Davis és Moore: A rétegzödés néhány elve
2005.01.08. 00:07
Állítás: a rétegzödés és a társadalmi rend többi része összefügg egymással.
Két különbözö elemzési vonal:
- egyetemes (itt ez a hangsúlyosabb)
- változó
vonások mentén.
A pozíciók rendszerével kapcsolatos a vizsgálódás, nem a pozíciókat betöltö egyénekkel. Tehát, hogy bizonyos pozíciók miért hordoznak presztízst és nem azzal, hogy az egyének hogyan kerülnek oda.
A RÉTEGZŐDÉS FUNKCIONÁLIS SZÜKSÉGSZERŰSÉGE
A társadalom tagjait ösztönözni kell arra, hogy betöltsenek bizonyos pozíciókat és ott elvégezzék a feladataikat. Ezt jutalmakkal lehet segíteni. A jutalmak és elosztásuk a társadalmi rend részévé válik és rétegzödést idéznek elö.
Ezek a jutalmak:
- biztosítják a létfenntartást
- elösegítik a szórakozást
- hozzájárul az önbecsüléshez és az önkiteljesítéshez
Amennyiben a társadalom különbözö pozícióinak jogai és elönyei egyenlötlenek kell legyenek, akkor a társadalom rétegzett kell legyen, mert a rétegzödés pontosan ezt jelenti.
A POZÍCIÓRANGSOR KÉT MEGHATÁROZÓJA
Legjobb jutalmakat azok a pozíciók vonják maguk után, amelyek:
- legfontosabbak a tsd. számára
- legnagyobb képzettséget vagy tehetséget követelik meg
Eltérö funkcionális fontosság
A funkcionális fontosság annak szükséges, de nem elégséges oka, hogy egy pozíciónak magas rangot tulajdonítsanak.
Eltérések értelmezése
Amennyiben két rétegzödési rendszer között különbség van, akkor az a személyi állomány funkcionális fontosságának és szükös voltának tulajdonítható.
A JELENTŐSEBB TÁRSADALMI FUNKCIÓK ÉS A RÉTEGZŐDÉS
Vallás
Az emberi társadalom azáltal éri el egységét, hogy tagjai bizonyos közös végsö értékekkel és célokkal rendelkeznek.
A vallási funkcionáriusokat a legmagasabb hatalmi pozíciókkal társították. Akkor miért nem vonták teljesen ellenörzésük alá a társadalmat?
- Kismértékü technikai kompetencia kell hozzá (személyi állomány szükös volta nem áll fenn)
- Vallási rituálé gyakran bonyolult, de ezek a követelmények esetlegesek.
A papi presztízs ott a legmagasabb, ahol a szakmabeli tagság felett maga a papi testület gyakorol ellenörzést. Ez jellemzö a középkori társadalmakra. Ekkor a népesség nagy része írástudatlan, tehát hiszékeny. Azonban ha a társadalom annyira kezdetleges, hogy a differenciálódás nem jutott arra a szintre, hogy a papi státus elkülönüljön a többi státustól akkor kicsi a papi presztízs. A fejlettebb tsd.-ben a papság veszít státuszából.
Kormányzat
A kormány jog és autoritás alapján szervezi a társadalmat.
A kormány fö funkciói:
Belsöleg:
- A normák végsö megerösítése
- Az ütközö érdekekkel kapcsolatos végsö döntés
- A társadalom átfogó tervezése és irányítása
Külsöleg:
- Háború és a diplomácia kezelése
A rétegzödés a politikai kapcsolatok jellegében rejlik.
Szabályozók, amik a politikai hatalom kiteljesedését kell, hogy megakadályozzák:
- A politikát meghatározók kevesen vannak a teljes népességhez képest
- Az uralkodók inkább a csoport, mint a saját érdekeit képviselik
- A plitikai tisztség betöltöje csak pozíciójának köszönheti autoritását
Vagyon, tulajdon, munka
A gazdasági haszon mennyisége válik a társadalmi státus fö mutatójává. Azonban a pozíció nem azért eredményez hatalmat és presztízst, mert magas jövedelemmel jár. Inkább azért jár magas jövedelemmel, mert funkcionálisan fontos, és a rendelkezésre álló személyi állomány ilyen vagy olyan okból elégtelen. A hatalom és a presztízs gazdasági forrása nem elsödlegesen a jövedelem, hanem a tökejavak (szabadalmak, vevökör és szakmai hírnév) tulajdonlása.
Technikai tudás
A nagy technikai kézséget igénylö pozíciók magas jutalmat kapnak, hiszen a jutalmakat úgy lehet a legegyszerübben elosztani, ha vonzzák a tehetséget és motíválják a képzést. Azonban ezek sohasem a legmagasabbak, hiszen a technológiai pozíció mindig alárendelödik más – politikai, vallási, gazdasági – pozíciónak.
ELTÉRÉS A RÉTEGZETT RENDSZEREKBEN
Típusok a különbözö eltérési módok szerint:
- A specializáció foka
Szélsö típusok: specializált, nem specializált.
- A funkcionális hangsúly jellege
Ha a vallás felértékelödik, modernizáció lelassul. Politika együtt mozog a vallással.
Fö típusok: familiáris, autoritárius, kapitalisztikus.
- A méltánytalan különbségek nagysága
Szélsö típusok: egyenlösítö, nem egyenlösítö.
- Az esély mértéke
Szélsö típusok: mobil (nyitott), immobil (zárt).
- A rétegszolidaritás foka
Szélsö típusok: szervezett osztály, szervezetlen osztály.
KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK
Az egyes rétegzödési rendszerek helyzete a fenti eltérési módokra vonatkoztatva két dologtól függ:
1. a többi eltérési sávra vonatkoztatott helyzetétöl
2. a rétegzödési rendszeren kívüli, a rendszert befolyásoló körülményektöl
Az utóbbiak közé tartoznak:
· A kulturális fejlettség szintje
· Más társadalmakra vonatkoztatott helyzet
· A társadalom mérete
ÖSSZETETT TÍPUSOK
A fentiekböl kiderül, hogy az egyszerü kategóriákba sorolás veszélyes, hiszen így figyelmen kívül hagyhatunk befolyásolótényezöket.
|