A magányos halálfaló belépett egy alacsony kertkapun. Bentről élénk beszélgetés zaja szűrődött ki.

Alig tíz perc múlva végzett a családdal. Hirtelen bukkant fel, esélyük sem volt a védekezésre. Keze alatt meghalt a családfő, az anya, és a két kicsi gyermek is. Csak a vendéget nem találta sehol, aki a támadás előtti percekben hagyhatta el a nappalit. Talán a mosdóba ment, de a csatazajokat hallva az első adandó alkalommal elmenekült a házból.

A halálfaló azért alaposan körülnézett az emeleten is, ahol szembetalálkozott egy macskával. Közönséges házimacska volt, szeme körül fekete folttal, amitől olyan mulatságosan komoly volt a képe. Érdeklődve meredt rá, mint aki átlát a csuklyáján.

Már lépett volna tovább, mikor eszébe jutottak Voldemort szavai.

- Senki élő ne maradjon abban a házban!

Felemelte pálcáját, hogy megölje a háziállatot. Az mozdulatlanul állt, és megbűvölten nézte a mozdulatot, majd egy panaszos nyávogás hagyta el a száját. És közben olyan szelíden nézett…

A halálfalónak eszébe jutott saját gyermekkora. Volt egy macskája. Egy macskája, ami ugyanilyen selymes bundájú volt, és ugyanilyen panaszosan nyávogott, ha éhes volt. Két napig egyfolytában sírt, amikor egy mugli autó elütötte, és elpusztult. Akkor kezdődött mugligyűlölete, ami végül ide vezetett, ebbe a házba.

- Miért ne fejeződhetne be ugyanitt? – gondolta hirtelen. Megtartja a macskát, és hazaviszi. Többet már nem lesz egyedül. Voldemort nem tűrné, ha abbahagyná tevékenységét, de talán elintézheti valahogy, hogy kevesebb legyen a munka. És senki sem fogja megtudni, hogy élni hagyta ezt az állatot…

Kitárta kezeit, és leguggolt. A macska rögtön a karjába ugrott. Felegyenesedett, és a kijárat felé indult. Az állat a mellkasához bújt, és azonnal dorombolni kezdett.

A hoppanálás szerencsére nem viselte meg az állatot. Lakásában letette a földre, és a konyhában tejet adott neki.

- Szép macska – simogatta meg. Egész elérzékenyült. Szinte el is felejtette, hogy vannak még érzései. Döntött. Ha bele is hal, nem lesz többé halálfaló.

- Adava Kedavra – válaszolta a macska, aki az utolsó pillanatban változott csak át Minerva McGalagonnyá. Leporolta szoknyáját, és elindult körülnézni, hátha talál még néhány halálfalót a környéken.