"A SZERETET Nap,
amely bevilágítja lelkünk egyik felét.
A BARÁTSÁG Hold,
amely ragyogóvá teszi lelkünk másik felét.
Nap és Hold mindannyiunk számára fénylik,
hogy lelkünket felemelje,
gondolatainkat csillagmagasságokig röpítse."
Tatiosz
|
"Minden ember,
minden apró mozzanat
életedbe úgy került,
hogy magad vontad oda.
Az pedig, hogy most
mit kezdesz velük, rajtad áll."
(Richard Bach)
|
|
|
Ritkán szoktunk szólni a nálunk nem őshonos, valószínűleg a rómaiak által megtelepített gyümölcsfajról, a szelídgesztenyéről. Nagyon hasznos gyümölcs ez: a koronája nyáron hűs árnyékot nyújt az alatta pihenő embernek, a termése pedig értékes, tápláló csemege. Valamikor minden nagyobb településen volt gesztenyesütő néni a téren vagy a forgalmas utcán, a tejszínhabos gesztenyepüré pedig jellegzetes, monarchiabeli cukrásztermék.
Ha egyszer megnő...
A szelídgesztenye (Castanea sativa) fája lassan nő, a magról kelt fa csak másfél évtizedes korában fordul termőre, az oltványok azonban már a 6-7. életévükben termést érlelnek. A fák 20-25 méter magasságot is elérnek, szépek, formásak, tekintélyesek, a koruk pedig akár az 500 évet is elérheti. A gesztenye fájából készülnek a legjobb és legtartósabb boros és pálinkás hordók, de a hajóépítők, az asztalosok és az ácsok is sokra becsülik.
2007 fája a szelídgesztenye |
A Nyugat-Magyarországi Egyetem és az Év Fája kuratóriuma a szelídgesztenyét választotta 2007-ben az év fájának. |
Ha terem a szőlő, a gesztenye is fog
Ahol a szőlő biztonságosan beérik, ott a szelídgesztenye is jól érzi magát: szereti az enyhe telet és a meleg nyarat, a jó minőségű agyagos talajt, a bőséges víz- és tápanyag ellátást, de szigorúan kerüli a meszes talajokat. Vadon leginkább a Dunakanyarban és a Zalai-dombság déli részén fordul elő, ahol ligeteket alkot. Ezeken a helyeken gyűjtik a különleges aromájú, sötétbarna színű szelídgesztenyemézet, amely - bár igen ritka - állítólag az egyik legfinomabb mézféleség. Egyes vélemények szerint jó hatással van a visszérproblémák és a trombózis megszüntetésére.
Szerző/Forrás: Dr. Bálint György |
|
|
Tamás István
Angyaltánc
Rongyos felhők hátán, lóbálom a lábam,
alattam zöldruhát ölt magára a völgy.
Angyaltáncot járok a napsugarával,
Istenem, de csodálatos fentről a föld.
Tündéres
|
Tamás István
Táncoló angyalok
Mikor már fáj minden,
s ölembe hajtja le fejét az ég!
Indulnék, de még nem lehet,
úgy érzem, mindenből elég!
Mikor másként dobban szívem,
testem elhagyja a lélek,
rohanok végig a tejúton,
táncoló angyalokhoz érek.
Ők vidáman dalolva, ölelve
visznek isten Göncölszekerén,
csillagok közt a felhők hátán,
ahol rám ragyog, ezer csillagfény!
|
|
|