INTELLIGENSEN

  2005.06.25. 12:50

 III. rész.

 

                            INTELLIGENSEN

 

A mérés haszna és korlátai
--------------------------

 

A mérés nem mindig egyszerű feladat. Van amikor könnyen megoldható,
van amikor nehezen, van amikor igazából nem is megoldható. Ebbe az
utóbbi körbe tartozik, sok más mellett az intelligencia mérése is.

 

Tisztán kell látnunk, hogy tulajdonképp annyiféle (tudományos!)
intelligencia van, ahányféle mérési eljárás, ahányféle konkrét
"teszt". Ez persze nem jelenti automatikusan azt is, hogy ilyen
esetekben eleve ki lenne zárva a tudományos egzaktság, csak arról
van szó, hogy ilyenkor nehezebb az egzaktságot érvényesíteni.
(Ez az intelligenciakutatás esetében mindezideig nem sikerült.)

 

Hasonló jelenséggel találkozhatunk az "egzakt" tudományokban is.
A legismertebb példa a keménység. A keménység fogalma, kezelés
szempontjából teljesen analóg az intelligenciáéval. Annyi féle
keménység van, ahányféle keménységmérési eljárás. Közismert, hogy
a gyakorlat többféle (pl. Mohs féle, Brinell féle, Rockwell féle,
Wickers féle) keménységdefiníciót és -mérést használ.

 

A mérés haszna az eligazítás, a tájékoztatás valamilyen
tulajdonságról. Ahogyan a keménységről, úgy az intelligenciáról
sem kaphatunk teljesen pontos eligazítást, tájékoztatást, hiszen azt
sem tudjuk pontosan megmondani, hogy mi is a a keménység, mi is az
az intelligencia. A mérések által szolgáltatott pontatlan eligazítás
azonban, ha figyelembe vesszük a pontatlan voltát, hasznos lehet. Így
hasznosak lehetnek az intelligenciamérések is azáltal, hogy felhívják
figyelmünket pl. arra, hogy miben kell fejlődnünk.

 

A tesztek, a mérések, segíthetnek abban, hogy megtudjuk, hogy miben
van szükségünk fejlődésre, de nem mondják meg, hogy mit csináljunk e
fejlődés érdekében. A következőkben ezzel a fontos kérdéssel
foglalkozunk röviden.

 

Intelligensen, intelligensebben
-------------------------------

 

Az intelligens embert a kevésbé intelligenstől nem is annyira az
különbözteti meg, hogy mit csinál vagy mit nem, hanem inkább és
főleg az, hogy mit hogyan csinál, mikor hogyan viselkedik. Mindent
(a totális ostobaságot kivéve) lehet intelligensen és kevésbé
intelligensen illetve nem intelligensen végezni.

 

Az intelligencia érvényesülése sok mindentől függ. Függ pl. attól,
hogy kinek milyen az értékrendje, milyen a világképe, milyen a
belső működése, miket tekint feladatának, milyen problémákkal küzd.

 

Akármiről is legyen azonban szó, akármit is csinálunk, mondjuk
az értékrendünket, vagy az általános lelkiállapotunkat akarjuk
fejleszteni, ezt valamilyen módszer szerint tesszük. És mindent
lehet intelligensen, jó módszer szerint, és kevésbé intelligensen,
rossz módszer szerint végezni. Mindennek van tudománya, ami semmi más,
mint alapigazságok és módszerek gyűjteménye, arra vonatkozóan, hogy
hogyan végezzünk valamit jól, ill. a lehető legjobban.

 

Nemcsak az intelligencia, hanem annak fejlesztése is a módszereken, a
recepteken, az "algoritmusokon" múlik.

 

Saját intelligenciánk fejlesztésén is sokféleképp, sokféle módszerrel
dolgozhatunk.

 

Feladatunknak kell tekintenünk, hogy intelligensen, tehát jó
módszerekkel, jó receptek szerint dolgozzunk intelligenciánkon.
Mennél több jó receptet használunk (a fontos területeken), annál
intelligensebben viselkedünk. A kérdés csak az, hogy hogyan jutunk
jó receptekhez.

 

Receptszerzési és -gyarapítási módszerek
----------------------------------------

 

Hogyan lehet intelligensen gazdagítani recepttárunkat? És mikre
vonatkozóan igyekezzünk jó receptekhez jutni?

 

Nagyon fontos, hogy legyenek jó receptjeink pl. a következőkre.

 

- Problémameglátás és problémamegfogalmazás.
- Kérdésmegfogalmazás, kérdésfeltevés.
- A feladatok és a munkák "falatokra bontása".
- Eszközeink (időnk, energiánk, érdeklődésünk stb.) megfelelő
  elosztása, beosztása.
- Mások és magunk hibáinak elemzése és helyes kezelése.
Stb.

 

A jó receptek megszerzéséhez nem csak az kell, hogy legyenek ilyenek,
hanem az is, hogy meg tudjuk állapítani, hogy amikkel éppen dolgunk
van, azok jók-e.

 

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy kevés jó recepthez juthatunk hozzá
készen, ezért arra kényszerülünk, hogy magunk szerkesszünk ilyeneket.
A receptszerkesztés és kipróbálás haszna nemcsak az, hogy gyarapodnak
jó receptjeink. Ez az egyedüli út arra is, hogy kifejlődjön az a
képességünk, hogy meg tudjuk állapítani egy receptről, hogy az jó-e.

 

Aki tehát fejlődni akar, az tudatosan törekszik arra, hogy a
legfontosabb területeken minél több jó receptje legyen, és alkalmazza
is ezeket.

 

Nem kell mást tenni, egyszerűen neki kell látni recepteket
szerkeszteni bármire, és kipróbálni azokat. Így rövidesen rájövünk,
hogy a tudományok tudománya a receptszerkesztés, a receptkipróbálás
és a receptalkalmazás receptje maga.

 

Általában elég rosszul állunk jó receptek dolgában. Kinek van pl. jó
receptje arra, hogy

 

- Hogyan kell jól pihenni?
- Hogyan kell hatékonyan tanulni?
- Hogyan kell valamiről legkényelmesebben, leggyorsabban leszokni?
- Hogyan kell intelligensen kérdezni?
- Hogyan kell intelligensen vitatkozni?
Stb.

 

Megismételjük: Mindennek van tudománya. Iménti kérdéseink, melyek sora
hosszan folytatható, tulajdonképp

 

- a pihenéstudomány,
- a tanulástudomány,
- a leszokástudomány,
- a kérdezéstudomány,
- a vitatkozástudomány
stb.

 

tudáskincsét firtatják. (Nem pusztán érdekesség kedvéért említjük,
hogy "a régi görögöknél", sok más mellett, volt tudománya a
kérdezésnek és a vitatkozásnak is. A kérdezés tudománya volt az
erotematika, a vitatkozásé az erisztika.)

 

A jó receptek hiánya messze kihatóan érezteti hatását. Az, pl. hogy
a tanulókat nem tanítják meg tanulni, rengeteg iskolai kudarcot és
lelki sérülést eredményez, melyek később lelki és testi bajok tömegét
okozzák. A mentálhigiénére világszerte - csekély hatékonysággal -
elköltött milliárdok töredékéből meg lehetne oldani, hogy a lelki
eredetű bajok háromnegyede eltűnne a Földről, csak tanítani kellene
az iskolában egy kis tanulásmódszertant. De hát a "lélek mesterei" -
tisztelet a kivételnek - ma inkább tudományos sintérek, mint érző
szívű tudósok.

 

Intelligenciamegnyilatkozási területek, intelligenciakomponensek,
-----------------------------------------------------------------
szakintelligenciák
------------------

 

Az intelligencia minden területen megnyilatkozhat, még azokon a
területeken is, amelyekre intelligenciatesztjeink, vizsgálataink
kiterjednek. (Más kérdés persze, hogy ezeket a megnyilatkozásokat,
helyesen értelmezzük-e.) A sokféle intelligenciamérő eljárás és a
köztük levő különbségek miatt hajlamosak lennénk annyiféle
intelligenciáról beszélni, ahány mérési módszer van. Ez azonban
végzetes tévedés lenne, mert az embernek egyetlen intelligenciája
van. Egyetlen intelligenciánknak azonban nagyon sok jellemzője van,
amelyekből mást-mást ragadnak meg, és különbözőképp értelmeznek az
egyes vizsgálati minősítési módszerek.

 

Van-e erdészeti intelligencia? Nincs. De vannak az intelligenciának
erdészeti területen való megnyilatkozásai, és vannak emberek akik
erdészeti tevékenységüket intelligensen végzik. Ezeknél azonban többet
ér egy intelligens erdész.

 

Van-e érzelmi intelligencia ("emotional intelligence")? Nincs.
De vannak az intelligenciának érzelmi vonatkozású területen való
megnyilatkozásai, és vannak emberek akiknek érzelmi vonatkozású
viselkedése intelligens. Azokat azonban, akik csak erre képesek
(ha lennének ilyenek), semmiképp sem tekinthetjük intelligenseknek.

 

Szak-intelligencia, intelligenciakomponens tehát valójában nincs, az
mindig egy tudományos rendszerbeli kreatúra. Nagyon is érdemes azonban
az intelligencia különféle területeken való megnyilatkozásaival
foglalkozni.

 

Mik pl. az intelligens viselkedés jelei

 

- a gépkocsivezetésben,
- a számítástechnikában,
- a gyermeknevelésben,
- a lelki-testi egészséggondozásban?

 

Az intelligencia és a siker
---------------------------

 

Az intelligens viselkedés fontos sikertényező. A körülményekhez képest
legnagyobb mértékű siker attól függ, hogy ki milyen módszer, milyen
recept szerint működik, viselkedik.

 

A működés, a viselkedés lehet tudatosan irányított, és nem ilyen.
A tudatosan irányított viselkedés tudatosan választott módszer
szerinti működést, viselkedést jelent. Mindig mindenben. Aki tudatosan
irányítja életét, működését, viselkedését, az mindig mindent így
végez. A sablonosság csak akkor káros, ha valaki túl kevés és nem
megfelelő sablont használ, egyébként előnyös.

 

Biztosan nem esünk a káros sablonosság hibájába annak az egyszerű
módszernek az alkalmazásával, hogy mindig mindenben időt szánunk arra,
hogy szem előtt tartsuk, hogy mik azok, amikre ha nem szánunk időt,
amiket ha nem végzünk el, az biztosan, vagy majdnem mindig, hibát,
kudarcot okoz; mik azok, amik nélkülözhetetlenek a sikerhez, amiknek
a hiánya, nem megfelelő volta, biztosan, vagy majdnem mindig, hibát,
kudarcot okoz; mik a "hozzávalók" a sikerhez, és mik a "hozzávalók"
"hozzávalói"; mik a biztos kudarcokok. Más szóval, tudatosan ügyelünk
arra, hogy ki ne hagyjunk valamit, ami lényeges.

 

A körülményekhez képest lehető legjobbat megvalósító működés, viselkedés
megvalósítása belső és külső működésünktől, viselkedésünktől függ.
Belső működésünk irányításában gondolkodásunknak, gondolkodási
szokásainknak, gondolkodási automatizmusainknak döntő szerepe van.
Akinek az a célja, hogy mindig a körülményekhez képest lehető
legjobbat valósítsa meg, az gondolkodásában mindig a legjobból indul
ki, annak, a legjobb, és így a jó, mint elsődleges igény, állandóan a
tudatában van. (Egyébként, minden szabadon működő elméjű ember, a hite
szerinti legjobbra törekszik, de kevesen vannak, akik arra is szánnak
időt, hogy megvizsgálják, hogy mi is a legjobb valójában. Létezik
mindenki számára olyan viselkedés, amely neki, és mindenki másnak is,
a lehető legelőnyösebb, a lehető legjobb.)

 

Mindennek a sikere attól függ, hogy mekkora és milyen támogatásban,
segítségben, kiszolgálásban részesül, és mekkora és milyen akadályok,
korlátok, fékező hatások működnek ellene.

 

A módszertani tudás, a jó módszerek, a jó receptek, ezek helyes
kiválasztani és alkalmazni tudása (és készíteni tudása is!) nagyon
értékes siker-segítők.

 

Mindennek (minden tevékenységnek, működésnek, viselkedésnek) van
tudománya, van módszertana, és mindenre vannak jó és rossz receptek.
A siker szempontjából is hasznos, sőt döntő tehát a módszerekkel
való foglalkozás, a receptválasztásban és a receptkészítésben való
jártasság. Hasznos megismerni a receptkészítés módszereit, mert a
körülményekhez képest legnagyobb mértékű siker attól függ, hogy ki
milyen módszereket, milyen recepteket használ.

 

A legegyszerűbb recept, a "hozzávalók listája", amely tulajdonképp nem
is teljes recept, hanem csak egy egyszerű emlékeztető. A "hozzávalók
listája" egy ("ki ne maradjon valami lényeges" elv alapján készül)
egyszerű, vagy valahogyan rendezett Ä nem szükségképp egymástól
független elemekből álló Ä felsorolás, amely bármikor bővíthető, ha
kiderül, hogy van még valami lényeges, ami a listában nem szerepel.

 

Receptek szerkesztésénél a leglényegesebb annak a megállapítása,
hogy mikor, mik azok, amik elősegítő, hátráltató, biztosító, ill.
meghiúsító hatást fejtenek ki a sikerre, vagy a siker szempontjából
döntő tényezőkre.

 

Indító ötletek két fontos területről
------------------------------------

 

Gyakorlásul és további feldolgozásra ajánlunk az Olvasónak
receptelemeket két fontos területre vonatkozóan.

 

Mik a belső, lelki sikertényezők? Aki valamit sikeresen végez, arról
általában megállapíthatjuk, hogy

 

- kedve van hozzá,
- érdekli,
- látja értelmét,
- örül neki,
- komolyan veszi,
- arra figyel,
- nem siet,
- van ideje (szán rá időt) minden fontos lelki "hozzávalóra",
- nyugodt,
- helyén van,
- éber,
- összeszedett (lélekjelenlét),
- helyesen irányítja hitét, szeretetét, lemondását, elhatározását,
  akaratát, megelégedettségét, tudatát, képzeletét.

 

A listát természetesen ki-ki szabadon folytathatja, alakíthatja
legjobb belátása szerint.

 

Mik jellemzik azt, aki sikeresen megtanult valamilyen ismeretanyagot?
A következők biztosan.

 

- Alaposan ismeri a tudnivalókban szereplő, és a tudnivalókkal
  kapcsolatos jelenségeket, fogalmakat,
- tudja a magyarázatokat, minden indokolt a számára,
- tud példákat, ellenpéldákat, minden lényeges helyzetben,
- minden lényeges kérdést meg tud fogalmazni a tudnivalókkal
  kapcsolatban,
- tudja az összes lényeges igényt, követelményt a tudnivalókkal
  kapcsolatban,
- tudja, hogy miknek van lényeges szerepe a tudnivalókban, és ezeket
  alaposan ismeri,
- tudja, hogy a tudnivalóknak mikben van lényeges szerepe, és ezeket
  alaposan ismeri,
- tudja, hogy mik a tudnivalókban szereplő, és a tudnivalókkal
  kapcsolatos fontosabb műveletek,
- tudja, hogy mik a tudnivalókban szereplő, és a tudnivalókkal
  kapcsolatos fontosabb viszonyok,
- tudja a tudnivalók hasznosítási, alkalmassági, megfelelőségi
  viszonyait, tudja e tudást hasznosítani,
- tudja, hogy mik a fontosabb feladatok,
- gyakorolja a megszerzett tudást, annak hasznosítását.

 

(Természetesen ennek a listának a továbbfejlesztése, gyarapítása sem
tilos.)

 

Minden tevékenység gazdálkodás a rendelkezésre álló eszközökkel,
irányítása azoknak a folyamatoknak, amelyekre befolyásunk lehet.
Így gazdálkodás a tanulás is.

 

Minden gazdálkodás, irányítás egyben működés, viselkedés is, és
minden működés, viselkedés egyben gazdálkodás, irányítás is. Minden
gazdálkodás térbeli és időbeli mozgatási, elhelyezési, elosztási,
alakítási folyamat. A folyamat, előbbi és utóbbi események,
részfolyamatok (egymástól nem független) rendszere. Ésszerűtlen
dolog reménykedni valaminek a sikerében, ha nincs biztosítva minden
nélkülözhetetlen "hozzávaló". A folyamatokban mindennek megvannak az
okai, és következményei is. Az gazdálkodik, irányít helyesen, aki
nemcsak gondosan elemzi az okokat és az előzményeket, hanem felkészül
minden következmény biztonságos kezelésére is. A gyakran használt,
fontos recepteket hasznos kívülről is megtanulni. Erre a célra nagyon
előnyös a lényeg megragadását elősegítő fogalmak, szavak kiválasztása
és ismétlése (ez is egy jó módszer!).

 

Intelligencia és tanulás
------------------------

 

Az emberi élet egyik nélkülözhetetlenül fontos jelensége és
tevékenysége a tanulás. Tanuláson természetesen nemcsak tudatos
iskolai lecketanulást kell érteni. Iskolán kívül is, és nem tudatosan
is tanulunk. A tanulás tudománya, ha a tanulás fontosságát nézzük,
a legfontosabb tudomány. Mégsem tanítják sehol; még az iskolai
lecketanulás tudománya sem kötelező tantárgy iskoláinkban. Pedig
nemcsak a lecketanulást kellene oktatni, hanem a lecketanulás
mellett általában a helyes és hatékony tanulást is, bármire
vonatkozóan. Vitatkozhatunk azon, hogy lehet-e az intelligenciát
tanulni. (A tanultságot, a műveltséget nem szabad összekeverni az
intelligenciával.) Tagadhatatlan tény azonban, hogy a tanulási
tevékenység különösen hatékonyan fejleszti az intelligenciát. (A
tanulás is, az intelligenciafejlődés is belső alakulási, változási
jelenség!) De az is általános tapasztalat, hogy az intelligens emberek
mind tanulással, mind pedig gondolkodással igyekeznek minél több
tudást szerezni, de élesen megkülönböztetnek tudást tudástól,
értékesség szempontjából. (Az intelligens embert másban is a fejlett
és helyes megkülönböztetések szokták jellemezni.)

 

Az intelligens tanulásról ezen kívül nem sokat tudunk. Úgy látszik,
hogy az intelligens tanulás kutatása sem a pedagógia sem a lélektan
tudománya számára nem fontos. Ebbe bele kell nyugodnunk. Mivel azonban
a tanulás az egyik leghatékonyabb intelligenciafejlesztő, abba nem
nyugodhatunk bele, hogy ne foglalkozzunk a tanulás hatékonyságával.

 

Általános tapasztalat, hogy a tanulásra fordított erőfeszítéseink
nagyon kis hatásfokúak. Még azok a nyilvánvalóan intelligens emberek
is panaszkodnak, hogy nehezen és lassan tanulnak, akik a sok és
hasznos tanulásmódszertani recept többségét ismerik és használják.
Lehet-e ezen az állapoton segíteni? Van-e egyáltalán lehetőség a
tanulás sebességének lényeges növelésére és a tanulási munka
lényegesen könnyebbé tételére?

 

Véleményünk szerint mindkettőre van lehetőség, sőt a számítástechnika
olyan eszközöket kínál, melyekkel forradalmi módon javítható a tanulás
hatékonysága.

 

Hibaelemzésekkel és kudarcelemzésekkel bizonyítható, hogy a sikeres
tanulást, lelki okok mellett, a legtöbb esetben a következő két
primitív akadály hiúsítja meg.

 

- Az ismeretanyag tagolatlansága, vagy nem megfelelő tagoltsága.
- Az áttekinthetetlenség, vagy nem megfelelő mértékű, módú
  áttekinthetőség.

 

A tanulás hatékonysága tehát a legnagyobb mértékben a következő két
tényezőtől függ.

 

- Sikerül-e az ismeretanyagot alkalmasan kis (megrágható, lenyelhető,
  emészthető) részekre bontva tálalni, és
- sikerül-e a megfelelő széleskörű és mélységű áttekintést
  biztosítani?

 

Tudatosítsuk, hogy e két fontos sikertényezőről csak nagyon nehezen
vagy sehogy sem szoktunk tudni gondoskodni. Ez a helyzet gyökeresen
megváltozott a számítástechnika kínálta lehetőségek révén, ugyanis

 

- rendkívül könnyen megvalósíthatóvá vált az ismeretanyag alkalmas
  részekre bontása, tálalása és ismétlése, és

 

- könnyen megvalósíthatóvá vált a megfelelő széles körű és mélységű
  áttekintés biztosítása is.

 

Technikai receptek és eszközök
------------------------------

 

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy már ezen a lemezmellékleten
is adhatunk ízelítőt azokból a számítástechnikai lehetőségekből,
amelyekkel a tanulás hatékonyságát lényegesen növelni lehet. Akiket
ez érdekel, azoknak szólnak a következő technikai jellegű sorok.

 

A "listor" típusú módszerek illetve eljárások központi eleme egy
listázó operátor. Ha a listázás, amit végeztetünk, nem csak egyszerűen
technikai művelet, hanem "intelligenciát" is tartalmaz, akkor az
ilyen módszereket illetve eljárásokat "intelistor" vagy rövidebben
"intelitor" névvel különböztetjük meg. Ezek rendkívül egyszerű
és hatékony módszerek illetve eljárások. Kényelmesen és gyorsan
megoldható velük az elemekre bontás, kis egységenként, elemenként,
elemrendszerenként való listázás, "leltározás", felsorolás, a
megfelelően igazított, rendezetten, alkalmas elrendezésekben,
"intelligensen" végzett megjelenítés, és ezek révén számos oktatási,
tanítási feladat.

 

A sikeres tanulás másik feltételének, a megfelelően széles körű
és mélységű áttekintésnek a biztosítását is lényegesen könnyebbé
tette a számítástechnika. Ennek egyik hatékony eszköze, érdekes módon
ugyanaz a listázás, felsorolás, leltározás, mint amivel az imént
foglalkoztunk. Másik eszközként ajánljuk a táblázatkészítést. Ma
már sok nagyon fejlett táblázatkezelő nyelvet kínál a piac. Érdemes
elgondolkodni azon, hogy az oktatás miért nem használja ki a
táblázatkezelő rendszerek tálcán kínált pedagógiai előnyeit.

 

A listor programok adatállományait érdemes úgy szerkeszteni, hogy azok
(esetleg megfelelő átalakítással) táblázatkezelő és adatbáziskezelő
rendszerekbe oda-vissza vihetők legyenek.

 

Intelligencia és számítástechnika
---------------------------------

 

A számítástechnika eszközöket kínál. Az intelligens viselkedés
minden eszközt intelligensen használ. A számítástechnika használata
mindezideig nem mindenben a legintelligensebben folyt. Ennek
eredményeként mára gyakorlatilag kicsúszott az emberiség kezéből
a jövő informatikára alapozódó társadalomalakító folyamatainak
irányítása. Mi az intelligens viselkedés az ilyen helyzetben?
Legalább gondolkodjunk rajta!

 

A jövő generáció már az iskolában tanulja a számítástechnikát. Ez
helyes. Nem helyes, azonban, hogy ez szinte kizárólag programozási
nyelvek oktatását jelenti, nem is igazán programozás tanulását.
Az azonban már megbocsáthatatlan ostobaság, sőt népellenes bűn, ha
valaki a programozás tanítását mellőzni javasolja, mesterségesen
szembeállítva azt a fejlett felhasználói programok használatával.
("Magas szintű, hivatalos" koncepciókban és "stratégiákban" is
olvashatók ilyen felelőtlen javaslatok!)

 

A programozás semmi mással nem pótolható intelligenciafejlesztő.
Sőt erkölcsfejlesztő. Aki ez ellen szót emel, annak nemcsak a
számítástechnika lényegéről nincs fogalma, hanem megfosztja a jövő
generációt egy könnyű és kézenfekvő fejlődési lehetőségtől, és attól
a lehetőségtől is, hogy "belelásson" a gépekbe, programokba, tehát
bamba gombnyomogató rabszolgasorsra ítéli.

 

De a számítástechnika eszköz, és használni kell megtanulni, alkalmazni
kell problémáink megoldására. Ehhez pedig sok mindenre szükség van.
Modellekre például. A modellek megalkotásához pedig nélkülözhetetlen
a világ ismerete és a helyes célmegválasztás. És ezek egyike sem
független az erkölcstől, mint ahogyan az intelligencia sem független.

 

Ha nem akarunk gépek rabszolgái és hitvány emberek gépen keresztüli
hatalomgyakorlásának kiszolgáltatott bábúk lenni, akkor az intelligens
számítástechnikusnak, ha még nem késő, az informatika etikájával is
foglalkoznia kell.

 

A számítástechnika hatalmas kínálattal szolgálja az emberiséget.
Hacsak azokat a tanuláskönnyítő eszközöket produkálta volna amelyeket
említettünk, már megérte "kitalálni" a számítástechnikát, de nemcsak
egy területen, hanem az életben mindenhol hasznosítható ez a tudomány
és eszköz. És éppen ez magyarázza rendkívül veszélyes voltát is.

 

A rengeteg ostoba és időrabló játék, a szemét és a szenny világában
szabadjára engedett fantázia, az alantas indulatok és a bűn már
terabájtokat foglalnak el gépeinkben, és szabadon hullámzanak
hálózatainkon. Csak az nem veszi észre, aki nem akarja, hogy mindez
az emberi intelligenciát támadja, és ha sikerül letepernie, akkor
vége annak az embernek, aki gondolkodik is, nemcsak szerszámot készít.

 

Jótanácsok
----------

 

Hogyan lehetünk intelligensebbek? Hogyan csinálhatunk minden hasznos
dolgot intelligensen, intelligensebben? Úgy, hogy tudatosan törekszünk
erre. És jó receptek szerint. Ezért válassza ki azokat, amik életében
a legfontosabbak! Gyűjtse össze a legfontosabbakat, amik ezekkel
kapcsolatosak, és részben vagy egészben Öntől függenek! Szerkesszen
recepteket azoknak a feladatoknak, problémáknak a megoldására, amelyek
sikere fontos Önnek! Gyakorolja a receptválasztást és a receptkészítést,
minden fontos és minden gyakori feladat megoldására! Szoktassa rá
magát, hogy hagy időt magának jó receptek kiválasztására, illetve jó
receptek kidolgozására! Szerezzen minél több személyes tapasztalatot
jó megoldásokkal és jó módszerekkel, ezek fontosságát átélve,
tudatosítva, hogy helyes fogalma alakuljon ki arról, hogy mi a
"jó módszer", és, hogy tisztában legyen a módszerek szerepének
fontosságával! Lássa "módszer szemüvegen át" az életet! Nincs más
erény mint a lehető legjobb módszer választása, és nincs más hiba
és bűn, mint ennek elmulasztása. Keresse az adott célra, adott
szempontokból legjobb módszereket, és építse be azokat viselkedésébe,
de ne ragaszkodjon hozzájuk, ha jobbat talál! Legyen fenntartott hely
a tudatában és fenntartott idő a viselkedésében a módszereknek és a
módszerválasztásnak! A módszer sikeres alkalmazása az alkalmazótól
is függ. Van akinek az egyik módszer "jobban kezére áll" mint egy
másik. Keresse a jó receptszerkesztési, receptalkalmazási és
receptmegjelenítési módszereket (recepteket)! Egy feladatra több jó
módszer (recept) is létezhet. Ugyanazt gyakran többféle (egyenértékű)
módon is meg lehet ragadni, le lehet írni; példa erre a működés, a
viselkedés illetve a gazdálkodás, az irányítás. Tartsa szem előtt,
hogy a "hozzávalóknak" is vannak "hozzávalói", és egy receptben
mindent csak ritkán lehet felsorolni, megnevezni! Gyakorolja receptek
kifejtését, részletezését! Bonyolultabb műveletek leírására már nem
elég az egyszerű "hozzávalólista". Nincs károsabb mint a gondolkodás
nélküli receptalkalmazás. Az értelmes tevékenység nem receptek előre
megszabott ideig (és módon) való alkalmazása, hanem olyan törekvés,
amit a feladat sikeres megoldásáig nem hagyunk abba. Nincs jobb recept
a következetesen, mindenben legjobbra törekvő gondolkodásnál, amelynek
nélkülözhetetlen hozzávalója a jó elemzés, (melynek célja a jellemzés,
aminek célja a tanácstalanság kiküszöbölése és a megragadás) amelyre
biztosítani kell a megfelelő mennyiségű időt, energiát, eszközt
(egyszóval hozzávalót) minden értelmi tevékenységben, akár van erre
külön figyelmeztetés a receptekben, akár nincs.

 

Befejezés
---------

 

Az élet problémahelyzetek és Ä intelligens emberek számára Ä
feladatmegoldások, problémamegoldások folyamata. A problémákat
kérdések formájában is megfogalmazhatjuk. A problémák értelmes
megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a megválaszolandó kérdések meg
legyenek fogalmazva, jól legyenek megfogalmazva és felvetve. Vannak
általános kérdések, amelyek minden problémamegoldásnál hasznosak.
Sokan, akik különben képesek lennének problémáik megoldására, csak
azért nem sikeresek, mert sajnálják az időt a kérdések gondos
megfogalmazásától, megválaszolásától és ezek ellenőrzésétől.

 

Mindegyikünk problémája, hogy hogyan fejlesszük, érvényesítsük
intelligenciánkat. Az intelligencia fogalmával és mérésével
kapcsolatos kérdéseket világosan megfogalmaztuk. A válaszok is
világosak és egyértelműek. Már csak a tennivalók vannak hátra.
Amelyek közül biztosan nagyon fontos, hogy szánjunk időt gyermekeink
és magunk intelligenciájának fejlesztésére is.

 

Reméljük, az Olvasó ennek a munkának elolvasása után megbizonyosodott
róla, hogy az emberiség intelligensebb részéhez tartozik, és nem kell
tovább cipelnie a tudatos vagy nem tudatos csökkentértékűség terheit,
amik nem valóságosak, csak belénk szuggerálták azok az áltudósok,
akiknek az intelligencia semmi több, mint üzlet.

 

Kívánjuk, hogy az Olvasó ezentúl felszabadultan, derűsen, lendületesen
és sikeresen dolgozzon azon, hogy intelligenciája ne csak meglegyen,
hanem valóban érvényesüljön is, és mindenben hozzásegítse a lényeg
megragadásához, és a legértékesebb sikerek eléréséhez.

 

----------------------------------------------------------------------

 

A fenti tanulmány anyagához kapcsolódnak az előző havi (1996/áprilisi)
lemezmellékleten közreadott programegyüttesnek a merevlemez ALOKTAT
könyvtárába kicsomagolt demó jellegű állományai:

 

INTGEOGR.EXE
   Földrajztanulási segédlet

 

INTHIST.EXE
   Történelemtanulási segédlet

 

INTCHEM.EXE
   Kémiatanulási segédlet

 

INTFIZ.EXE
   Fizikatanulási segédlet

 

INTNYELV.EXE
   Szótártanulási változatok és program-építőelemek

 

INTTIP1.EXE
   Példák megjelenítéstípusokra, oktatóprogramok szerkesztéséhez

 

INTTIP2.EXE
   Példák megjelenítéstípusokra, oktatóprogramok szerkesztéséhez
   (automatikus továbbléptető változatok)

 

INTVED.EXE
   Mennyire van biztosítva a gyermekek intelligenciájának védelme?
   Minősítő, értékelő eljárás.

 

INTBECS.EXE
   Ki mennyire intelligens?
   Intelligenciabecslő eljárás.

 

INTMEMO.EXE
   Az "Intelligens gyerekek - intelligens felnőttek" c. könyv néhány
   fontosabb fogalmának kigyűjtését és megtanulást segítő felsorolását
   végző eljárás.

 

LISTOR1D.EXE
   Listor rendszerű megjelenítő, tálaló, exponáló program.

 

"Töltény állományok" a LISTOR1D programhoz:

 

INTETO.ABC         Egyetemes Tizedes Osztályozás
INTKOCSI.ABC       Technikatörténet
INTGAZD.ABC        Országok és pénzeik