"A SZERETET Nap,
amely bevilágítja lelkünk egyik felét.
A BARÁTSÁG Hold,
amely ragyogóvá teszi lelkünk másik felét.
Nap és Hold mindannyiunk számára fénylik,
hogy lelkünket felemelje,
gondolatainkat csillagmagasságokig röpítse."
Tatiosz
|
"Minden ember,
minden apró mozzanat
életedbe úgy került,
hogy magad vontad oda.
Az pedig, hogy most
mit kezdesz velük, rajtad áll."
(Richard Bach)
|
|
|
Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) színe a sötét lilától a rózsaszínen át a fehérig terjed. Népi neve (tavaszkikerics vagy piros hóvirág) utal a kikericsfélékkel való rokonságára és hasonló megjelenésére, valamint kora tavaszi virágzására. Homoki tölgyesekben, homoki pusztagyepeken és ezek helyére telepített akácosokban él. Ez a védett virágunk ma már csak a Gödöllői-dombságban, a Nyírségben és a Dél-Alföldön fordul elő.
A fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans) a hazánkban élő többi négy kökörcsinfajhoz hasonlóan védett. Ez az igen látványos, szőrős, feketéslila virág az alföldi homoki gyepeken és a középhegységeinkben egyaránt előfordul. A kökörcsin török eredetű szó, a kék jelentésű kök szóból származik, utalva a kökörcsinek ibolyás színére. Egy 15. századi feljegyzés szerint egykor juhok himlőjét gyógyították vele, valamint festék készítésére használták.
A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) alegismertebb tavaszi virágunk. Nagyobb mennyiségben a bükkösökben és a gyertyános-tölgyesekben található. Mivel a turisták és a nagyüzemi hóvirággyűjtők gyakran hagymájával együtt tépték ki a földből, állománya jelentősen megfogyatkozott. Így a képgalériában szereplő több virághoz hasonlóan szükségszerűvé vált védetté nyilvánítása. |
A hunyorok furcsa nevüket kábító hatásuknak köszönhetik: az az állat, amely gyökerét fogyasztja, hamar lehunyja szemét. A pirosló hunyor élőhelye (Helleborus purpurascens) a Pilistől a Bükkig terjed.
A hunyorok közül elsőként a zöldes virágú illatos hunyor (Helleborus odorus) hunyorgat a szikrázó téli napsütésben. Vadon a Mecsek mészkedvelő tölgyeseiben él.
Talán egyik leglátványosabb, más fajjal össze nem téveszthető kora tavaszi virágunk a szintén védett kakasmandikó (Erythronium dens-canis). Virágzáskor levelei lilásbarna-zöld foltosak. A kakasmandikó elsősorban a Dél- és a Nyugat-Dunántúl bükköseiben fordul elő, de ha sok szerencsénk van, találkozhatunk vele a Gömör-Tornai-karszton és a Bükkben is.
A hóvirág után a legismertebb kora tavaszi virágunk talán a magyar kikerics (Colchicum hungaricum), amelyet élőben lehet, hogy kevesen láttak még, a kétforintos hátoldaláról viszont biztos, hogy mindenki ismeri. Ennek a növénynek a különlegessége, hogy hazánkban csak a Villányi-hegység legmagasabb csúcsán, a Szársomlyó-hegyen fordul elő. Hogy az ország más részén nem terjedt el, annak azaz oka, hogy a fehér virágú magyar kikerics a meleget, a mediterrán éghajlatot kedveli, és a Szársomlyó déli sziklagyepjein pont ilyen a mikroklíma!
A kockásliliom (Fritillaria meleagris) neve önmagáért beszél. Rózsaszín vagy bíbor és a fehér váltakozásából adódó sakktáblaszerű mintázata miatt a népnyelv óstáblás liliomnak is nevezte. A harang alakú virág az ókori rómaiak kockavető poharára, a fritillus-ra emlékeztet, és valószínűleg innen kapta latin nevét. Ez a védett növényünk mocsár- és lápréteken valamint ligeterdőkben él, leginkább a Dunántúl déli és nyugati részén, de találkozhatunk vele az Észak-Alföldön, a Cserehátban, a Bükkben és a Mátrában is.
A kökörcsinek az első tavaszi hírnöke a leánykökörcsin ( Pulsatilla grandis), a képgalériában szintén szereplő fekete kökörcsint jó egy héttel megelőzi. A leánykökörcsin csinos, de fázós virág. A sárga porzókat ugyanis szép kékeslila szirmok veszik körbe, amelyet még ezüstös selymes szőr, virágszemmel nézve kisebb szőrmebunda véd.
A leánykökörcsin sárga porzóit szép kékeslila szirmok veszik körbe.
A tarka sáfrány (Crocus reticulatus) legjelentősebb hazai állománya a Tolna-megyei Szedres határában található. Jellegzetessége, hogy a fehéres-halványibolya színű, hosszúkás harang alakú virágok külső lepelleveleit három ibolyaszínű csík díszíti.
Végül szintén a tavasz első hírnökei közé tartozik az igencsak beszédes nevű, sárga virágú téltemető (Eranthis Hyemalis) is. Mediterrán eredetű, régen csak a kolostorkertekben, füvészkertekben pompázott, az elmúlt egy-két évszázadban terjedt el országszerte. Fontos termőhelye található a Balaton-felvidéken, Aszófő térségében.
Tavaszi tőzike
Erdei ciklámen
Szúrós csodabogyó
Kárpáti sáfrány
Szártalan kankalin (Primula vulgaris)
Törpe nőszirom (Iris pumila)
Májvirág
Kakasmandikó
Kornistárnics
Tavaszi csillagvirág
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tamás István
Angyaltánc
Rongyos felhők hátán, lóbálom a lábam,
alattam zöldruhát ölt magára a völgy.
Angyaltáncot járok a napsugarával,
Istenem, de csodálatos fentről a föld.
Tündéres
|
Tamás István
Táncoló angyalok
Mikor már fáj minden,
s ölembe hajtja le fejét az ég!
Indulnék, de még nem lehet,
úgy érzem, mindenből elég!
Mikor másként dobban szívem,
testem elhagyja a lélek,
rohanok végig a tejúton,
táncoló angyalokhoz érek.
Ők vidáman dalolva, ölelve
visznek isten Göncölszekerén,
csillagok közt a felhők hátán,
ahol rám ragyog, ezer csillagfény!
|
|
|