Kimonó : Általánosságban a kimonoról |
Általánosságban a kimonoról
Sango-syl 2007.02.10. 03:15
Minden kimonó ugyanolyan alakú és méretű, függetlenül attól, hogy férfi vagy nő viseli, magas vagy alacsony, kövér vagy sovány. A nyugati ruhakészítés az ő sokszínűségével és néha egyéni mintáival merőben eltér a kimonó egyszerű alapmintáitól. A kimonó anyagának szövése, vágása és varrása teljesen egyenes és sima, így a kész ruha szétszedhető a tisztításhoz, majd újra összevarrható eredeti formájára. Ez az egyszerű forma lehetővé teszi, hogy téglalap alakúra összehajtva lehessen eltenni.
A kimonó méretei:
hossza 158 cm. ujj és váll szélessége: 63 cm. ujj szélessége: 32 cm. váll szélessége: 31 cm. ujj mélysége: 49 cm.
A női kimonók széles választékát a minták és a textíliák fajtáinak sokfélesége adja. Ezek lehetnek természetes anyagok, például: pamut, selyem, vászon, gyapjú, vagy napjaink szintetikus anyagai. A kézzel vagy géppel készített ruhák mintái többféleképpen készülhetnek: szövött, kézzel festett, nyomott minta, hímzés, vagy ezen technikák variációi által. A szövött kimonó még ma is kézi készítésű, de mint minden más művészet és ipar, nagyon drága. Így a legtöbb kimonót géppel gyártják. A kimonókat osztályozzák aszerint is, hogy a festés a szövés előtt vagy után történik. Az előre festett (saki zome) kimonó tervezete szimmetrikus vagy geometrikus: csíkos, kockás vagy fröcskölt mintájú, mint a kasuri. Ezt a következők szerint csoportosítják:
Selyem:
szegélyezett selyem (meisen) nehéz krepp (omeshi) sodrott selyem (tsumugi) selyem fátyolszövet
Pamut:
fröcskölt minta (kasuri) csíkos minta (shima) kockás minta (kóshi)
Vászon (jófu) A szövött kimonó készül gyapjúból és szintetikus anyagból is. A szövés után festett (ato zome) kimonó és motívumai először az Edo periódusban váltak népszerűvé.
Fajtái:
Kézzel festett: yúzen, batikolt
Nyomott mintás:
kézzel rajzolt yúzen tervezés (kata yúzen) apró stencilezett terv (kata komon) kicsi egyszínű minták (Edo komon) többszínű festett vagy nyomott minta (bingata) közép méretű stencilezés (chúgata a yukatához) mintanélküli egyszínűre festett (muji zome)
A számos magas színvonalú textiltechnika között kettő az, amely egyedülálló Japánban:
tsumugi és yúzen
Tsumugi Azoktól a gazdálkodóktól ered, akik felhasználták a hátrahagyott lárvákat (selyemhernyó), majd ők küldték a legjobb selymet a piacra. Szorgalmasan gyűjtötték a bolyhokat, kézzel sodorták (tsumugu) a fonalat és maguk szőtték a kimonót a családjuknak. Később a tsumugi gyártása fontos helyi iparrá vált, és az anyag Japán majdnem minden prefektúrájában készült. Különösen jól ismert a yúkii, óshimai, kumejimai és tókamachii.
Kihachijó Ez a tsumugi sárga színű anyagból készül. Az elsőt Hachijó szigetén csinálták. A ragyogó sárga színt a kariyasu nevű fűből nyerik. A csíkos vagy kockás minta jellemzi, kézi készítésű.
Yúzen Ezt a fajta festési technikát Miyazaki Yúzen, egy híres kyótoi legyezőfestő találta ki a Genroku időkben (1688-1704). Ez időkig az erőteljes, kifejező, geometriai formákat használták, nélkülözve a kompozíciók és színek szabadságát, kihívását. Miyazaki Yúzen forradalmasította a kimonófestést: bevezette az aprólékos sikkes ábrázolást: kis virágok, madarak, tavaszi és őszi füvek, juharlevél... A yúzen kimonók kézzel festett képeikkel hamar kedvelté váltak az Edo korban.
Iro muji Ehhez a kimonóhoz mintázott szatén vagy krepp anyag szükséges egyszínűre festve, kivéve a feketét. Ez lehetővé teszi, hogy a kimonót mind házas mind hajadon hölgy hordhassa. Ha családi címer van a hátán, formális alkalmakkor is felölthető. Iro muji, azt jelenti, hogy színezett és nem festett mintájú.
Tsukesage A szegélytől a ruha elején és hátán fölfelé "kígyózó" minta a vállak tetején találkozik. A tervezés komplikáltságától függően, a kimonó lehet alkalmi vagy mindennapi viselet. Az alkalmi változaton a hát középvonalán egy festett vagy hímzett családi címernek kell lenni.
Komon A kata zome minták "kaptafával" készülnek vagy stencilezve vannak. Mikor vastag papír váltotta föl a fát, a vágott festősablon műveletei sokkal egyszerűbbé váltak, lehetőséget adva nagyobb skálára és gazdasági gyártásra. A másik előny az volt, hogy a papírstencil "megengedte" az iparosnak, hogy aprólékos, sikkes terveket kivitelezhessen: komont. Mivel ez a fajta kimonó különösen Edoban vált népszerűvé, a városról kapta a nevét. Egy másik fajtája a yúzen komon, mely színes, képes díszítésű és nagyon népszerű az ifjú hölgyek közt. A komon mintázott krepp, szatén vagy tsumugiból készül. Duplán hajtott, Nagoya vagy dupla Nagoya obival kötik össze.
Omeshi Régen az Omeshi egy megtisztelő időszak volt a kimonó számára a császári udvarban. Később kezdték a nevet a kimonó anyagára használni, bizonyos fajtájára a selyem kreppnek. Miután a hernyót eltávolítják a selyemről, a fonalat megfestik és gyantázzák. Szövéskor a fonalakat keresztezik és kettőt fonnak össze. Az omeshi kimonó minden alkalomra felvehető. A csíkos vagy kasuri mintás omeshi a hétköznapokra felel meg.
Gyapjú A textíliák e fajtája nagy népszerűségnek örvend a mindennapi viseletnél, otthon is és a városban is. Mióta a béleletlen gyapjú kimonók tisztíthatók szétszedés nélkül, igen kedveltek és nem utolsó sorban praktikusak. Meleg, kényelmes, nem gyűrődik, varrható kézzel is géppel is. A nehéz gyapjú anyagú béléses kimonók téli öltözetek. A gyapjú kimonót általában Nagoya obival vagy a fél szélességű han haba obival hordják.
Yukata Béleletlen pamut kimonó. Hagyományosan ezt a ruhadarabot a forró, gőzölgő fürdőből kijövet tették magukra. Ma már a legtermészetesebb a nyári hónapokban, különösen fesztiválok idején. A yukata a hűvösség benyomását kelti. A sötétkék mintás fehér alapú és a fehér mintás kék alapú kimonók nagyon gyakoriak, de a fiatalok között a színes mintás yukata az elterjedtebb. Eltérően a többi kimonótól a yukata alatt nem hordanak teljes hosszúságú alsó kimonót. (A kedvenc alsóruházat pamut kreppből készül. (Nagoya vagy fél széles obival viselik. Lábukat faszandálba, a getába bújtatják.
Jófu Jelentése: kézzel szőtt szép vászon. Levegős és hűvös tapintású. Legkedveltebb nyári ruházat. Selyemövvel kombinálják.
|