A MAGYAR ÉPÜLETTISZTÍTÓK ÉRDEKVÉDELMI ÉS SZAKMAI EGYESÜLETÉNEK

ALAPSZABÁLYA

Alulírott Alapítók az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény 12 § (1) bekezdése alapján létrehozzák a Magyar Épülettisztítók Érdekvédelmi és Szakmai Egyesületét. Rövidített neve: ÉPÉSZ.

Az ÉPÉSZ 2007. 07. 19-i. Közgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. (TERVEZET)

PREAMBULUM

Az épülettisztítás (takarítás) a tevékenység mely során egy előre meghatározott területről az oda nem tartozó és ott egészségügyi, közérzeti, biztonsági vagy környezeti kockázatot jelentő, anyagokat távolítják el tervezett időben és szakszerű módszerekkel. A minket körülvevő világ egyre inkább takarításra szorul. A fogyasztói társadalom és az Ö elvárásait kielégítő ipar által okozott környezeti terhelés egyre nagyobb, ijesztőbb mértékű, ezért a jövőben egyre hatékonyabb és eredményesebb – a kockázatok kiküszöbölésére koncentráló – takarítási szolgáltatásokra lesz szükség. Ezt csak képzett és magas etikai szinten lévő erkölcsileg és anyagilag elismert szakemberekkel lehet majd megvalósítani.

I.

Az Egyesület adatai

1.        Az Egyesület neve: Magyar Épülettisztítók Érdekvédelmi és Szakmai Egyesülete

2.        Az Egyesület rövidített neve: ÉPÉSZ

3.        Az Egyesület székhelye: 1184 Budapest, Vaslemez u. 7.

4.        Az egyesület működési területe: Magyarország

5.        Az egyesület lógója:

II.

Az Egyesület céljai és feladatai

1. Az egyesület célja: Az egyesület célja a takarítók/épülettisztítók érdekvédelme, szakmai továbbfejlesztése, integrálódása a társadalomba és a szakmai kulturális hagyományok őrzése. Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, melyek segítik az egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
2. Az egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenységet nem folytat, azonban céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
3. Az egyesület feladatai
   1. Szakmai érdekképviselet
   2. Oktatás
   3. Szakmai programok szervezése
   4. Kutatás, fejlesztés
   5. Szakmai ismeretterjesztés
   6. Szakmai-információszolgáltatás
   7. Szakmai integráció szervezése

III.

Az Egyesület tagsága

1.      Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát, rendelkezik Takarító OKJ 31 7899 03 vagy ezzel egyenértékű Magyarországon vagy külföldön szerzett végzettséggel és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat, valamint jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok. A rendes tag felvételéről – két tag írásbeli ajánlása alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

2.      Az Egyesület tagjai:

a.      alapító tagok;

b.      rendes tagok;

c.      tiszteletbeli tagok

d.      pártoló tagok

3.      Az alapító tagok az egyesület alapítói, az Egyesület megalakulásáról szóló jegyzőkönyv aláírói. A rendes tagok az egyesület alapítói tagjaihoz csatlakozott személyek. Az Egyesület alapító és rendes tagjait ugyanazon jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

a.      Az egyesület alapító és rendes tagjainak jogai:

·        Részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban.

·        A tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására

·        Felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni.

·        18. életévének elérése után választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire.

·        Indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira.

·        Betekinthet az Egyesület nyilvántartásába.

·        A tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

b.      Az egyesület alapító és rendes tagjainak kötelezettségei:

·        Az Egyesület szervezeti életében részt venni, a rábízott, illetve elvállalt feladatokat a legjobb tudása szerint végrehajtani

·        A vállalt tagsági díjat két részletben megfizetni. Az első részlet (50%) a tárgyévet megelöző év november 15. napjáig, a második részletet (50%) a tárgyév június 15. napjáig kell megfizetni.

4.      Tiszteletbeli tagok azok a más szakterületen dolgozó szakemberek, akiknek tevékenysége összefügg az egyesület céljaival. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az 1. pontban meghatározott végzettséggel nem rendelkezik, azonban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamit erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesülete működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

5.      Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen illetve küldötteiken keresztül gyakorolhatják. A jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják.

6.      A tagsági viszony megszűnik:

a.      kilépéssel,

b.      kizárással,

c.      elhalálozással,

d.      az Egyesület megszűnésével.

7.      A tag kizárását az Egyesület céljaiba ütköző és az Egyesület erkölcsi megítélésére károsan ható magatartás alapozza meg. Az Elnökség kizárja az egyesület tagjai közül - azt a tagot, 3 hónapon keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat, - azt akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott. Az Egyesületi tag kizárásáról az Elnökség jogosult dönteni. A határozat ellen a tag – kézhezvételtől számított 15 napon belül – jogorvoslattal élhet. A tag jogorvoslati kérelmében az Egyesület Közgyűlése dönt. A tag kizárása nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

8.      A kilépési szándékot a Elnökségnek kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az elnökség a következő közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről, és a lemondás elfogadásra kerül.

9.      A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

IV.

Az Egyesület szervezete

1. A Egyesület szervei:
   1. Közgyűlés
   2. Elnökség
2. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásba szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább 10 nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban meghirdetett közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlést 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.
3. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet az alapító és rendes tagok összessége alkotja, mindaddig, míg az egyesület tagjainak létszáma el nem éri a 70 főt. A hetvenegyedik fő belépését követően jönnek létre a regionális szervezetek a hét statisztikai régió szerint és a közgyűlés az alapító és rendes tagok által régionként megválasztott küldöttekből áll majd. Ha egy régióban kevesebb mind 10 tag van, akkor automatikusan küldöttnek számít minden tag, amennyiben a taglétszám eléri a 11 főt az adott régiót minden megkezdett 10 fő után 1 küldött, képviselheti, akit a régióülésen választanak meg. Ha régióban a tagok száma meghaladja a 100 főt, a küldötteket már csak minden megkezdett 30 főre lehet delegálni. Ha régióban a tagok száma meghaladja az 1 000 főt, küldötteket már csak minden megkezdett 300 főre lehet választani. Ezt a módszert kell követni a 10 000-es küszöb átlépése esetében.
4. A Közgyűlést össze kell hívni:
   1. Ha a tagok egyharmada cél és ok megjelölésével írásban kéri ezt,
   2. Ha az elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
   3. Ha a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli
5. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.
6. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.
7. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök két - a Közgyűlésen részt vett - tag hitelesít.
8. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
   1. Az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
   2. Az Alapszabály és módosítása;
   3. Tisztségviselők megválasztása és visszahívása;
   4. Tagdíj mértékének megállapítása;
   5. az Elnökség beszámolójának elfogadása;
   6. Az Elnökség által hozott tagsági viszonyt megszüntető határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása;
   7. Bizottságok létrehozása;
   8. Döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

A regionális ülés hatásköre:

9. A küldöttek megválasztása
10. Régióelnök megválasztása
11. Az adott régió költségvetésének meghatározása
12. Az adott régió szakmai programjainak meghatározása
13. Bizottságokba tagok delegálása

9. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
10. A jelen levő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:
    1. Az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
    2. Az Egyesület feloszlatásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;
    3. A tag kizárásával kapcsolatos határozathoz;
11. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint a felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
12. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.
13. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

Az Elnökség

14. Az Egyesület ügyintéző szerve az Elnökség és azon belül az ügyvezető elnökség. Az Elnökség 5 fő ügyvezető elnökségből, a 7 fő regionális elnökökből és a bizottságok elnökeiből áll. A Közgyűlés az Elnökséget 3 év időtartamra választja az Egyesület tagjainak sorából.
15. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – kizárólagos hatáskörét kivéve - gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az egyesület működését. Az elnökség szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 10 nappal az ülés időpontját megelőzően értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökség ülései nyilvánosak.
16. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.
17. Az Elnökség feladata és hatásköre:
    1. Tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
    2. A Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
    3. Az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
    4. Az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;
    5. Az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
    6. Személyzeti munka irányítása;
    7. Tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
    8. Minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
18. Az Elnökség köteles - évente legalább egy alkalommal – összehívni a Közgyűlést. Ugyancsak köteles összehívni a Közgyűlést, ha azt a tagok legalább egyharmada írásban - ok és cél megjelölésével - kéri. 
19. Az Elnökség határozatképes, ha azon az Elnök és a további elnökségi tagok legalább fele jelen van, vagy ügyvezető elnökségként az Elnök és a ügyvezető elnökségi tagok legalább felel jelen van. Az Elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.
20. Az Elnökség szavazatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, de meghatározhatja a szavazás más formáját is. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület Elnökének szavazta, dönt.
21. Az Elnökség határozatait folyamatos sorszámozással ellátva az Elnökségi Határozatok Tárában kell nyilvántartani. Az Elnökségi Határozatok Tárát az Egyesület Elnöke köteles vezetni és hitelesíteni az egyes bejegyzéseket.

Az Egyesület tisztségviselői

22. Az Alakuló Közgyűlés által megválasztott első Ügyvezető elnökség:
    1. Sziklai Attila, … szám alatti lakos, az Elnökség elnöke
    2. Csordás Tamás, … szám alatti lakos, Ügyvezető igazgató, általános alelnök
    3. Pataki László, Érdekképviseleti igazgató, általános alelnök
    4. Ritz Tibor, Szakmafejlesztési igazgató, általános alelnök
    5. Bogdán Tibor, Társadalmi kapcsolatokért felelős igazgató, általános alelnök
23. Az Elnökség Elnökét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Elnök önállóan és korlátlanul képviseli az Egyesületet. Az Egyesület Elnöke az Egyesületet akként jegyzi, hogy az Egyesület géppel vagy kézzel előírt, előnyomtatott vagy nyomtatott elnevezése alá saját nevét önállóan írja.
24. Az Elnök feladata és hatásköre:
    1. Az Egyesület tevékenységének irányítása;
    2. A Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
    3. Döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
    4. A Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása ellenőrzése;
    5. Kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
    6. Irányítja az Elnökség munkáját;
    7. Vezeti az Elnökség üléseit;
    8. Képviseli az Egyesületet;
    9. Intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
    10. Összehívja az elnökség üléseit;
    11. Vezeti az ügyintéző apparátust;
    12. Irányítja az egyesület gazdálkodását;
    13. Utalványozási jogokat gyakorol;
    14. Gyakorolja a munkáltatói jogokat;
    15. Minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal;

Az egyesület alelnökei

25. Az Elnököt távollétében legalább két alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az alelnökök teljes joggal képviselik az Egyesületet, és gyakorolják az Elnök jogait.
26. Az Egyesületet jogosultak az Alelnökök jegyezni akként, hogy az Egyesület géppel vagy kézzel előírt, előnyomtatott vagy nyomtatott elnevezése alá saját nevüket együttesen írják.
27. Az alakuló közgyűlésen megválasztott regionális elnökök:
    1. Bóka László, Közép Magyarországi régióelnök (Budapest)
    2. Tóth Tamás, Közép Dunántúli régióelnök (Dunaújváros)
    3. Hlavács Józsefné, Észak Magyarországi régióelnök (Ozd)
    4. Gyalus Zoltán, Dél Dunántúli régióelnök (Szekszárd vagy Pécs)
    5. Gubicz László, Dél alföldi régióelnök (Kecskemét)
    6. Máté Lászlóné, Nyugat Magyarországi régióelnök (Szombathely)
    7. Trenyisán Emil, Északalföldi régióelnök (Debrecen)
28. A Közgyűlés az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében, az egyes szakmai területek feladatainak koordinálására bizottságokat hozhat létre.
29. A bizottságok az Elnökség irányítása és felügyelete mellett végzik munkáját. Ez alól kivételt képez a Felügyelő és az Etikai bizottság mely közvetlenül a közgyűlésnek, van alárendelve.
30. Az alakuló közgyűlésen létrehozott bizottságok, tagjaik
    1. Tákos Imre, Felügyelő bizottság elnöke, tagjai:
    2. Nagy Gyuri, Etikai bizottság elnöke, tagjai:
    3. Dénes Grit, Oktatásfelügyelő bizottság elnöke, tagjai:
    4. Nagy Géza, Társadalmi kapcsolatok bizottság elnöke, tagjai:
    5. Gácsy Anna, Gazdálkodási és vállalkozási bizottság elnöke, tagjai:

V.

Az Egyesület gazdálkodása

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az elnökség fogad el, legkésőbb a tárgyévet megelőző november 1. napjáig. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, melyet elfogadás céljából a Közgyűlés elő terjeszt.
2. Az egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
   1. Tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
   2. Magán és jogi személyek támogatásai;
   3. Az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
   4. Rendezvénybevétel;
   5. Egyéb bevételek
3. Az Egyesület első évében az éves tagdíj