Urashima Taro

Réges régen egy tenger menti halászfaluban élt idős édesanyjával  egy Urashima Taro nevű férfi.

Olyan szegények voltak mint a templom egere. A férfi minden nap halászni járt, hogy élelmet szerezzen maguknak. Viszont a tengeren dúló óriási viharok miatt sajnos a halászat lehetetlen volt.

Éppen egy sikertelen halászatról tért vissza, járta a partot, és nézte a tengeren haragos hullámait.

Ekkor vette észre, hogy három fiú a tengerparton nehéz fabotokkal ver egy szerencsétlen teknősbékát.

- Hogy merészeltek kínozni egy ilyen ártatlan teremtményt?! – kiáltotta, és elkergette a fiúkat.  

Másnapi sétája közben ismét találkozott a teknősbékával.

- Megmentetted az életemet, ezért örök hálával tartozom neked. Szeretném meghálálni a jóságodat, ezért elviszlek a Sárkány Palotába a tenger mélyére. - mondta a teknősbéka

Urashima Taro nagyon boldog volt, de aggódott idős édesanyja miatt, akit nem szívesen hagyott magára hosszabb időre.

     -  Ne aggódj uram, hamar hazaérünk! – nyugtatgatta a teknősbéka

Urashima Taro elfogadta a meghívást, és felmászott a teknősbéka hátára, aki fejest ugrott a tenger vizébe.

Miközben tovasiklottak a víz alatt, egyre közeledtek egy palotához, amely ragyogott az aranytól, és az ezüst drágakövektől.

Ekkor előbukkant  egy bájos, szépen öltöztetett hercegnő, akit az udvarhölgyei kísértek rengteg tengeri hal társaságában .  Urashima Tarót egyenesen a palotába vitték, ahol kitünő fogattatásban részesült.

A csemegék és finomabbnál finomabb borok érkeztek az asztalára vég nélkül, miközben, gyönyörű zenével, tánccal szórakoztatták. Urashima Tarót teljesen elbűvölték a látottak.

A tenger alatt számára teljesen megállt az idő, és észre sem vette hogy itt tartózkodása alatt három év telt el.

Idővel magához tért, és haza akart téri szülőfalujába.
Búcsúajándékként a hercegnő egy általa készített dobozt ajándékozott neki.

-          „Ha bajban vagy, akkor nyisd ki bátran.”- tanácsolta a hercegnő

Urashima Taro megfogadta a tanácsot, megköszönte a szívéjes vendéglátást, ráült a teknősbéka hátára, és  hazaindult a felszín felé.

A falujába érkezve észrevette, hogy a hegyek alakja megváltozott, és sok fa pusztult ki mialatt távol volt.  Ekkor szembejött vele egy öregember, akit még gyermekként ismert, így tehát megszólította:

-  Nem tudja véletlenül, hogy merre van a halász  Urashima Taro háza, aki régen a haluban élt?-kérdezte

- Még az apám idejében élt itt egy Urashima Taro nevű férfi az édesanyjával. Azt beszéltélték, hogy egy teknősbéka hátán a Sárkány Palotába utazott a tenger mélyére, és azóta sem tért vissza. Időközben az édesanyja meghalt, és a házukból is már csak az maradt meg, amit a földrengések nem tettek tönkre.

 Miközben azon tanakodott hogy mi tévő legyen eszébe jutottak a hercegnő szavai, és elővette az értékes dobozt.

Kinyitotta a felső fiókot ahol  egy daru tollát találta. Ezután kinyitotta a középső fiókot. Hírtelen   minden l fehér füst áradt ki a dobozból ami  beburkolta őt. Néhány másodperc múlva amikor a tükörbe nézett, egy ősz hajú öregembert látott viszont. Nagyon megdöbbent, és el sem tudta képzelni, hogy hogyan öregedhetett meg ilyen gyorsan.

Amíg azon töprengett, hogy ez hogy lehetséges, egy szél felsöpörte a daru tollát , és Taro hátára fújta.

Urashima Tarodaruvá változott, és magasra repült az egekbe. A teknősbéka aki valójában maga a hercegnő volt  csendesen bámulta a tenger felett repülő Tarót.