ÉRDEKESSÉG

  2005.06.25. 13:02

SZALÓME
- héber eredetű; jelentése: Sion békéje.

 

SZALVIA
- latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.

 

SZAMANTA
- héber eredetű; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott.

 

SZANDRA
- az Alexandra olasz becézőjéből.

 

SZAVÉTA
- az Erzsébet román becézőjéből.

 

SZEDERKE
- magyar eredetű; jelentése: szeder.

 

SZELLŐKE
- magyar eredetű; jelentése: szellő.

 

SZEMIRÁMISZ
- arab-görög eredetű; jelentése: Asszíria királynőjének nevéből.

 

SZEMŐKE
- magyar eredetű; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemű, szép szemű.

 

SZENDIKE
- magyar eredetű; jelentése: szende.

 

SZENDILE
- magyar eredetű; jelentése: szende.

 

SZÉNIA
- a Xénia alakváltozata.

 

SZERAFINA
- héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes.

 

SZERÉNA
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.

 

SZIBILLA
- Apollón isten papnőinek nevéből.

 

SZIDÓNIA
- föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő.

 

SZILÁRDA
- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

 

SZILVÁNA
- latin eredetű; jelentése: erdő.

 

SZILVIA
- latin eredetű; jelentése: erdőben született

 

SZIMÓNA
- héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.

 

SZIMONETTA
- a Simon olasz kicsinyítőképzős női párja.

 

SZIRÉN
- görög eredetű; jelentése: halfarkú női alak.

 

SZIRONKA
- magyar eredetű; jelentése: szirom.

 

SZÓFIA
- görög eredetű; jelentése: ügyesség.

 

SZOFRÓNIA
- görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.

 

SZONJA
- a Zsófia orosz becézőjének németes formája.

 

SZONÓRA
- latin eredetű; jelentése: csengő hangú.

 

SZORINA
- francia-román eredetű; jelentése: vörös hajú.

 

SZÖRÉNKE
- a Szörény férfinév női párja.

 

SZTELLA
- latin eredetű; jelentése: csillag.

 

SZULAMIT
- héber eredetű; jelentése: az Énekek énekének nőalakjának nevéből.

 

SZULTÁNA
- török eredetű; jelentése: fejedelem.

 

SZVETLÁNA
- orosz eredetű; jelentése: virág.

 

TÁBITA
- arameus eredetű; jelentése: őz, gazella.

 

TÁLIA
- görög eredetű; jelentése: a színjátszás istennőjének nevéből.

 

TAMARA
- héber eredetű; jelentése: datolyapálma.

 

TANÁZIA
- az Atanázia önállósult becézője.

 

TÁNYA
- orosz eredetű; jelentése: bálkirálynő.

 

TARZÍCIA
- görög-latin eredetű; jelentése: bátor.

 

TATJÁNA
- latin-orosz-német-magyar eredetű; jelentése: Tatius családjához tartozó.

 

TAVASZKA
- magyar eredetű; jelentése: tavasz.

 

TEA
- a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézője.

 

TEKLA
- görög eredetű; jelentése: Isten dicsősége.

 

TELMA
- angol eredetű; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó.

 

TÉMISZ
- görög eredetű; jelentése: használati mód, természetes jog, rendelet, rendelkezés.

 

TÉNIA
- az Antónia rövidült változata.

 

TEODOLINDA
- német eredetű; jelentése: nép + kígyó (mint a titkos tudás jelképe); hársfából készült pajzs.

 

TEODÓRA
- görög-német eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

 

TEODÓZIA
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

 

TEOFÁNIA
- görög eredetű; jelentése: Isten megmutatkozott.

 

TEOFILA
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje, Istent kedvelő.

 

TEÓNIA
- görög eredetű; jelentése: Istenhez tartozó.

 

TERCIA
- latin eredetű; jelentése: leánynak született harmadik gyermek.

 

TERÉZ
- görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni.

 

TERÉZIA
- a Teréz latinos továbbképzése.

 

TESSZA
- az angol Theresa önállósult becézője.

 

TÉTISZ
- görög eredetű; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevéből.

 

TICIÁNA
- latin eredetű; jelentése: Titus családjához tartozó.

 

TILDA
- a Matild és a Klotild német becézője.

 

TILLA
- a Matild és az Otília német önállósult rövidülése.

 

TÍMEA
- görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.

 

TIMÓTEA
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten becsülője.

 

TINA
- a -tina, -tine végű női nevek önállósult német becézője.

 

TÍRIA
- görög eredetű; jelentése: Thyros szigetéről való nő.

 

TITÁNIA
- görög eredetű; jelentése: hitregebeli név.

 

TITANILLA
- a Titánia latin kicsinyítőképzős származéka.

 

TÓBIA
- héber eredetű; jelentése: Jahve jó.

 

TOSZKA
- olasz eredetű; jelentése: toszkánai nő.

 

TULIPÁN
- perzsa-oszmán-török-olasz-német-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

 

TÜNDE
- Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból.

 

ULJÁNA
- a Julianna orosz formájából.

 

ULLA
- a német Ulrike és az Ursula önállósult becézője.

 

ULRIKA
- német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.

 

URÁNIA
- görög eredetű; jelentése: égi.

 

URBÁNA
- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias.

 

URZULINA
- az Ursula (Orsolya) latin képzős származéka.

 

ÜDVÖSKE
- magyar eredetű; jelentése: üdvös.

 

VALENTINA
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

 

VALÉRIA
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

 

VANDA
1. - lengyel eredetű; jelentése: vend nő;
2. - a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője

 

VANESSZA
- Jonathan Swift névalkotása.

 

VASZÍLIA
- görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.

 

VELMIRA
- szláv eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + béke.

 

VENDELINA
- német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

 

VERA
1. - a Veronika becézőjéből önállósult;
2. - a német Verena önállósult becézője;
3. - szláv eredetű; jelentése: hit;
4. - latin eredetű; jelentése: igaz, igazat mondó, igaz beszédű.

 

VERBÉNA
- latin eredetű; jelentése: szentelt helyen szedett fű vagy ág.

 

VERÉNA
1. - német eredetű; jelentése: tartózkodó, félénk;
2. - a Veronika német becézőjéből.

 

VERITA
- a Ver- kezdetű női nevek spanyolos rövidített, becézett formája.

 

VERON
- a Veronika önállósult magyar becéző rövidülése

 

VERONIKA
1. - görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó;
2. - latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon.

 

VÉTA
- héber-szláv eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.

 

VETÚRIA
- latin eredetű; jelentése: idős, koros.

 

VIKTÓRIA
- latin eredetű; jelentése: győzelem.

 

VIKTORINA
- a Viktor férfinév latin továbbképzése.

 

VILHELMINA
- latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

 

VILJA
- finn eredetű; jelentése: gazdagság, jóság.

 

VILMA
- latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

 

VINCENCIA
- latin eredetű; jelentése: győztes.

 

VIOLA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

 

VIOLETTA
- a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka.

 

VIRÁG
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

 

VIRGÍLIA
- latin eredetű; jelentése: vékony zöld ág.

 

VIRGÍNIA
- latin eredetű; jelentése: lány, hajadon.

 

VÍTA
- latin-magyar eredetű; jelentése: életem, életkém.

 

VITÁLIA
- latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.

 

VITOLDA
- német-latin eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.

 

VIVIÁNA
- latin eredetű; jelentése: eleven, élő.

 

VIVIEN
- a Viviána angol változata.

 

VULFIA
- német-latin eredetű; jelentése: farkasként harcoló nő.

 

XAVÉRIA
- latin eredetű; jelentése: Xavér községből való.

 

XÉNIA
- görög eredetű; jelentése: vendég.

 

ZAKÁRIA
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.

 

ZAMFIRA
- román eredetű; jelentése: zafír.

 

ZDENKA
- a Szidónia szláv megfelelőjéből.

 

ZELLA
- német eredetű; jelentése: a terem védőnője.

 

ZELMA
- héber-latin eredetű; jelentése: az Istenség védelme alatt álló nő.

 

ZELMIRA
- női név Rossini és Gluck operáiból.

 

ZIA
- a -zia végű női nevek végének becéző önállósulása.

 

ZÍLIA
- a német Zilly névnek és a Cecíliának latinosított formája.

 

ZINA
- latin eredetű; jelentése: rózsa.

 

ZINAJDA
- görög-orosz eredetű; jelentése: Zeuszhoz tartozó.

 

ZITA
1. - a Felicitás német rövidüléséből;
2. - latin-német eredetű; jelentése: sebes, gyors.

 

ZOÉ
- görög eredetű; jelentése: élet.

 

ZÓJA
- szláv eredetű; jelentése: élet.

 

ZOLNA
- Vörösmarty Mihály névalkotása.

 

ZOLTÁNA
- török-latin eredetű; jelentése: fejedelem.

 

ZOMILLA
- tisztázatlan eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

ZÓRA
- szláv eredetű; jelentése: hajnal.

 

ZÖLDIKE
- magyar eredetű; jelentése: a növény neve.

 

ZULEJKA
- arab eredetű; jelentése: hercegnő.

 

ZSAKLIN
- francia eredetű; jelentése: csaló.

 

ZSANETT
- a Johanna francia alakváltozata.

 

ZSANNA
- a Johanna orosz alakváltozata.

 

ZSENI
- francia eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.

 

ZSERALDINA
- francia eredetű; jelentése: dárda, hatalom.

 

ZSÓFIA
- görög eredetű; jelentése: bölcsesség.

 

ZSÓKA
- az Erzsébet női név Erzsóka becézőjének további rövidülése.

 

ZSUZSA
- a Zsuzsanna magyar rövidülése.

 

ZSUZSANNA
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom.

 

------------------------------------------------------------------------

 

                             FÉRFINEVEK
                             ----------

 

ABA
- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

 

ABÁD
- az Aba -d kicsinyítőképzős származéka.

 

ABBÁS
- latin eredetű; jelentése: apa, apát.

 

ABBOT
- héber eredetű; jelentése: apa.

 

ABDIÁS
- héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája.

 

ÁBEL
- héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság.

 

ABELÁRD
- francia eredetű; jelentése: méhész.

 

ABOD
- az Aba képzős származéka.

 

ABONY
- az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka.

 

ABOS
- az Aba -s kicsinyítőképzős származéka.

 

ÁBRAHÁM
- héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.

 

ÁBRIS
- az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából.

 

ABSA
- héber eredetű; jelentése: apa.

 

ABSOLON
- héber eredetű; jelentése: a béke atyja.

 

ACHILLES
- görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia.

 

ACSÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

ADALBERT
- germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség.

 

ÁDÁM
- sumér-héber eredetű; jelentése: atyám.

 

ADELMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres.

 

ADEODÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől adott.

 

ADOLÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi.

 

ADOLF
- germán eredetű; jelentése: nemes + farkas.

 

ADONISZ
- görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér.

 

ADONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

ADORJÁN
- latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi.

 

ADRIÁN
- az Adorján eredetibb változata.

 

AGÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

AGAPION
- görög eredetű; jelentése: szeretett.

 

AGATON
- görög eredetű; jelentése: jó, nemes.

 

AGENOR
- görög eredetű; jelentése: bátor.

 

AGGEUS
- héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám.

 

AGMÁND
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

ÁGOST
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

 

ÁGOSTON
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

 

ÁHIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

 

AHMED
- arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó.

 

AJÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

AJTONY
- török-magyar eredetű; jelentése: arany.

 

AKÁCS
- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan.

 

ÁKOS
- török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.

 

ALADÁR
1. - török eredetű; jelentése: testőrhadnagy;
2. - germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas;
3. - iráni eredetű; jelentése: elöljáró.

 

ALADIN
- germán eredetű; jelentése: kis öreg.

 

ALAJOS
- germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs.

 

ALÁN
- breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan).

 

ALÁRD
- germán eredetű; jelentése: nemes, kemény.

 

ALBERT
- német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

 

ALBIN
1. - latin eredetű; jelentése: fehér;
2. - germán eredetű; jelentése: nemes barát.

 

ALDÁN
- angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású.

 

ALDÓ
- az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult.

 

ÁLDOR
- germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó.

 

ALEX
- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi.

 

ALFONZ
- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész.

 

ALFRÉD
- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.

 

ALGERNON
- angol költői névadás.

 

ALI
- arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

 

ALMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemessége által híres.

 

ÁLMOS
1. - magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott;
2. - török eredetű; jelentése: vétel;
3. - bolgár eredetű; jelentése: magasztos.

 

ALPÁR
- török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi.

 

ALVIÁN
- orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

ALVIN
- germán eredetű; jelentése: nemes barát.

 

AMADÉ
- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

 

AMAND
- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

 

AMBOS
- az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája.

 

AMBRUS
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

 

ÁMON
- héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész.

 

ÁMOS
- héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott.

 

ANASZTÁZ
- görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

 

ANATOL
- görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való.

 

ANDOR
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

 

ANDOS
- az András régi becéző formájából önállósult.

 

ANDRÁS
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

 

ANDRÉ
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

 

ANGELUS
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal.

 

ANGUSZ
- kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő.

 

ANTAL
- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

 

ANTIGON
- görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő.

 

ANTOS
- az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája.

 

ANZELM
- germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

 

ÁNYOS
- görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

APOLLINÁR
- latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló.

 

APOR
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

 

APOSTOL
- görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol.

 

APRÓD
- magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó.

 

ARCHIBALD
- germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi.

 

ARÉTÁSZ
- görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből.

 

ARIÁN
- latin eredetű; jelentése: hadriai.

 

ARIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye.

 

ARION
- görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős.

 

ARISZTID
- görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású.

 

ARKÁD
- görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi.

 

ÁRKOS
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

ARLEN
- ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.

 

ARMAND
- Herman francia megfelelője.

 

ÁRMIN
- latin eredetű; jelentése: hadi férfi.

 

ARNOLD
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

 

ARNÓT
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

 

ÁRON
- héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó.

 

ÁRPÁD
- magyar eredetű; jelentése: árpa.

 

ARSZLÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán.

 

ARTEMON
- görög eredetű; jelentése: ép, egészséges.

 

ARTÚR
- kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

ARVID
- svéd eredetű; jelentése: sas a viharban.

 

ARZÉN
- görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias.

 

ASZTER
- görög eredetű; jelentése: csillag.

 

ATÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

 

ATANÁZ
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

 

ATILLA
- gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk.

 

ATLASZ
- görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima

 

ATOS
- magyar eredetű; jelentése: apa.

 

ATTILA
- gót eredetű; jelentése: szeretett apánk.

 

AURÉL
- latin eredetű; jelentése: aranyos.

 

AURÉLIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi.

 

AVENÁR
- héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek.

 

AXEL
- héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja.

 

AZÁR
- héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít.

 

BÁCS
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

 

BAGAMÉR
- szláv eredetű; jelentése: isten, béke.

 

BAJÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

 

BAJNOK
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

 

BALABÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: karvaly.

 

BALAMBÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

BALÁR
- magyar eredetű; jelentése: bolgár.

 

BALÁZS
- latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.

 

BALDÓ
- német eredetű; jelentése: merész.

 

BALDVIN
- német-angol eredetű; jelentése: bátor barát.

 

BÁLINT
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

 

BALTAZÁR
- asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

 

BÁN
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

 

BANDÓ
- az András önállósult becézője.

 

BÁNK
- a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.

 

BÁNOS
- a Bán kicsinyítőképzős származéka.

 

BARABÁS
- görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia.

 

BARDÓ
- germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas.

 

BARNA
- a Barnabás önállósult magyar rövidülése.

 

BARNABÁS
- arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia.

 

BARÓT
- török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest.

 

BARS
- magyar eredetű; jelentése: bors.

 

BARTAL
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

 

BARTOLÓMEÓ
- héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves.

 

BARTOS
- a Bertalan régi magyar Bartalom formájából.

 

BATÓ
- magyar eredetű; jelentése: buzogány.

 

BÁTONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

BÁTOR
- török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

 

BAZIL
- görög-latin eredetű; jelentése: királyi.

 

BAZSÓ
- a Bazil régi magyar formájából.

 

BECSE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

 

BEDŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

BEKÉNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

BEKŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

BÉLA
1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész;
2. - török eredetű; jelentése: előkelő;
3. - héber eredetű; jelentése: világot elnyelő.

 

BELIÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

BELIZÁR
- germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből.

 

BENCE
- latin eredetű; jelentése: győztes.

 

BENDE
- a Benedek becéző rövidüléséből.

 

BENDEGÚZ
- hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből.

 

BENE
- a Benedek régi magyar becézőjéből.

 

BENEDEK
- latin eredetű; jelentése: áldott.

 

BÉNI
- a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből.

 

BENIGNUSZ
- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

 

BENJÁMIN
- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.

 

BENKE
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

 

BENKŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

 

BENŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

 

BERCEL
- bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész.

 

BERENGÁR
- germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa.

 

BERÉNY
- magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből.

 

BERGER
- francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász.

 

BERISZLÓ
- szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége.

 

BERNÁT
- germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

 

BERTALAN
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

 

BERTOLD
- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.

 

BERTRAM
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló.

 

BESE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

 

BOÁZ
- héber eredetű; jelentése: erős.

 

BOCSÁRD
- német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező.

 

BOD
- török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

 

BÓDOG
- magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag.

 

BODOMÉR
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

BODONY
- magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

 

BODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör.

 

BOGÁT
- szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

 

BOGDÁN
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

 

BOLDIZSÁR
- asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

 

BONIFÁC
- latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő.

 

BÓNIS
- a Bonifác régi magyar becézőjéből.

 

BORBÁS
- a Barabás alakváltozata.

 

BORISZ
- orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos.

 

BORS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

 

BOTÁR
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

BOTOND
- magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos.

 

BOTTYÁN
- Bothianus hitvalló nevéből.

 

BOZSIDÁR
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

 

BÖKÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát.

 

BRÚNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.

 

BRÚTUSZ
- latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű.

 

BUDA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

 

BULCSÚ
- török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó.

 

BUZÁD
- magyar eredetű; jelentése: búza.

 

CECIL
- a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult.

 

CECILIÁN
- latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak.

 

CELESZTIN
- latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.

 

CÉZÁR
- etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.

 

CICERÓ
- latin eredetű; jelentése: borsó.

 

CIPRIÁN
- latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi.

 

CIRILL
- görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt.

 

CIRJÉK
- görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó.

 

CÍRUS
- perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap.

 

CSABA
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló.

 

CSÁK
- török-magyar eredetű; jelentése: ütő.

 

CSANÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

CSÁT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

CSATÁD
- magyar eredetű; jelentése: csata.

 

CSATÁR
1. - magyar eredetű; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája.
2. - szláv eredetű; jelentése: pajzskészítő.

 

CSATÓ
- magyar eredetű; jelentése: csat.

 

CSEGŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

CSEKE
- török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő.

 

CSENGER
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

CSÉPÁN
- az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata.

 

CSEPEL
- magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő.

 

CSOBÁD
- a Csaba kicsinyítőképzős származéka.

 

CSOBÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor.

 

CSOMBOR
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

 

CSONGOR
- török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár.

 

CSÖRSZ
- szláv eredetű; jelentése: ördög.

 

DAGOBERT
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, mint a nap.

 

DAGOMÉR
- germán eredetű; jelentése: híres, mint a ragyogó nap.

 

DALIBOR
- cseh eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

DALTON
- óangol eredetű; jelentése: völgyből való.

 

DAMÁZ
- görög eredetű; jelentése: szelídítő, legyőző.

 

DAMJÁN
- görög-latin eredetű; jelentése: a népből származó; legyőző.

 

DAMOS
- a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata.

 

DÁNIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

 

DANILÓ
- a Dániel szláv megfelelője.

 

DÁNOS
- a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

 

DANTE
- latin eredetű; jelentése: kitartó, állhatatos.

 

DÁRIUS
- latin-perzsa-görög eredetű; jelentése: hatalmas.

 

DÁVID
- héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő.

 

DELI
- magyar eredetű; jelentése: dalia, vitéz.

 

DEMÉNY
- a Demjén régi magyar alakváltozata.

 

DEMETER
- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.

 

DEMJÉN
- a Damján önállósult alakváltozata.

 

DÉNES
- görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott.

 

DEODÁT
- az Adeodát rövidüléséből önállósult.

 

DETRE
- germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas.

 

DÉVALD
- germán eredetű; jelentése: nép + merész.

 

DEZSÉR
- a Dezső régi magyar alakja.

 

DEZSŐ
- latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek.

 

DIOMÉD
- görög eredetű; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való.

 

DITMÁR
- germán eredetű; jelentése: nép + híres.

 

DOMÁN
- kun-magyar eredetű; jelentése: köd.

 

DOMICIÁN
- latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító.

 

DOMINIK
- latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.

 

DOMOKOS
- a Domonkos önállósult alakváltozata.

 

DOMONKOS
- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.

 

DOMOS
- a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka.

 

DONALD
- skót-kelta eredetű; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias.

 

DONÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

 

DORIÁN
- angol eredetű; jelentése: dór férfi.

 

DORMÁN
- besenyő eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

DÖME
- a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka.

 

DÖMÖTÖR
- a Demeter magyar alakváltozata.

 

DUKÁSZ
- görög eredetű; jelentése: vezér, vezető.

 

DUSÁN
- délszláv eredetű; jelentése: lélek.

 

EDE
- az Edvárd német rövidüléséből önállósult.

 

EDGÁR
- ószász-angol eredetű; jelentése: vagyon + dárda.

 

EDIZON
- angolszász eredetű; jelentése: Ádám leszármazottja.

 

EDMOND
- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

 

EDÖMÉR
- kun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

EDVÁRD
- germán eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.

 

EDVIN
- germán eredetű; jelentése: az örökös barátja.

 

EFRAIM
- héber eredetű; jelentése: kettős termés, kettős örökség.

 

EGBERT
- germán eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.

 

EGMONT
- germán eredetű; jelentése: fegyver + védő.

 

EGON
- az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézőjéből önállósult.

 

EGYED
- görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó.

 

ELEK
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

ELEMÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

ÉLIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.

 

ELIHU
- héber eredetű; jelentése: Isten az Úr.

 

ELÍGIUSZ
- latin eredetű; jelentése: kiválasztott.

 

ELIZEUS
- héber eredetű; jelentése: Isten a szabadulás.

 

ELLÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

ELMÁR
- germán eredetű; jelentése: mindenütt híres.

 

ELMÓ
- az Elmár becézőjéből önállósult.

 

ELŐD
- magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős.

 

ELTON
- angol eredetű; jelentése: öreg faluból való.

 

EMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: velünk az Isten.

 

EMIL
- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

 

EMILIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi.

 

EMŐD
- magyar eredetű; jelentése: anyácska.

 

ENDRE
- német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias.

 

ÉNEÁS
- görög-magyar eredetű; jelentése: mondai hős nevéből.

 

ENGELBERT
- germán eredetű; jelentése: híres az angolok között.

 

ENGELHARD
- germán eredetű; jelentése: vakmerő az angolok között.

 

ÉNOK
- héber eredetű; jelentése: a felszentelt.

 

ERAZMUS
- görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván.

 

ERHARD
- germán eredetű; jelentése: becsület + erős.

 

ERIK
- alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült.

 

ERNÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

ERNŐ
- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott.

 

ERNYE
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi.

 

ERVIN
- germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát.

 

ETE
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

 

ETELE
- hun-magyar eredetű; jelentése: szeretett apánk.

 

EUGÉN
- görög-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.

 

EUSZTÁK
- görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny.

 

EUTIM
- görög eredetű; jelentése: nemes + tisztelet.

 

ÉVALD
- germán eredetű; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó.

 

EVARISZT
- görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb.

 

EZÉKIEL
- héber eredetű; jelentése: az Isten erős, hatalmas.

 

ÉZSAIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten az üdvösség.

 

ÉZSAU
- héber eredetű; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva.

 

FÁBIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.

 

FÁBIUSZ
- latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való.

 

FABÓ
- a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

 

FARKAS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

 

FAUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: szerencsés.

 

FEDOR
- a Teodor orosz megfelelőjéből.

 

FELICIÁN
- latin eredetű; jelentése: boldog.

 

FÉLIX
- latin eredetű; jelentése: boldog.

 

FERDINÁND
- germán eredetű; jelentése: béke + merész.

 

FERENC
- francia-latin eredetű; jelentése: francia.

 

FIDÉL
- latin eredetű; jelentése: hűséges.

 

FILEMON
- görög eredetű; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű.

 

FILIBERT
- germán eredetű; jelentése: messze földön híres.

 

FILOMÉN
- görög eredetű; jelentése: szeretett.

 

FIRMIN
- latin eredetű; jelentése: szilárd jellemű.

 

FLORENTIN
- latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes.

 

FLÓRIÁN
- latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó.

 

FLÓRIS
- a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka.

 

FODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör hajú.

 

FOLKUS
1. - német-magyar eredetű; jelentése: nép + híres;
2. - latin-francia eredetű; jelentése: vízityúk, szárcsa.

 

FÓRIS
- a Flóris régi magyar változata.

 

FORTUNÁT
- latin eredetű; jelentése: boldog.

 

FREDERIK
- német eredetű; jelentése: békés, nyugodt.

 

FRIDOLIN
- germán eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

 

FRIGYES
- német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom.

 

FÜLÖP
- görög eredetű; jelentése: lókedvelő.

 

GÁBOR
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

 

GÁBRIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

 

GÁL
- kelta-ír eredetű; jelentése: kakas.

 

GÁLOS
- a Gál régi teljesebb magyar alakja.

 

GARA
- török eredetű; jelentése: héja.

 

GÁSPÁR
- perzsa eredetű; jelentése: kincset megőrző.

 

GASZTON
- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

 

GAZSÓ
- a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából.

 

GEDEON
- héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló.

 

GEDŐ
- a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka.

 

GELLÉN
- a Kilián régi magyar változata.

 

GELLÉRT
- német eredetű; jelentése: gerely + kemény.

 

GEMINIÁN
- latin eredetű; jelentése: iker.

 

GERASZIM
- görög eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

 

GERÉB
- szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró.

 

GERGELY
- görög eredetű; jelentése: éberen őrködő.

 

GERGŐ
- a Gergely magyar alakváltozata.

 

GERJÉN
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: legidősebb fiútestvér; legidősebb elöljáró.

 

GERMÁN
- német eredetű; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér

 

GEROLD
- germán eredetű; jelentése: dárda + hatalom.

 

GERŐ
- a Gergely és a Gerhard rövidült,  -ő kicsinyítőképzős származéka.

 

GERZSON
- héber eredetű; jelentése: az idegen, a száműzött.

 

GÉZA
- török-német-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

 

GIBÁRT
- német-magyar eredetű; jelentése: adakozó kedvű + erős.

 

GIDA
- a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

 

GILBERT
- német eredetű; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között.

 

GILGAMES
- mezopotámiai eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

GOBERT
- germán eredetű; jelentése: Isten segítsége révén híres.

 

GODVIN
- angol-holland eredetű; jelentése: Isten barátja.

 

GORDON
- skót-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

GORGIÁS
- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

GOTFRID
- német eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

 

GOTHÁRD
- német eredetű; jelentése: Isten segítségével erős.

 

GOTLÍB
- germán eredetű; jelentése: Isten gyermeke.

 

GRACIÁN
- latin eredetű; jelentése: kellemes, kedves, bájos.

 

GREGORI
- görög eredetű; jelentése: éber, szemfüles.

 

GUJDÓ
- német eredetű; jelentése: erdőből származó.

 

GUSZTÁV
- skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza.

 

GÜNTER
- német eredetű; jelentése: a harcosok seregének vezére.

 

GYÁRFÁS
- görög-latin eredetű; jelentése: idős férfi.

 

GYENES
- a Dénes régi magyar alakváltozata.

 

GYÖRE
- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

 

GYÖRGY
- görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó.

 

GYÖRK
- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

 

GYŐZŐ
- a Viktor magyarító lefordítása.

 

GYULA
- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: magyar méltóságnév.

 

HAMILKÁR
- föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata.

 

HANNIBÁL
- föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme.

 

HANNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: védelem.

 

HARALD
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész.

 

HARKÁNY
- magyar eredetű; jelentése: harkály.

 

HARLÁM
- orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó.

 

HARRI
- a Henrik angol becézőjéből alakult.

 

HARTVIG
- germán eredetű; jelentése: merész a harcban.

 

HASSZÁN
- arab eredetű; jelentése: szép.

 

HEKTOR
- görög eredetű; jelentése: uralkodó.

 

HELIODOR
- görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka.

 

HÉLIOSZ
- görög eredetű; jelentése: nap, napisten.

 

HENRIK
- germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

 

HERBERT
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény.

 

HERMAN
- germán eredetű; jelentése: hadi férfi.

 

HERMÉSZ
- görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni.

 

HEROLD
- a Harald német változata.

 

HETÉNY
- magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek.

 

HIADOR
- a Heliodor régi magyar változata.

 

HILÁRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

 

HILMÁR
- német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált.

 

HIPPOLIT
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó.

 

HÓDOS
- magyar eredetű; jelentése: hódvadász.

 

HOLLÓ
- magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj.

 

HONORÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó.

 

HONÓRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

 

HONT
- német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát.

 

HORÁC
- görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.

 

HUBA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

 

HUBERT
- német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.

 

HUGÓ
- germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens.

 

HUMBERT
- német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó.

 

HUNOR
- török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév).

 

HÜMÉR
- latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges.

 

IBRÁNY
- az Ábrahám alakváltozata.

 

IGNÁC
- latin eredetű; jelentése: tűz.

 

IGOR
- német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó.

 

ILÁRION
- a Hiláriusz görögös formája.

 

ILDEFONZ
- germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész.

 

ILIÁN
- görög-orosz eredetű; jelentése: nap.

 

ILLÉS
- az Éliás önállósult változata.

 

ILMÁR
1. - a Hilmár alakváltozata.
2. - a finn Ilmár mondai hős nevéből.

 

IMBERT
- fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.

 

IMMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: Isten velünk van.

 

IMRE
- germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi.

 

INCE
- latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó.

 

IPOLY
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó.

 

IRÉNEUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: békés.

 

ISTVÁN
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.

 

IVÁN
1. - a régi magyar Ivános rövidülése;
2. - orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes.

 

IVÓ
1. - germán eredetű; jelentése: tiszafa;
2. - az Iván szláv becézője.

 

IVOR
1. - ír-skót-velszi eredetű; jelentése: úr, uralkodó;
2. - az Igor ukrán és belorusz változata;
3. - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

IZAIÁS
- az Ézsaiás alakváltozata.

 

IZIDOR
- görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.

 

IZMAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat.

 

IZOR
- az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.

 

IZRAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.

 

IZSÁK
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés.

 

IZSÓ
1. - az Ézsau alakváltozata;
2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése;
3. - az Izsák becézője.

 

JÁCINT
- görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.

 

JAGELLÓ
- lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.

 

JAKAB
- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

 

JÁKÓ
- a Jákob önállósult becézőjéből.

 

JÁKOB
- a Jakab eredeti alakváltozata.

 

JAKUS
- a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.

 

JÁNOS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

 

JANUÁR
- latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.

 

JÁRFÁS
- a Gyárfás régi magyar alakváltozata.

 

JÁZON
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.

 

JENŐ
- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.

 

JEREMIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.

 

JEROMOS
- görög eredetű; jelentése: szent nevű.

 

JOAKIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

 

JÓB
- héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.

 

JOEL
- héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.

 

JOHANN
- héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.

 

JÓNÁS
- héber eredetű; jelentése: galamb.

 

JONATÁN
- héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

 

JORDÁN
- héber eredetű; jelentése: lefelé folyó.

 

JOZAFÁT
- héber eredetű; jelentése: Jahve ítél.

 

JÓZSEF
- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

 

JÓZSIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.

 

JÓZSUA
- héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.

 

JUKUNDUSZ
- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember).

 

JULIUSZ
- a Juliánusz alakváltozata.

 

JULIÁNUSZ
- latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.

 

JUSZTIN
- a Jusztusz továbbképzett alakja.

 

JUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.

 

JUTAS
- török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.

 

KABOS
- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.

 

KADA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

KADOSA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

KAJETÁN
- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.

 

KÁL
- török-magyar eredetű; jelentése: marad.

 

KÁLEB
- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.

 

KÁLMÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: maradék.

 

KALVIN
- latin eredetű; jelentése: kopasz.

 

KAMILL
- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.

 

KAMILLÓ
- a Kamill olasz megfelelője.

 

KÁIN
- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.

 

KÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

KANDID
- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.

 

KANUT
- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.

 

KAPLONY
- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.

 

KAPOLCS
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

KARÁCSON
- magyar eredetű; jelentése: karácsony.

 

KARÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

KARDOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

 

KARION
- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.

 

KÁRMÁN
- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.

 

KÁROLY
1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;
2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.

 

KARSA
- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.

 

KARTAL
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.

 

KÁSZON
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

KASSZIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.

 

KASZTOR
- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.

 

KATAPÁN
- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.

 

KAZIMÍR
- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.

 

KÁZMÉR
- a Kazimír magyarosabb alakja.

 

KELED
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

KELEMEN
- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.

 

KELEN
- a Kelemen rövidülésének alakváltozata.

 

KEMENES
- magyar eredetű; jelentése: kemencés.

 

KENDE
- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.

 

KENESE
- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.

 

KENÉZ
- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.

 

KERECSEN
- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.

 

KERÉNY
- latin eredetű; jelentése: lándzsás.

 

KERESZTÉLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

 

KESZŐ
- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.

 

KEVE
- magyar eredetű; jelentése: kövecske.

 

KEVIN
- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.

 

KILÉNY
- a Kilián régi magyar alakváltozata.

 

KILIÁN
- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.

 

KIRILL
- a Cirill görögös változata.

 

KLEOFÁS
- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.

 

KLEON
- görög eredetű; jelentése: dicsőség.

 

KLÉTUS
- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.

 

KOCSÁRD
- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.

 

KOLOS
- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló

 

KOLUMBÁN
- latin eredetű; jelentése: galamb.

 

KOLUMBUSZ
- latin eredetű; jelentése: hímgalamb.

 

KONRÁD
- német eredetű; jelentése: merész + tanács.

 

KONSTANTIN
- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.

 

KONT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

KOPPÁNY
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

 

KORIDON
- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.

 

KORIOLÁN
- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.

 

KORNÉL
- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.

 

KORVIN
- latin eredetű; jelentése: holló.

 

KÓSA
- magyar eredetű; jelentése: kos.

 

KOZMA
- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.

 

KÖTÖNY
- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.

 

KRISTÓF
- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.

 

KRISZTIÁN
- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

 

KUND
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

 

KUNÓ
- a Konrád német becézőjéből.

 

KURSZÁN
- török eredetű; jelentése: keselyű.

 

KÜRT
- török-magyar eredetű; jelentése: vihar.

 

LABORC
- bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc.

 

LADOMÉR
- a Vladimir régi magyar formája.

 

LAJOS
- germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.

 

LAMBERT
- német eredetű; jelentése: országszerte híres.

 

LANTOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

 

LARION
- az Ilárion önállósult szláv becézője.

 

LÁSZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

 

LÁZÁR
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm.

 

LÁZÓ
- a Lázár becézőjéből önállósult.

 

LEANDER
- görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia.

 

LEHEL
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

 

LÉL
- finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó.

 

LÉNÁRD
- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

 

LEÓ
- görög eredetű; jelentése: oroszlán.

 

LEON
- a Leó görög változatából.

 

LEONÁRD
- német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

 

LEONIDÁSZ
- görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.

 

LEOPOLD
- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

 

LEVENTE
- magyar eredetű; jelentése: levő, létező.

 

LÉVI
- héber eredetű; jelentése: szövetség.

 

LIBERÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: felszabadított.

 

LIBÉRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: szabad.

 

LIONEL
- francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.

 

LIPÓT
- a Leopold bajor változatából.

 

LÍVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

 

LIZANDER
- spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

LORÁND
- a Lóránt régies változata.

 

LÓRÁNT
- germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész.

 

LOTÁR
- ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos.

 

LŐRINC
- latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.

 

LUCIÁN
- latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó.

 

LÚCIUSZ
- latin eredetű; jelentése: virradatkor született.

 

LUKÁCS
- latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.

 

MAGNUSZ
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű.

 

MAJLÁT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

 

MAKABEUS
- héber eredetű; jelentése: kalapácsoló.

 

MAKÁR
- görög eredetű; jelentése: boldog.