Valentin-nap... Néhány éve még csak óvatosan figyelgettük, mi is ez az angolszász szokás, mely a fiatalok körében futótűzként ter­jed, és miért szaladgálnak február közepén az emberek virágcso­korral, szíves kispárnával vagy egy-egy kedves kis ékszerrel a kezükben. Azóta is talán a legvitatottabb ünnepek egyike. Pro és kontra hallani véleményeket arról, hogy ez az ünnep egyszerű üzleti fogás, amit a kereskedők találtak ki, hogy e nemes érzelem­ből üzletet kovácsoljanak.

És mielőtt bárki követ vetne erre az új hóbortra, gyorsan meséljük el nekik, hogy ez bizony nem is olyan újkeletű szokás, hisz gyökerei több évszázaddal ezelőttre te­kintenek vissza.

VALENTIN-NAP

És hogy honnan ered a Valentin elnevezés és hogy lett ez a szerelmesek ünnepe?

A katolikus egyház ma legalább három Valentin vagy Valentinusz nevű szentet is számon tart, mindannyian mártírhalált haltak. Az egyik le­genda szerint Valentin pap volt, aki Rómában szolgált valamikor a harmadik században.  Amikor II.Claudius császár úgy döntött, hogy az egyedülálló férfiak sokkal lojálisabb katonák, mint családdal megáldott társaik, megtiltotta fiatal katonái számára a házasságot. Valentin, ellenszegülve a császár parancsának, titokban továbbra is összeadta a fiatal szerelme­seket. Amikor törvényellenes tettére fény derült, Claudius kivégeztette. A legenda másik változata szerint Valentinnek azért kellett meghalnia, mert börtönben sínylődő keresztényeket próbált kimenteni. Sok forrás állítja, hogy az első Valentin-üdvözlőlapot maga Valentin küldte. Börtönben sínylődött, és itt történt, hogy szerelembe esett börtönőre lányával. Halála előtt szerelmes levél­két küldött a lánynak, amelyet "Valentinodtól" végszóval zárt. Ezt a kifejezést használják ma is a képeslapgyártók világszerte.

Bár a Valentin-legendák mögötti igazság homályos, a történetek mindegyike romantikus hősként emlékezik meg Valentinról. Tehát történet adódik szépszámmal, de hogy mi az igazság, talán mindörökre rejtély marad.

De ha még mindig kételkednénk, van egy nyomós érvünk a Valen­tin-nap mellett. Gondoljuk csak végig még egyszer: február köze­pén már nagyon elegünk van a télből, a napfény és a színek hiá­nyából. Vágyunk a zöldellő rétek, a patakcsobogás, a rügyező fák után. Ezt a hiányt pótolja, illetve előlegezi meg az első tavaszi virág­ajándékozó ünnep, a Valentin-nap. Nincs senki, aki ne örülne egy szál tulipánnak, jácintnak, fréziának, hiszen mindegyik a tavaszt idézi, a tavasz pedig az életet, a szerelem megújulását, egy új szerelem kibontakozását.

Persze nem szabad elfeledkezni arról, hogy az idő múlásá­val ez a nap nemcsak a szerelmesek napja lett, ha­nem egyszerűen a szereteté is. Így illő min­den olyan embert megajándékozni ezen a napon, aki a szívünkhöz közel áll és oly kedves nekünk. Egy csoki szív, egy szál virág vagy egy kedves kis üdvözlet a szülőknek, testvéreknek, a leg­jobb barátoknak is kijár.

A kedves figyelmesség, az apró ajándék, a személyre szóló meg­lepetés bármikor jólesik, az év bár­melyik napján, de ha ez egy kijelölt napon, éppen Valentin napján tör­ténik, egyszerűen csak örüljünk egy kedves, megható gesztusnak.

Mi is a szerelem?

Ez a lényünket teljesen átjáró érzés, mely olyan mint egy ébredés, sőt felébredés egy igazi létállapotba. Olyanba, amilyenben mindig is élnünk kellene. Persze lehet szerelmet érezni csak úgy bele a nagy kozmikus egységbe is, de a megszokott az, hogy egy másik ember iránt lobban fel ez az érzés ben­nünk. A szerelemben pont azt látjuk meg a másikban, ami lehetne, ha a "jobbik énjét" hagyná élni. A szerelem igazi egymásra találás, maga az élet. Az élet pedig játék. A szerelem csodálatos játék két ember kö­zött. A szerelemben ismét gyermek leszel, de a legjobb értelemben. A szerelemben kiterjednek a határaid, és képes leszel sok mindenre, amire előtte még csak gondolni sem tudtál vagy mertél.

A szerelemben megszépülsz és megerő­södsz. Az igazi szerelem, módosult tudatállapot, nem mindennapi, nem szokványos. Állan­dóan ajándéknak éled meg az életedet, méterekkel lebegsz a valóság fölött, de mégis az igaz­ságot látod ki­kandikálni min­den dolgok mö­gül. Minden más­képp lesz, mint ahogyan addig hitted. Eggyé válsz önmagaddal és a világgal, pedig csak egy másik ember lépett be az életedbe, ha csak 5 percre is, vagy 5 napra, 5 évre, 5 évtizedre, 500 vagy 5000 esztendőre.

A játék, az gyönyörű és viccessé teheti az egész életet. A szerelem csodálatos játé­kossága hatal­mas erőt jelent, amíg életben tartjátok azt. A szerelem első látásra nem kihagyható él­mény az ember életéből. Bele is kell men­nünk, el is kell merülnünk benne a fejünk búbjáig. Csak aztán később, amikor már kilubickoltuk magunkat, tudnunk kell meg­pihenni is, kicsit eltávolodni egymástól, és megtanulni ismét egyedül! is megélni az élet teljességét. Akkor is, ha van part­nerünk, társunk, párunk: mert soha nem tudhatjuk, hogy meddig van.

"A szerelem nem egy, hanem az egyetlen lehetőség, hogy boldogok legyünk." (Francoise Sagan)

"Szeretni valakit az több, mint egy erős érzés: az döntés, ítélet és ígéret." (Fromm)