³ 73,8 Celsius°-ú vizet szolgáltatott. Ebből a vízből kezdetben a Nádor-szigeten ideiglenesen kialakított Ártézi Fürdőt, majd később a Széchenyi-fürdő-t látták el forró gyógyvízzel. A munkálatok közben a szemét megerőltetve egyik szemére megvakult.
Az 1870-es évek végétől csak tudományos és szakértői munkával foglalkozott. A Magyar Tudományos Akadémia 1868-ban tagjává választotta. 1875 évben tagja lett a fővárosi közgyűlésnek és a közmunka tanácsának, nagymértékben neki köszönhető a fővárosi vízvezetékrendszer megépítése.
Következetes munkával 1883-ban elérte a bányászok nyugdíjazására vonatkozó törvény elfogadását és hatályba léptetését. A városligeti kútfúrás világhírűvé tette.
1888. december 21-én Budapesten halt meg, .hamvait a Kerepesi úti sírkertben helyezték örök nyugalomba.
Pécel, 2007. április 26. Zsigmondy Vilmos életrajzát az internet segítségével összeállította: Csontos Tamásné
|